Alakul a magyar szuperbank: 8 fejlemény, ha elvesztetted a fonalat

1. 2020-as előzmények: a bejelentéstől az első kinevezésekig

A 2020-as év top 10 sztorija között a hatodik helyen futott be tavaly a Portfolio-n a szuperbank sztorija. A tavalyi év eseményei közül hármat emeltünk ki karácsonykor: május 15-én a Takarék Csoport és az MKB Bank, május 26-án pedig a Budapest Bank nyilvánította ki fúziós elképzelését, és bejelentették az e célból létrehozott Magyar Bankholding Zrt. közös megalapítását. Október 30-án megszületett a megállapodás a leendő „szuperbank” tulajdonosi arányairól, és arról, hogy a három bankcsoport tulajdonosai apportálják banki részesedésüket a közös holdingtársaságba: eszerint a magyar állam mint a Budapest Bank tulajdonosa a Corvinus Nemzetközi Befektetés Zrt. révén 30,35 százalékos, az MKB tulajdonosai 31,96 százalékos, az MTB Takarékszövetkezeti Bank tulajdonosai pedig 37,69 százalékos részesedést szereznek a nemzetközi és hazai tanácsadók részvételével 744 milliárd forintra értékelt társaságban (ezek a számok azt is biztosítják, hogy a Budapest Bank is éppen „visszahozza” az államnak az öt évvel ezelőtti 700 millió dolláros vételárát). December 15-én a Magyar Nemzeti Bank engedélyének birtokában ténylegesen is megkezdte működését a Magyar Bankholding. A pénzügyi holdingtársaság az apportot követően a jövőben prudenciális kontrollt és csoportirányítási funkciókat lát el a három bankcsoport felett, valamint megtervezi és levezényli a bankok működését optimalizáló fúziós folyamatot.  A társaság igazgatósági elnökének feladatait Barna Zsolt (aki év eleje óta az MKB Bank vezérigazgatója), vezérigazgatói feladatait pedig Vida József (a Takarékbank elnök-vezérigazgatója) látja el, az Igazgatóság tagja még Balog Ádám (az MKB Bank időközben távozott vezérigazgatója), Lélfai Koppány (a Budapest Bank elnök-vezérigazgatója) és Tajthy Attila (az SZHISZ igazgatóságának elnöke).

2. Tőzsdén maradt a Takarék Jelzálogbank

A fentiekkel a Magyar Bankholding Zrt. vált a „régi Takarékbankként” is ismert MTB Zrt. többségi (99,99%-os) tulajdonosává, és ezáltal 86%-ban annak érdekeltsége, a Takarék Jelzálogbank közvetett tulajdonosává. A Magyar Bankholding Zrt. és tulajdonosai ezzel a Takarék Jelzálogbank Nyrt.-ben olyan mértékű tulajdont szereztek, hogy a tőkepiaci törvény alapján az MTB-nek kötelező nyilvános ajánlatot kellett tennie a többi részvényes számára. A kötelező nyilvános vételi ajánlatot 2020. december 30-án nyújtották be az MNB-hez, és a felügyelet 2021. január 14-én ezt az engedélyt megadta. Az MTB kötelező nyilvános vételi ajánlatát a kisebbségi tulajdonosok 2021. január 19-én 9 órától 30 napon keresztül, 2021. február 17-én 15 óráig fogadhatták el. A vételi ajánlatban meghatározott 599,93 forintos részvényenkénti ajánlat a részvények könyv szerinti értékének felelt meg, ennyiért adhatták el részvényeiket a kistulajdonosok az MTB-nek. Végül 2 103 165 darab „A” sorozatú részvényt ajánlottak fel a kisebbségi tulajdonosok, így az MTB részesedése 86,20-ról 88,14%-ra, a vele összehangoltan eljáró személyekkel együtt 94,82%-ról 96,76%-ra nőtt a Takarék Jelzálogbanknál. A nyilvános vételi ajánlatban az állt, hogy amennyiben a sikeres vételi ajánlat lezárását követő 3 hónapon belül az összehangoltan eljáró személyek kilencven százalékot elérő vagy azt meghaladó mértékű befolyással rendelkeznek a céltársaságban, a tőkepiaci törvény alapján az ajánlattevő fenntartja a jogot, hogy vételi jogot gyakoroljon a tulajdonába nem került részvények felett, vagyis kiszorítsa a kisebbségi tulajdonosokat. Az összehangoltan eljáró személyek végül nem éltek ezzel a jogukkal, a Takarék Jelzálogbank továbbra is tőzsdei társaság, első féléves gyorsjelentését várhatóan éppen a keddi piaczárást követően teszi közzé.

3. Bejelentették: 2023-ra áll össze az új magyar szuperbank

Március 24-én a Magyar Bankholding Zrt. elfogadta a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank egyesülésére vonatkozó ötéves üzleti stratégiát, amelynek értemében 2023-tól alkot egységes pénzintézetet a három szereplő, és a következő öt évben a teljes profitját visszaforgatja a működésébe. A létrejövő nagybank „Magyarország legmodernebb bankja kíván lenni”, amely „rugalmas, nemzetközileg is élenjáró digitális megoldásokat vezet be”, a teljes piaci spektrumot és minden ügyfélszegmenst kiszolgál a jövőben, jelentős hangsúlyt fektetve a lakossági, mikro-, kis- és középvállalati, valamint agrár ügyfeleknek nyújtandó új, modern termék- és szolgáltatási palettára. Piacvezető vállalati, agrár- és lízing pozícióit a csoport az új üzleti modellben is meg akarja őrizni. A piaci átlagot jelentősen meghaladó növekedéssel számolnak a lakossági, a mikro- és kisvállalati, valamint az agrárszegmensekben egyaránt. A cél a bankcsoport pénzügyi eredményeinek dinamikus, ugyanakkor stabil növelése. Jelezték: az ügyfelek az átalakulás során nem fognak tapasztalni semmilyen fennakadást. Az új nagybank az átalakulást követően is a legnagyobb magyarországi fiókhálózatot fogja működtetni, elkötelezett marad a kistelepüléseken élők kiszolgálása mellett, mindeközben erős digitális orientációval szeretne élenjáróvá válni. A holding számos területen piacvezető pozícióval rendelkezik, együttes mérlegfőösszege 8424, hitelállománya 3787, betétállománya pedig 5414 milliárd forint volt 2020 végén. A bankholding céljairól Barna Zsolt igazgatósági elnök a Portfolio-nak adott interjújában részletesen is beszélt.