Az MNB még tavaly emelte 13%-ra a jegybanki alapkamatot (közben alkalmazott egy ettől eltérő 18%-os irányadó kamatot is), majd idén októberben sor került az első ilyen vágásra is, már 75 bázisponttal, majd kedden jött a hír, hogy az MNB ismét 75-öt vág, az alapkamat így 11,5%-ra csökkent.
A jegybanki alapkamat a lakossági hitelekre csak közvetett hatással bír:
- elsősorban a bankközi kamatokra és a rövid lejáratú állampapírok hozamára hat, hiszen a hozamgörbe rövid végén befolyásolja közvetlenül a bankok rövid távú befektetési döntéseit,
- a bankközi kamatokat mutató elsődleges mérőszám a BUBOR, ezt azonban csak változó kamatozású hitelek esetén használják a bankok, a lakossági hitelpiacon viszont mára a hosszú kamatperiódusú és végig fix hitelek terjedtek el (a BUBOR leginkább piaci kamatozású vállalati hitelek esetén játszik közre),
- a hosszú kamatperiódusú és végig fix lakossági hitelek árazását a bankok jellemzően a BUBOR "nagytestvéréhez", a BIRS-hez, illetve az állampapír-aukciókon kialakuló ÁKK-hozamokhoz kötik.
Éppen ezért a lakossági hiteleket a jegybanki alapkamat változása csak közvetetten, a rövid hozamok lejjebb szorításán keresztül befolyásolja, de a nemzetközi környezet alakulása szintén nagy hatással van rájuk.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja az éves előfizetés esetén most 33%-os kedvezménnyel 19 990 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
