Vége a magyar hitelkánaánnak, megérkeztek a viharfelhők

Közzétette csütörtökön az MNB a magyar bankszektor hitel- és betéti statisztikáit. Ami a lakossági hiteleket illeti,

• a lakáshitelek új kihelyezése októberben 32%-kal, idén eddig 40%-kal múlta felül az egy évvel korábbit,
• a személyi kölcsönök új szerződéses összege októberben 58%-os, idén eddig 36%-os emelkedést mutatott,
• a babaváró hitelek viszont októberben 16%-kal, idén eddig 10%-kal alulmúlták egy évvel korábbi önmagukat,
• a teljes háztartási hitelkihelyezés 221 milliárd forint volt, ami októberben 18%-os növekedés jelez, az év eddig eltelt részében kihelyezett 2231 milliárd forint pedig 20%-kal több az egy évvel korábbinál.

Ahogy a fenti ábrán is látszik, az előző hónapokhoz képest veszített dinamikájából a magyar lakossági hitelpiac. Pedig október 4-ével indult el az MNB legfeljebb 2,5%-os, új lakásra 70 millió forintig felvehető kölcsönöket nyújtó Zöld Otthon Programja és ennek részeként a 0%-os kamattámogatott zöld CSOK-hitel, de láthatóan ez még nem éreztette érdemben a hatását az új szerződéseken. A személyi kölcsönök piacára viszont jótékonyan hathatott, hogy az újabb járványhullám ellenére nem esett vissza a fogyasztás. A babaváró hitel kihelyezésének visszaesése a kezdeti lendület alábbhagyásának tudható be.

A zöld hitelek mellett a legfeljebb 3%-os kamatozású, 6 millió forintig elérhető kamattámogatott otthonfelújítási kölcsön az idei év másik nagy lakossági hitelújdonsága, a bankok azonban ezt láthatóan kevésbé szeretik a kis (5-6 millió közötti) átlagösszeghez képest nagy adminisztrációs igénye és költségvonzatai miatt. Február 1-je óta az MNB adatai szerint a lakáshitelek 8,3%-a, 85 milliárd forint ment felújítási vagy korszerűsítési célra, de ennek is csak egy részhalmazát jelenti a kamattámogatott otthonfelújítási kölcsön.