Hogy mit okozott a vállalati hitelezésben a koronavírus-válság első három teljes hónapja (áprilistól júniusig), azt talán az alábbi két ábra foglalja össze a legjobban. Egyrészt a nettó vállalati hitelfelvétel három egymást követő hónapban is negatív volt (vagyis többet törlesztettek a vállalatok, mint amennyit felvettek), amire már évek óta nem volt példa. Ez különösen annak fényében érdekes, hogy a március 19-ével bevezetett törlesztési moratórium a vállalati hitelállomány 54%-a vett részt az MNB júniusi eleji tájékoztatása szerint. Enélkül becslésünk szerint havi 40-50 milliárd forintnyi tőketörlesztéssel még nagyobb lenne a visszaesés.
A vállalatok hitelállománya június végén 168 milliárd forinttal múlta alul a márciusi csúcsot, ami becslésük szerint a törlesztési moratórium nélkül 290-320 milliárd forintos, vagyis több mint 3%-os visszaesés lenne. Mind a tranzakciók, mind az állomány szempontjából megtorpant tehát a vállalati hitelezés dinamikája Magyarországon, igaz, még így is 9,7%-kal nagyobb a vállalatok tőketartozása a bankok felé, mint egy éve, 2019 közepén.
Érdekes számokat találunk, ha megnézzük a jegybanki statisztikákat arról, mely ágazatokban van visszaesés, ugyanis nem a turizmusban, de még csak nem is a termelőcégeknél tapasztalható a hitelezés megtorpanása. Ezt csak részben magyarázhatja az, hogy ezeknél a cégeknél (különösen a turizmusban) valószínűleg az átlagnál jóval magasabb arányban éltek a törlesztési moratórium lehetőségével.
Miről szól még ez a cikk?
- A hitelezés visszaesésében leginkább érintett szektorok
- A törlesztési moratórium furcsa hatása
- Továbbra sem a folyószámlahitel a sláger
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
