A kis- és középvállalatok (kkv) tőkeigénye elsősorban a vállalkozás felfutásának időszakában, általában a cég megalakulását követő 2-3 évben jelentős. Ekkor a cég bár már szép reményekkel rendelkezik - hiszen túljutott a megalakulás nehézségein, sőt már "tesztelte" is piacát -, ám viszonylag csekély múlt áll mögötte, méreteiben pedig még roppant kicsi, ami pedig a jövedelmezőségét illeti, nos arról jobb, ha nem is beszélünk. Ésszerű keretek között ilyen feltételek mellett nem lenne módja egyetlen társaságnak sem arra, hogy a piacról tőkét szívjon saját vállalkozásába, hiszen a tőkekínálat elvárásainak a kkv-k egyetlen paraméterben sem tudnak megfelelni. Nem áll mögöttük hosszabb cégtörténet, korábbi teljesítményük nem jelent semmiféle kapaszkodót. A növekedési kilátások az esetek többségében még csak beváltatlan ígéretek, s így bizony a befektetésen elérhető hozam is bizonytalan.
Vannak persze kivételek - Magyarországon az elmúlt hónapokban megalakult az "up" cégek klubja, amely a feltörekvő, dinamikusan induló hazai vállalkozások, a magyar gazdaság élvonala utánpótlásának érdekvédelmi és lobbi-szervezeteként szeretne működni. Ám az induló cégek zömének nagyon-nagyon távoli álom, hogy a tevékenység megkezdésének évében átlépjék a 100-250...
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Cikkarchívum előfizetés
- Portfolio.hu teljes cikkarchívum
- Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
Előfizetés