Indulnak az árverések és a kilakoltatások, de hol vannak a bedőlt hitelek?

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) honlapjának statisztikái utoljára tavaly tavasszal frissültek, így nem tudjuk, pontosan mennyi ingatlannal kapcsolatos végrehajtás volt Magyarországon azóta, de gyaníthatóan nem sok, hiszen moratórium védte a banki, közüzemi és sok más típusú lejárt tartozással rendelkező háztartásokat. A járványt megelőzően évente 3100-3700 ingatlant érintő végrehajtásra került sor, leggyakrabban lakásügyben hozott bírósági határozat végrehajtásaként vagy lakóingatlan sikeres árverését követő birtokbaadás formájában.

Szerdától az általános szabályok szerint árverésre bármikor, kilakoltatásra pedig a november 15-e és április 30-a közötti "téli" időszak kivételével bármikor sort lehet keríteni. Várható azonban, hogy azonnal nem fognak megindulni nagy tömegben ezek, legalábbis a bankok esetében biztosan nem: a nem teljesítő hitelek aránya az elmúlt másfél évtized mélypontjának közelében tartózkodik. Bár tavaly november 1-je óta már nincsen általános hitelmoratórium (csak a leginkább rászorulók vannak benne), a 90 napon túl késedelmes (belföldi) háztartási hitelek aránya a tavaly szeptember végi 1,26%-ról nem emelkedett jelentősen: március végén 1,47%-on állt.

A három legfontosabb lakossági hiteltípus (lakáshitelek, személyi kölcsönök, babaváró hitel) közül a lakás- és a babaváró hitelek esetében rendkívül alacsony a nem teljesítők aránya a bankok hitelportfóliójában. A személyi kölcsönök esetében azonban már nem elhanyagolható, sőt, a szeptember végi 1,9%-ról 3,6%-ra emelkedett a 90 napon túl késedelmesek száma. Szeptember végén bruttó 22,2 milliárd, március végén már 43,2 milliárd forint volt a 90 napon túli személyi kölcsönök állománya, utóbbin belül 33,0 milliárd forintnyi jelentős késedelmű hiteltartozás az elmúlt egy évben keletkezett. Ezek azonban nem jelzálogfedezetű, illetve jellemzően nem is olyan magas összegű tartozások, hogy a végrehajtás az ingatlantulajdont fenyegetné.