A naperőműveknek olyan kiemelkedő szerepük van Magyarországon, hogy a világon a 6., Európában pedig a 3. legnagyobb napenergia részarányig jutottunk el az ország villamosenergia mixében. Vagyis: alig van valaki, akinél jobb lenne a helyzet, mint nálunk. Erről Lantos Csaba energiaügyi miniszter beszélt tavaly, amikor Mezőcsáton átadta az ország legnagyobb napelemes erőművét. Ezt a miniszteri gondolatot idézte meg a nemrég egy konferencia nyitóelőadásában az MNSzSz elnöke, ám a szöveg mára kissé más értelmet is nyert.
A fórum arra kereste a választ, hogyan kellene a napelemes iparági szervezet szerint nekik kedvezni, hogyan kellene az energiamixben és a magyar villamosenergia rendszer fejlesztésében a kormánynak az energetikai átalakulást jól-jobban támogatnia. Mert nem elég annyi, hogy élő a szövetség és a szaktárca közötti kapcsolat.
Az energiaügyi minisztérium államtitkára több alkalommal kikérte a véleményünket, (...) Sokszor megfogadják a tanácsainkat, de sokszor hoznak olyan döntéseket, amik kevésbé találkoznak a napelemes iparág érdekeivel.
- mondta Kiss Ernő, aki szerint utóbbira a 2022-ben elrendelt visszatáplálási stop sajnos jó példa.A háztartási napelemes rendszerek hálózatra kapcsolásának tiltása rossz döntés volt, ezt igazolja vissza, hogy az új miniszterként hivatalba lépő Lantos Csaba e tiltó rendelkezést az első döntései egyikeként eltörölte.
A napelemipar érdeke az lenne, hogy - találkozva a nemzetgazdasági érdekkel - a hazai áramtermelés az elérhető legnagyobb mértékben kiváltsa a villamos energia importot. Ehhez a napenergiás befektetők és fejlesztők a saját forrásaikat hajlandók beforgatni; és nem csak a napelem panelek installálásába, de a hálózati rugalmasságba, az akkumulátoros tárolókba és az egyéb hálózati fejlesztésekbe is - magyarázta az elnök. Aki szerint ezért is meglepő, hogy a 2021-ben meghirdetett első, majd a nemrég zárult második tenderen is az ezt a hajlandóságot nem támogató döntés született. Pedig:
Az áramtermelésben a kormánynak dedikált és gyakran hangoztatott célja éppen az önellátás elérése.
Az iparági szövetség egyik tagvállalata készített egy tanulmányt, melyből az derült ki, hogy ha a magyarországi villamos energia rendszerben hagynák megoldani az időzített kitárolás kérdését (vagyis azt, hogy az áramtermelési csúcsok idején, amikor alacsony vagy akár negatív áras az áram a piacon, akkumulátorokba tárolnák el az aznapi, kora esti-esti fogyasztási csúcsokig, amikor az áram ára magas, és amikor a magyar villamos energia rendszer egyensúlyban tartása a legnagyobb mennyiségű import áramra szorul) akkor a napelemes túltermelési csúcsok kezelése akár egy éven belül is megtérülő beruházás lehetne.
A befektetők jönnének, meg tudnák építeni ezt saját forrásaikból, és mégsem kaptak új csatlakozási lehetőségeket
- mondta Kiss Ernő, hozzátéve, hogy hálózatfejlesztésre nyilvánvalóan szükség van, de a beruházásokat a lehető legolcsóbb villamosenergia termelési módokra kellene szabni.
Mivel az újabb naperőműveknek a kormány Stop táblát mutat, és így az új hálózati csatlakozási szerződés kiadása évekre megakadt, nagy kérdés, hogy mi vár a napelemes beruházókra és rendszerépítőkre. A napelemes erőműveket építőknek 2026-ig biztosan van mukája, mert a korábban megszerzett beruházási engedélyek tényleges projektre váltása jelenleg is zajlik, de ezek gyorsan elfogynak majd. Az újabb fejlesztések elmaradása (az például, hogy az évtized végéig nem engedik a kereskedelmi alapon építhető tároló kapacitások kiépítését) azt vetítheti előre, hogy a beruházók máshová mennek.
Oda, ahol rohamléptekkel fejlesztik éppen e hálózatokat: Horvátországban, Szlovákiában, Romániában, Ausztriában és Németországban. Ez azonban azt is jelentheti, hogy nem csak a működőtőke, hanem a magyar szakemberek is oda mennek, ahol ilyen munkát találnak.
A műsor már meghallgatható a Spotify-on, az Apple Podcasten, a többi nagy podcast platformon, és itt, a cikkbe ágyazott lejátszóban is:
Főbb részek:
- Intro (0.00)
- A kormány támogatja... (1.43)
- Meglett (aztán elveszett) a jó kapcsolat (3.50)
- Tavaly 20 TWh volt az import (7.22)
- Az önellátás az áramtermelési cél (11.21)
- Az EU-s napelemes bővülés 3 százaléka a magyar (14.20)
- Az újabb beruházások nem kapnak teret (19.25)
Címlapkép forrása: undefined undefined via Getty Images
