Lassít, de hasít az Erste Bank, megérkezett az első jóslat a CSOK Pluszról

Jelasity Radován elnök-vezérigazgató az Erste Bank Hungary szerdai sajtótájékoztatóján ismertette:

• 89,9 milliárd forint volt a bank adózott eredménye az egy évvel korábbi 18,4 milliárd forint helyett az év első három negyedévében, az egyszeri hatások nélkül viszont csak 10%-kal növekedett volna a bank eredménye (ezek nélkül az adózás előtti eredmény 60,5 helyett most 66,5 milliárd forint lett volna).
• Az év első kilenc hónapjában 56%-kal 225 milliárd forintra nőttek a működési bevételek az Erste Banknál, a működési kiadások viszont az infláció ellenére 2,5%-kal csökkentek, egyszeri hatások nélkül azonban mindkettő 13%-kal növekedett volna.
• A babaváró hitelek fair value átértékelődése tavaly -28, idén viszont +31 milliárd forint volt az első három negyedévben, míg az OBA hatás tavaly 8 milliárddal növelte, idén 3 milliárddal csökkentette a költségeket.
• A költség/bevétel arány 53%-ról 33%-ra ment le, a hitel/betét arány 59%-ról 72%-ra ment fel, a nem teljesítő hitelek aránya viszont 3,0%-ról 2,8%-ra csökkent.
• A bank teljes hitel- és kötvényállománya 6%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, az új kihelyezések viszont 45%-kal csökkentek (a vállalati 54%-kal, a lakossági 32%-kal).
• A befektetések állománya 27%-kal növekedett, a betétállomány viszont 16%-kal csökkent a banknál, a teljes ügyfélvagyon így 5156 milliárd forintra rúgott szeptember végén, ezzel 10%-kal haladtak meg az egy évvel korábbit.
• Sajtókérdésre válaszolva elmondta: miután az állam bejelentette, hogy kiszáll az Erste Bankból, az Erste Group megkereste vételi szándékával a szintén 15%-os részesedéssel bíró EBRD-t is. Az állam beszállásakor 2016-ban tett hitelezési vállalásait a bank messze túlteljesítette.

Harmati László lakossági vezérigazgató-helyettes elmondta:

• A jelzáloghitelpiac zsugorodott idén, de október óta már lát élénkülést az Erste Bank, ebben szerepe lehet a THM-plafon bevezetését övező megnövekedett ügyfél-érdeklődésnek is.
• Az év első kilenc hónapjában a jelzáloghitelek új kihelyezése 54%-kal, a babaváró hiteleké 34%-kal, a személyi kölcsönöké 5%-kal esett vissza a banknál, a mikrohitelezés viszont 48%-kal nőtt a banknál a Széchenyi Kártya dominanciájának köszönhetően.
• A hitelpiacra keresletnövelő (árkorrekció a használt piacon, bérlet drága, csökkenő kamatszint, babaváró extra kereslet) és keresletcsökkentő hatások (új lakáskínálat alacsony és CSOK+ miatti kivárás, a reáljövedelmek továbbra is csökkennek, a befektetői kereslet eltűnt) egyaránt hatnak.
• Az Erste Bank becslése szerint a CSOK Plusz addicionális hatása jövőre 150-200 milliárd forint lehet a hitelpiacon, a kiszorító hatást is figyelembe véve a CSOK Plusz teljes kihelyezése 250-350 milliárd forint körül alakulhat 2024-ben. A kereslet nagy része az év második felére koncentrálódhat. Bár még a jogszabályi részletek nem jelentek meg, már a fiókokban is nő az érdeklődés. (Ez az első banki becslés a CSOK Plusz jövő évi igénybevételéről, a Portfolio-nak adott alábbi interjújában Hornung Ágnes családügyi államtitkár 12 ezer darabszámról szóló éves becslést adott - a szerk.)
• A fogyasztási hitelek piacát a jövedelembírálat nélküli Rögtön Kölcsön formájában néhány kattintással elérhető új fintech megoldással bővítették, ennek hitelösszege 100-450 ezer forint között lehet, 12-72 hónapos lehet a futamidő, és néhány hónapon belül több százezer Erste-ügyfél számára lesz elérhető.
• A bank lakossági ügyfeleinek a 70%-a digitálisan aktív (ez 2022 végén még csak 66%, 2018 végén 47% volt), 40 ezer mikro ügyfél már használta a George Mikrót. A digitálisan aktív lakossági ügyfelek kétharmada csak mobilbankot használ.
• A teljes ügyfélvagyon 10%-os növekedése közben a betétek aránya egy év alatt 40%-ról 30%-ra csökkent az értékpapírokkal szemben, egyre nagyobb a kis összegű rendszeres megtakarítások jelentősége is a banknál.

Cselovszki Róbert, a bank vállalati és pénzügyi piacokért felelős vezérigazgató-helyettese elmondta: