Kereskedési szabályok, melyek nélkül elveszel

John Maynard Keynes, a modern makro ökonómia megteremtője szerint a piacok sokkal tovább tudnak irracionálisan viselkedni, mint amennyi tőkénk van a veszteséges pozíciókat finanszírozni. Ezen megfigyelés alapján elmondhatjuk, hogy a fegyelmezett kereskedő tervszerűen kereskedik, és ha az árfolyam mozgása nem igazolja vissza döntését (OTP vétel után nyeletlen baltaként zuhan az árfolyam), akkor nem azon okoskodik, hogy majd a jövőben jó lesz még ez a részvény, hanem kereskedési kockázatát kezelve még idejében kilép a veszteséges pozícióból. Hogy mit jelen a "még idejébe" kifejezés azt a továbbiakban részletesen kivesézzük.

A kereskedési kockázat kezelése a következő lépésekre bontható:
• Hol vágjam el a veszteséget - stop megbízások elhelyezése
• A kereskedési tőke mekkora részét tehetem kockára?
• Kereskedési mennyiség meghatározása
• Hozam-kockázat arányok vizsgálta

Vesztességvágó (stop) megbízások elhelyezése
A tőzsdén csak az fog keresni, aki tud bukni is. A bukás mértékének a meghatározásához használjuk a veszteségvágó, vagy más néven stop megbízásokat, melynek a használata kötelező! Segítségével előre beállítható az az árszint, amely elérése esetén a számítógép automatikusan kilép a veszteséges pozícióból, meggátolva ezáltal, hogy a veszteség nagyra nőjön és veszélyeztessük kereskedési tőkénket. A stop megbízás használatával előre beállíthatjuk, hogy az adott terméken mekkora a maximális veszteség, amit még hajlandóak vagyunk elviselni. A stop megbízás elhelyezésénél az örökös dilemma az, hogy a megfelelő távolságot találjunk a beszálló, és a veszteségvágó szint között, elkerülendő, hogy az árfolyam természetes ingadozása túlontúl korai kiszállásra kényszerítse a kereskedőt.

A következőkben az alakzat és a volatilitás stop meghatározási módszerrel ismerkedünk meg.



Stop meghatározása technikai szintek alapján (alakzat stop)
A technikai szintek alapján történő stop meghatározás azon feltételezésen nyugszik, hagy a grafikonon a mélypontok olyan zónákat jelölnek, ahol a vevők tartózkodnak, míg a csúcsok az eladók által dominált területet jelentik. Amennyiben az árfolyam áttör egy mélypontot, akkor jelzést kapunk az eladói túlsúlyról, míg lokális csúcs áttörése a vételi dominanciáról árulkodik. az előzőekből következően logikusnak tűnhet, hogy vétel esetén a lokális mélypontok alá helyezzük a stop megbízást, míg eladás esetén ezt a csúcspontok fölé tehetjük.

Az alábbi példában OTP-t szeretnék venni 3190 Ft-ért, amikor az árfolyam kitört a trendvonalból, majd visszatesztelte azt és elpattant a támaszszinttől. A stop megbízásomat az alábbi esetben a legközelebbi mélypont (támaszvonal) alá igazíthatom, így 3130 Ft-nál (piros vonal) helyezkedik el.

Stop meghatározása volatilitás alapján
Dr. Van Tharp tőzsdepszichológus kutatása alapján a legtöbb sikeres trader a volatilitás stoppot alkalmazza. A rendszer előnye, hogy figyelembe veszi, kereskedési időtávunkat, valamint az adott termék áringadozását is. A volatilitás stoppot használó kereskedő leggyakoribb fegyvere az ATR indikátor. Az ATR indikátor megmutatja, hogy az adott időtávon, például egy napos OTP grafikon esetében az elmúlt 14 nap alapján (az indikátor paramétere állítható) mekkora a részvény természetes ármozgása.

A fenti 60 perces grafikon esetében az ATR 40 Ft-ot mutat, akkor az azt jelenti, hogy a következő órában egy 40 Ft emelkedés, avagy csökkenés teljesen természetesnek tekinthető az OTP esetében. Ha ismerjük, a természetes ármozgás mértékét, akkor logikus gondolatnak tűnik, hogy annál nagyobb távolságot célszerű hagyni a beszállás és a stop ár között. Az ajánlott távolság ATR*2 vagy ATR*3. Mi inkább az utóbbit támogatjuk, ami az OTP esetében, 60 perces grafikon alapján 120 Ft stop szintet jelent, ami az árfolyamot 3030 Ft-ig engedi visszasüllyedni. A volatilitás indikátor értéke nagyban függ attól, hogy milyen időperióduson vizsgáljuk azt, így mindig azon az időperióduson mérjük az értékét, amelyiken tartani tervezzük a pozíciót.



A tőke megvédése
Most, hogy már megtanultuk, hogyan érdemes a stop megbízásunkat elhelyezni, fontos megismerkednünk azzal, hogy hogyan tudjuk a tőkénket megvédeni. Miért is fontos ez? Ahhoz, hogy ezt megértsük, tételezzük fel, hogy van 1.000.000 forintunk, amit kereskedésre szánunk és egy-egy kereskedés során a kereskedési tőkénknek 10 %-ot kockáztatunk. Ez számunkra azt jelenti, hogy amennyiben az első kereskedésünk balul sül el, akkor 100.000 Ft-ot veszítünk el. Ilyenkor ahhoz, hogy az eredeti tőkéhez jussunk, 11% nyereséget szükséges elérnünk. Amennyiben a 100,000 Ft-os os kockázat mellett maradva egymás után 3 veszteséges kereskedést bonyolítunk le, akkor már csak 700.000 Ft marad a számlánkon. Ilyen esetben ahhoz, hogy a kiindulási tőkénk ismét a rendelkezésünkre álljon, 43% hozamot szükséges elérnünk a számlánkon. Az alábbi táblázatban jól látható, hogy egy pozíción történő veszteség esetén mekkora nyereséget szükséges elérnünk ahhoz, hogy az eredeti számlánkhoz jussunk.

Ebből a példából tehát megállapítható, hogy igen fontos, hogy a kereskedési tőkénket megvédjük. Ehhez nincs más dolgunk, mindössze egy egyszerű szabályt kell alkalmaznunk, amiben meghatározzuk, hogy a tőkénknek maximum hány százalékát kockáztatjuk. Ehhez általánosságban a 2%-ot szokták javasolni. Hosszabb távú részvény kereskedők számára, alacsonyabb kereskedési tőke esetén ez a szint esetleg 5%-ig is felmehet, azonban fontos leszögezni, hogy célszerű a kereskedési tőke minél kisebb részét kockára tenni egy kereskedés során, ami nagyobb kereskedési tőke esetén 1% is lehet. A 2%-os szabály alkalmazása esetén, ha 1,000,000 Ft tőkével rendelkezek, egy kereskedés során maximum 20,000 Ft-ort vagyok hajlandó elveszteni, többet nem! Az ennél nagyobb árfolyamveszteség kereskedési hibának tekinthető.



Kereskedhető mennyiség meghatározása
Miután meghatároztuk, hogy hol helyezkedik el a veszteségvágó stop megbízásunk, valamint mennyi a maximálisan vállalható kockázatunk, egyszerűen meghatározhatjuk a maximális kereskedhető mennyiséget.

Ehhez az alábbi egyszerű képletet használjuk:
Kereskedhető mennyiség = maximálisan kockáztatható tőke / egy részvényre jutó kockázat
ahol egy részvényre jutó kockázat = belépési ár - stop ár

esetünkben egy részvényre jutó kockázat = 3160 - 3030 = 130 Ft/részvény

Kereskedhető mennyiség = 20.000 Ft/130 Ft/részvény = 154 részvény

Tehát, az 1.000.000 Ft tőkénkkel mindösszesen 154 db OTP részvényt vásárolhatunk 130 Ft/részvény kockázattal.

A hozam / kockázat arány beállítása
Az eddig tárgyaltak mind igazán hasznosak, azonban csak nagyon keveset érnek a következő szabály alkalmazása nélkül. Ez pedig nem más, mint hogy mindig legyen nagyobb a hozam kockázat arányunk, mint 2/1. Ez azt jelenti, hogy amennyiben 100 Ft-ot kockáztatunk egy pozíción, úgy az elvárható hozam legalább 200 Ft legyen. Ennél magasabb lehet az arány, azonban alacsonyabb nem.
Ez az esetünkben azt jelenti, hogy amennyiben 3160 Ft-nál vettük a részvényt és a stopunkat 3030- nak határozzuk meg, azaz a kockázatunk 130 Ft részvényenként, akkor a várható hozamunknak legalább 260 Ft-nak szükséges lennie, ami jelen példánkban megfelelő, hiszen 3500 FT-os profitcélt tűztünk ki, ami 340 Ft hozamot jelent. Tehát ezt a pozíciót megnyithatom.

A szabály alkalmazásának a fontossága abban rejlik, hogy mint említettük, a jövőbeni árfolyamot senki nem látja előre, így az árfolyamveszteség a "játék" részét képezi. Amennyiben minden második kereskedésünk lesz nyereséges, de az előbbi szabályt betartjuk, bőven az eredményes kereskedők táborába tartozunk majd.

Egy teljes pozíció esetében a helyes pozíció és pénzmenedzsment az alábbi módon néz ki:

1, Stop szint meghatározása
A stop szintünket fontos technikai szinthez határoztuk meg, ami jelen esetben a 2830-as szint. A kereskedés profitcéljának pedig a korábbi mélypontok által kijelölt 3122 Ft-os szintet határozom meg.

2, Pozíció hozam/kockázat arányának meghatározása
Mivel a pozíciót 2908 Ft-nál szándékozom nyitni, akkor az előző pontban meghatározott stop alapján a kockázatom: 2908 - 2830 Ft, azaz 78 Ft, miközben a várható hozamom: 3122-2908 Ft = 214 Ft. A Hozam / kockázat arányom tehát: 214 Ft/78 Ft = 2,75. Tehát megfelel az elvárt hozam/kockázat szintnek.

3, Kockázat meghatározása
1.000.000 Ft kereskedési tőkénken a 2%-os szabály alkalmazásával 1.000.000 Ft*0,02, azaz 20.000 Ft-ot kockáztathatunk.

4, Pozícióméret meghatározása
20.000 Ft kockáztatható összeg esetén a felvehető pozícióméret 20.000 FT/ 78 Ft/db, azaz 256 db OTP részvényt vehetünk.
Amennyiben az alábbi 4 szabályt következetesen betartjuk, akkor már meg is tettük az egyik legnagyobb lépést a tőzsdei sikerünk felé!

• Címkék:
• technikai elemzés