Számos politikus a szabályozásoktól mentesen működő hedge fundokat kiáltotta ki a pénzügyi válság fő okozójának, ami szükségessé tette ezen alapok szigorúbb ellenőrzését. De nem csak a politikusok, de a befektetők is megrettentek az olyan hegde fundoktól, amelyek Európán kívül voltak bejegyezve és ezért semmilyen európai előírás nem vonatkozott rájuk. Az egyik megoldást az olyan befektetési alapok jelentették, amelyek betartják az EU szigorú előírásai, de hedge fund stratégiákat követnek. Ezen kívül az EU az Európában működő normál hedge fundokra (függetlenül attól hol vannak bejegyezve) is szigorúbb előírásokat fogalmazott meg. Bár a hedge fund stratégiát követő úgynevezett ucits alapok a megkötések ellenére is meglepően jól teljesítettek, kérdés, hogy hosszú távon képesek lesznek-e tartós előnyöket felmutatni.
Az utóbbi időben az a trend figyelhető meg az európai befektetési piacon, hogy a befektetők offshore befektetéseik helyett egyre inkább az EU-n belül bejegyzett (onshore) alapokat és hedge fundokat választják (bár továbbra is viszonylag alacsony arányban). Az offshore, vagyis jelen esetben az EU-n kívül (például a Kajmán-szigeteken, vagy akár az USA-ban) bejegyzett alapokra ugyanis...
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Cikkarchívum előfizetés
- Portfolio.hu teljes cikkarchívum
- Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
Előfizetés
