Elliott a kitartás és céltudatosság terén is jó példával szolgálhat mindenki számára, valamint életműve igazolja, hogy sosem késő nagy dolgokba fogni.
1871-ben Marysvilleben (Kansas) született. Az 1890-es évektől vasúti cégeknél dolgozott könyvelőként. Mivel több anyagi nehézségben levő cég pénzügyeit is helyrehozta, jelentős hírnévre tett szert. Ennek következtében az amerikai kormányzat őt választotta nemzetközi projektek koordinálására a közép amerikai régióba. Először Nicaraguába, majd Guatemalába került. Külföldre való kiküldetése alatt megfertőződött az entamoeba histolyca nevű baktériummal, mely a későbbiekben jelentősen befolyásolta életét.
Amerikába visszatelepülve konzultációs céget alapított, melynek a pályáját sikeresen egyengette felfelé, amikor betegsége rosszabbodott, visszavonulásra késztetve őt. Hogy az ágyban töltött betegsége alatt is olajozottan tartsa agytekervényeit, 58 évesen a piacok természetével kezdett el foglalkozni. Ekkoriban figyelt fel a grafikonokon előforduló ciklikus szerkezetre és a szabályszerűségekre. Az erről alkotott gondolatait 1939-ben a Financial Worldben tette közzé.
A hullámelmélet
Charles Dow-hoz hasonlóan Elliott is felismerte, hogy a piacok hullámmozgást végeznek. Elliott elmélete szerint azonban ezek a hullámok meghatározott ciklusonként követik egymást. Elliott szerint az általa felfedezett ciklusok segítségével minden piaci mozgás leírható, és minden termék árfolyamára ezek ezen ismétlődő mozgások jellemzőek. A klasszikus Elliott ciklus 8 részből áll, amely egy 5 hullámból álló emelkedő (1,2,3,4,5), valamint egy 3 hullámból álló korrekciós szakaszra (A,B,C)osztható.
A hullámok jól megfigyelhetőek az OTP 2009-es emelkedésén is.
A hullámok felbonthatóak alhullámokra.
Az impulzus szakasz
Az 5 részből álló klasszikus emelkedő szakasz három a trend irányába mutató impulzus hullámból (1,3,5) és kettő korrekciós hullámból áll (2,4) Elliott elméletének ezen része nagyban hasonlít a Dow elmélethez, mely szerint a hosszú távú trend 3 részből áll. Ez a minta bármikor, bármilyen idősíkon könnyen azonosítható.
Ahhoz, hogy a hullámmozgás egy szakaszát impulzus szakasznak tekinthessük, bizonyos feltételeknek meg kell felelniük.
1. A második hullám nem jöhet vissza az első hullám 100%-áig.
2. A negyedik hullám nem jöhet vissza a második hullám 100%-áig.
3. A harmadik hullám gyakran a leghosszabb, de soha nem lehet a legrövidebb.
Csökkenő trendben ugyanezen a szabályok érvényesek, ellentétes irányban. Az esés az emelkedéshez hasonlóan 5 hullámból áll, melyből 3 eső impulzushullám, 2 pedig emelkedő vagy oldalazó korrekciós hullám.