Megérkeztek a friss adatok: 115 ezer hiteles lakása van veszélyben

Portfolio

2013. május 24. 20:14

Közzétette a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a bankok és a kormány 2011-es megállapodása alapján működő kényszerértékesítési kvóta legfrissebb kihasználtsági adatait. A statisztika szerint az idei második negyedévre 3752 ingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre a bankok, ami azt jelenti, hogy a rendelkezésükre álló 4%-os negyedéves kvótát 72%-ban használnák ki. Összesen 115 076 ingatlant fenyeget a kényszerértékesítés a hitel törlesztésének jelentős késedelme miatt. Az elmúlt másfél évben összesen 20 912 ingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre a bankok, ennek azonban csak töredékét árverezik el, még kevesebb esetben történik kilakoltatás.

A válság kitörését követően, a késedelmes jelzáloghitelek számának növekedésével felerősödött az a kockázat, hogy a hitelnyújtó intézmények a fedezeti ingatlanokat egy időben, nagy mennyiségben kísérlik meg értékesíteni, jelentős túlkínálatot és ezzel áresést - az áresés gyorsulását - előidézve a lakóingatlan piacon. A kormány ezért 2011 júliusától kvótarendszert vezetett be, behatárolva ezzel az egyes intézmények által értékesítésre kínált ingatlanok számát. A kvóta tavaly a mindenkori fedezeti ingatlan állomány 3%-a volt, ami 2014-ig fokozatosan 5%-ra nő - emlékeztetett korábbi gyorselemzésében a PSZÁF. Ebben a negyedévben második alkalommal már 4%-os kvóta van érvényben.

Megérkeztek a friss adatok: 115 ezer hiteles lakása van veszélyben

Az érintett pénzügyi intézmények az eddigiekben nem teljesen használták ki a kvótarendszer adta lehetőségeket, a mostani, második negyedéves számok is csak 72%-os kihasználtsági arányra utalnak. Tavaly a második negyedévben (a csúcson) az érintett ingatlanok 84%-át jelölték ki kényszerértékesítésre a bankok. A kényszerértékesítések eddigi tapasztalatai szerint az elérhető értékesítési ár rendkívül alacsony, így az ügyletek csak jelentős veszteséggel zárhatók, esetleg eredménytelen is a folyamat. Emellett hosszú és költséges, pozitív eredmény esetén sem jelent érdemi előnyt egyéb behajtási stratégiákkal szemben.

Ilyen egyéb stratégia például az ügyféllel történő megállapodás, amelyre az intézmények továbbra is elsődleges megoldásként tekintenek. Az ügyféllel közös értékesítés - bár szintén hosszú folyamat - mindkét fél számára kedvezőbb kimenetet ígér, és ezt a törekvést erősítheti a lakóingatlanok piacának lassuló megélénkülése. Ugyanebbe az irányba hathat a Nemzeti Eszközkezelő általi ingatlan vásárlások megindulása, amelytől az intézmények (és az ügyfelek is) a kényszerértékesítésnél kedvezőbb megtérülést várnak.