Portfolio: Soha nem volt még akkora a bankszektor nyeresége forintban kifejezve, mint tavaly, és a CIB Bank is új csúcsot ért el. Hol lesz a legjobb helye a profitnak? A tulajdonosok számláján, a hitelezési képesség javításában vagy esetleg az innovációban?
Simák Pál: A bankszektor tavalyi rekordnyereségét érdemes megtisztítani a babaváróhitelekhez kapcsolódó egyszeri átértékelési hatástól és a külföldről származó osztalékbevételektől. Ezek nélkül nagyjából 11 százalékos tőkére vetített szektorszintű hozamot kapunk, ami nem nevezhető óriásinak. A CIB Bank az olasz Intesa Sanpaolo Csoport nemzetközi leánybanki divíziójának teljes támogatásával 64 milliárd forint nyereséget ért el tavaly, nálunk nem az átértékelődés, hanem az állománynövekedés és a kamatkörnyezet pozitív hatása volt a motorja az eredmény növelésének. Kifizettünk egy nagy osztalékot a tulajdonosoknak, hiszen a koronavírus-járvány idején ez korlátozva volt, de így is maradt nálunk 5 százalékpontnyi többlettőke, ami mintegy 700 milliárd forintnyi további hitelezési aktivitásra ad lehetőséget.
A hitelezés bővítésének nincs akadálya a bankszektorban, a humán erőforrás és az áteresztő kapacitás szempontjából viszont érezzük a korlátainkat, ezért az innovációba többet fektetünk, mint tavaly.
Röviden megválaszolva tehát a kérdést: jut is, marad is mindenre.
Egy esetleges magasabb adóterhelésre is felkészültek? Mi lesz, ha a fiskális egyensúly megteremtése érdekében ismét a bankokat és az extraprofitadó fegyverét veszi elő a kormány, hogy helyrebillentse a költségvetést?
A bankok az elmúlt években jelentős szerepet vállaltak a közteherviselésből az extraprofitadón, a moratóriumokon és a különböző kamatsapkákon keresztül. Nagy áldozatokat hoztak, hogy támogassák a gazdaságot. A jövőben nem a többletbefizetéseken, hanem a hitelezési aktivitáson keresztül szeretnénk, ha számítanának ránk, hiszen a költségvetési hiány nemcsak adóemeléssel, hanem a minél magasabb GDP-növekedéssel is orvosolható. Az éles banki verseny jól láthatóan ezt támogatja: a lakáshitelezés például a banki forrásköltségek, pontosabban a BIRS és az állampapírhozamok alatti kamatszint mellett zajlik ma Magyarországon.
Csakhogy az elmúlt hónapokban egy-másfél százalékot emelkedtek a referenciahozamok, emiatt többen is hitelkamat-emelésről kezdtek beszélni. Máris itt a fordulat, és drágulni fognak a lakáshitelek?
Szerintem nem, mert ugyan érvényben van a 7,3%-os THM-plafon is, elsősorban nem is ez vezérli ma a piacot, hanem a bankok közötti rendkívül éles verseny. Minden bank megpróbál növekedni, amennyire csak tud, és magasabb kamatok mellett ezt nehéz lenne megtenni. Emiatt
nem számítok arra, hogy a hozamemelkedés kiváltana egy lakáshitel-kamatemelkedést a következő hónapokban.
Sőt, abban bízom, hogy 5-6 hónapon belül ismét mérséklődni fognak a hozamok.
A magyar gazdaság kilábalhat idén a recesszióból, a fiskális kiigazítás viszont Damoklész kardjaként lebeg a fejünk felett. A lakossági hitelezés repülőrajtot vett év elején, a vállalati hitelezés viszont döcög. Hol jár a hitelpiaci cikluson belül most a magyar bankszektor, egyáltalán lefelé vagy felfelé tart?
Tavaly a hitelpiac lényegében stagnált, a CIB Bankra viszont ez nem volt érvényes: 9 százalékkal nőtt a hitelállományunk egy év alatt. Erre az évre nincs ekkora ambíciónk: 4 százalékos növekedést tűztünk ki, de ez is a piaci átlag felett lehet. Bár a lakossági hitelpiac nagyon beindult, még mindig 20-25 százalékkal a két évvel ezelőtti szint alatt vannak az új kihelyezések. A vállalatoknál a támogatott hiteltermékek tavaly hangsúlyosabban jelen voltak, és a magasabb inflációra számos cég nagyobb forgóeszköz-finanszírozási szükséglettel reagált. Idén viszont már elég az így megszerzett likviditás, nem várható ezektől számottevő növekedés, a beruházások pedig továbbra is tolódnak.
Miközben a lakossági hitelezés dinamikus növekedési pályára állt, a vállalati hitelpiacot inkább a kivárás jellemzi.
Abban bízom, hogy jövőre vagy legkésőbb két év múlva vissza fog jönni a hitelpiac két számjegyű bővülése.
Jól jönne most egy újabb támogatott vállalati hitelprogram bevezetése?
Ez egy nagyon nehéz egyensúlyi kérdés. Makrogazdasági szempontból nem észszerű egyszerre a gázra és a fékre lépni. A fékezéssel sikerült az inflációt megzabolázni, de amíg nem stabilizálódik az alacsonyabb szinten az áremelkedés, nem érdemes kockáztatni. Banki szempontból természetesen jobb lenne, ha több támogatott hitel lenne elérhető, ki van éhezve a piac a növekedésre, de bízunk abban, hogy a kamatkörnyezet hosszabb távon önmagától is megoldja ezt a kérdést.
Idén jóval kevesebbet fizet már az MNB a nála parkoltatott banki likviditásra. Miből élnek meg idén a bankok?
A hitelállomány növelése mellett a jutalékbevételek oldalán lehet valamelyest kompenzálni a kamatmarzs csökkenését. A CIB-nél 200 milliárd forintnyi lakossági megtakarítást sikerült átirányítanunk állampapírba vagy befektetési alapba, amelyen keresztül jutalékbevételt realizálunk. Ha ezt az összeget összevetem a 800 milliárdos lakossági betétállományunkkal, akkor látjuk ennek jelentőségét. Hasonló mondható el a biztosítási partnerségünkről is: a Generalival kötött együttműködéstől a biztosítási jutalékbevételeink közel duplázódását várjuk két-három éven belül. De említhetném az FX-szolgáltatásainkat és a nemzetközi faktoringban bevezetett confirming szolgáltatásunkat is, amelyek segítenek a bevételek növelésében.
Miközben a lakáshitelezést az októberben bevezetett THM-plafon, a vállalati hitelezést a február elejével meghirdetett, április végéig tartó, kamatfelár nélküli, BUBOR szerinti hitelezés volt hivatott beindítani. Hogy értékeli ez utóbbinak az eredményeit?
Nem volt nagy az igény ezekre a hitelekre, hiszen ahogy utaltam már rá, nagyon sok vállalat megoldotta a forgóeszköz-finanszírozását tavaly, a beruházásokat pedig halasztják, a BUBOR-nak megfelelő 7% körüli hitelkamat ugyanis még nem elég vonzó számukra, a további kamatcsökkenés pályája pedig bizonytalanná vált. De ha még olcsóbbak lennének a piaci hitelek, akkor sem gondolom, hogy ez rögtön serkentené a piacot.
A CIB Bank tavaly egy sor szempont alapján felülteljesítette a piaci átlagot üzleti aktivitásban, és a lakossági hitelkalkulátorokban is rendre az első helyek valamelyikén végeznek. A piaccal ellentétben nőtt a jelzáloghitel-kihelyezésük tavaly, adnak már 30 évre is lakáshitelt, és a legnagyobb összegű személyi kölcsönt is Önök kínálják. Megvannak e megkülönböztető verseny gyümölcsei is, vagy inkább kísérletezésről van szó egyelőre?
Nincs mindenre jó megoldás a hitelezésben. Nagyon összetett szolgáltatási és termékpalettáról beszélünk, tavaly bevált ez a fajta kísérletezés. Az új lakáshitelek kihelyezésében 12,5 százalékos piaci részesedést értünk el, miközben a mérlegfőösszeg alapján 6-7 százalék körül vagyunk. Tudatos növekedési stratégiánk része az agresszív árazás, a nagyon gyors átfutási idő és a digitális kiszolgálás, amelyre jó példa, hogy minden 10. ügyfél csak a szerződés aláírására tér be a fiókba. A személyi kölcsönöknél egy jól parametrizálható vadonatúj IT-rendszert vezettünk be, amellyel a bankpiacon egyedülálló kockázatalapú árazást valósítottunk meg. Közel 30 százalékkal megnőtt a bevezetés óta a személyikölcsön-befogadások volumene. A növekedés túlnyomó része új ügyfelektől származik, hiszen nem kell számlát nyitni a CIB Bankban, ha személyi kölcsönt kér az ügyfél.
Egy fontos területen viszont mintha a CIB sem szeretne versenyezni: a betéti kamatoknál. Hatalmas a likviditás a rendszerben, így elképzelhetőnek tartja, hogy még évtizedekig állampapírokat és befektetési alapokat fognak tukmálni az ügyfelekre betétek helyett?
Abból érdemes kiindulni, hogy szüksége van-e a magyar bankszektornak a betétállomány növelésére. Az átlagos hitel/betét arány a piacon 70 százalék, nálunk 63.
Nagyon erős likviditással rendelkezünk, ezért ilyen szempontból nincs nagy jelentőségük a lekötött betéteknek.
A betétek nagy része a napi cash-flow-ból jön, ez persze fontos, hiszen ahol a betét, ott az ügyfél. Ezért mi a jövedelmüket hozzánk utaló ügyfelek számát szeretnénk növelni különböző szolgáltatásokkal, miközben a pénzügyi tudatosságot is igyekszünk javítani: a kombinált betétek révén elérhet az ügyfél 10-15 százalékos lekötött betéti hozamot is, ha a megtakarítása egy részét befektetési alapba helyezi.
Megindultak az EU-források, az ezeken alapuló hitelprogramból (elsőként a KKV Technológia Plusz és az Otthonfelújítási program) azonban a bankok többsége kimarad, és csak a két-három bank által üzemeltetett MFB Pontokon lesznek elérhetők. Nem túl nagy luxus kimaradni mindebből, amikor a hitelezés beindításáról szólna az év?
Bízom benne, hogy nem. Korábban is elérhetők voltak hasonló termékek az MFB pontokon keresztül, de ezek nem okoztak kiszorító hatást. Továbbra sem várok ezektől nagy torzító hatást a hitelpiacon.
Hol tart a bank a zöldülésben? Mennyire kemény dió a saját portfóliójuk fenntarthatóságának az elemzése és megteremtése, és mennyivel egyszerűbb ennél a saját működésük energiahatékonnyá tétele?
Az ESG-stratégia kialakítása és megvalósítása nagyon sok energiát és időt vesz igénybe. Az MNB zöld ajánlása szerteágazó és adatigényes, sok mindent meghatároz, mit kell tennünk az adatgyűjtés, a reporting, a hitelezési paraméterek meghatározása területén. Egy 45 feladatból álló program keretében hajtjuk ezeket végre. Egyre nagyobb az ESG-termékek szerepe mind a hitelezésben, mind a befektetések területén, sőt az én teljesítménymérésemnek a 15%-a is az ESG-hez kapcsolódik. Szeretnénk előrelépni az ESG-tanácsadás területén is.
A digitalizáció miről szól idén a CIB Banknál?
Az elmúlt hónapokban elsősorban a kisvállalati szegmensben kapott nagy fókuszt nálunk a digitalizáció. Ma már egy kisvállalati ügyfél online módon tud hitel- és számlaajánlatot kérni, a számlanyitáshoz pedig már nem kell bejönni a bankfiókba. Ha mégis befárad az ügyfél, teljesen papírmentesen nyithat számlát. Lakossági oldalon idén a csalásmegelőzés és biztonsági szempontok kapnak nagyobb hangsúlyt. Bevezettünk egy fraud monitoring szabályrendszert, ami minden gyanús tranzakciót megszűr és megállít, ha a bank úgy ítéli meg, hogy az veszélyes, vagy potenciálisan csalással összefüggő lehet. Év elején bezártuk a korábbi internetbankunkat, az összes funkció átkerült az új mobilapplikációra is. Az AFR 2.0 bevezetése nyomán felértékelődik a fizetési kérelem használata is, hiszen akik bizalmatlanok a csoportos beszedéssel szemben, azok kontrollt kapnak a kezükbe a számlák befizetéséhez. Hogy a kártyás fizetésnél egy fokkal bonyolultabbnak tűnő QR-kódos fizetés előtt mekkora jövő áll, azt az elfogadói oldal fogja meghatározni.
10-15 éve még nagyot bukott a bank a projektingatlan-hiteleken, és a legmagasabb NPL-rátával bíró bankok egyike volt. Most viszont a piaci átlagnál is jobb a hitelportfóliójuk minősége, a hét nagybank közül azonban a legkisebbnek számítanak. Mennyire felel meg a bank most annak a képnek, amilyennek 10 évvel ezelőtti átigazolásakor elképzelte?
Az elmúlt évtized nagyon eltérő stratégiai ciklusokat tartalmazott, hiszen először a bank portfóliójának a megtisztítása, majd a növekedés, a digitalizáció és a fenntarthatóság, most pedig a sikeres működés, a legjobb gyakorlatok továbbvitele a bank prioritása. Arra vagyok a legbüszkébb, hogy nagyon jó kollégákkal dolgozom együtt, nagyon egységes és összetartó a csapatom.
Ma egy költséghatékony, tiszta, szerkezetében jól működő bank vagyunk.
Természetesen elkötelezetten folytatjuk a munkát a növekedésünk és piaci pozíciónk további javításáért. A hitelállomány szempontjából 6,5% a piaci részesedésünk, hosszú távon ezt 10% fölé szeretnénk növelni.
Fotók: Stiller Ákos / Portfolio
