Kutya világ jön a törlesztési moratórium után?

Egy 2018-as jegybanki felmérés szerint a fogyasztási hitellel rendelkezők 8%-a zsonglőrnek mondható: több hitelszerződéssel rendelkeznek, jellemzően más típusú fogyasztási hitelük is van a személyi kölcsön mellett, és többségükben bankoknak és pénzügyi vállalkozásoknak egyaránt tartoznak. További 8%-uk egyenesen túlvállaló: átlagos jövedelmi szintjükhöz túlzott eladósodottság párosul, és náluk a legelterjedtebbek a folyószámlahitelek, hitelkártyák is. Egy részüknek egynél több folyószámlahitele is van, és bár általában hitelintézeteknek tartoznak, 40% csak pénzügyi vállalkozáshoz fordul. Egy potenciális gazdasági sokk esetében ők kerülhetnek a legnagyobb pénzügyi nehézségbe – állapította meg akkor az MNB.

Mivel azóta, egészen a járvány kitöréséig szélesedett a személyi kölcsönt felvevők köre (és nőtt a banki kockázatvállalás), a járvány kezdete óta azonban csökkent az adósok egy részének a jövedelme – különösen az alacsonyabb jövedelmi kategóriákban lévő, sérülékeny ágazatokban dolgozóké - azóta ezek az arányok valószínűleg romlottak. A bankok szigorítottak közben az újonnan kihelyezett személyi kölcsönök kondícióin (lásd az alábbi ábrán ennek hatását), ám ezekre már vonatkozott a moratórium, így annak megszüntetése sem érinti sokkhatásként őket. A többség azonban nem ebbe a csoportba tartozik.

Az MNB adatai szerint júniusban a háztartási hitelállomány 33%-a (a jogosult állomány 48%-a) és a vállalati hitelállomány 21%-a (a jogosult hitelállomány 35%-a) volt benne a moratóriumban. Darabszám szerint a személyi kölcsönök esetében volt a legmagasabb, 41% (a jogosultak arányában 56%) a moratórium lehetőségével egy és negyedév után is élő hiteladósok aránya. A legsérülékenyebbnek tehát az ilyen jellegű hitellel rendelkezők tűnnek.