Bedőlő hitelekről, de nagy profitról vallottak a magyar bankok

Palkó István

2011. augusztus 23. 17:15

Minden idők egyik legjobb eredményét könyvelte el 2011 második negyedévében a hazai bankszektor. A részvénytársasági hitelintézetek 79,4 milliárd forintos adózás utáni eredménye önmagában nem kiugró, azonban ha eltekintünk a közel 30,5 milliárdot kitevő bankadótól, az elmúlt öt év negyedik legnagyobb negyedéves profitjáról beszélhetünk. A PSZÁF ma közzétett adataiból ugyan nem derül ki, feltételezhetjük, hogy az egyes bankok egymástól jelentősen eltérő eredménnyel zárták a negyedévet. Rossz hír továbbá, hogy a 90 napon túli késedelemben lévő lakossági hitelek aránya június végéről 11,6%-ra nőtt az előző negyedévi 10,4%-ról (a vállalatiban 10,9%-ról 13,6%-ra), pedig a jelentősebb frankárfolyam-mozgások csak ezt követően jelentkeztek.

A PSZÁF ma tette közzé az egyes pénzintézeti szektorok második negyedéves teljesítményére vonatkozó adatait. Ezek szerint a részvénytársasági hitelintézetek a második negyedévben 79,4 milliárd forintos adózott eredményt értek el az egy évvel korábbi 15,4, illetve a három hónappal korábbi 61,5 milliárd forint után. A bankok 30,5 milliárd forint banki különadót számoltak el egyéb ráfordításként. A bankadó nélkül (a megfigyelt 13%-os adóék mellett) 27 milliárddal magasabb, vagyis mintegy 106 milliárd forint adózás utáni eredményt értek volna el, amelynél magasabb értékre csak 2007 és 2010 első negyedévében, illetve 2008 harmadik negyedévében volt példa.

Bedőlő hitelekről, de nagy profitról vallottak a magyar bankok

Ha megnézzük, mi okozta a bázisidőszakokhoz képest az eredmény javulását, akkor az előző negyedévvel való összehasonlításban a pénzügyi befektetési szolgáltatások eredménye és az osztalék sor mutatja a legnagyobb emelkedést, az egy évvel korábbihoz képest pedig az osztalékbevételek mellett a közel harmadával visszaeső céltartalék-képzés javította az eredményt. A továbbra is rendkívül alacsony hitelezési aktivitás és a szűkülő kamatmarzs miatt ugyanakkor a kamateredmény jelentősen, 8,9%-kal elmarad az egy évvel korábbitól, és nem éri el a 215 milliárd forintot. Igaz, nominálértéken még ez utóbbi is meglehetősen magas szám, hisz minden idők harmadik legmagasabb kamateredményét jelenti.

A bankok nettó bevételein belül az előző negyedévi 19,35%-ról 22,84%-ra nőtt ugyan a nettó díj-és jutalékbevételek aránya, korai lenne még kijelenteni, hogy egyre látványosabban fordulnának a nem hitelezéshez kapcsolódó bevételi források felé, a folyamat meglehetősen fokozatos. Amennyiben pedig a hitelintézetek költséghatékonyságát vizsgáljuk, a nettó kamat- illetve díj- és jutalékeredmény arányában 50,1%-ot tettek ki a negyedév során a működési költségek, ami közel egy százalékponttal alacsonyabb érték az egy negyedévvel korábbinál, viszont magasabb az egy évvel ezelőtti 47,5%-nál, vagyis egy év alatt romlott az ily módon számolt költséghatékonyság.

Kedvezőtlen fejlemény, hogy az első negyedév nagyon alacsony céltartalék-képzése után ismét megugrott a bankok céltartalék-képzése, melynek szoros kapcsolata lehet a nem teljesítő hitelállomány további növekedésével. A 97,4 milliárd forintos negyedéves cél-tartalékképzés azonban így is 32,5%-kal marad el az egy évvel korábbitól. Az akkori magas bázis egy-két nagybank vállalati (illetve külföldi) hitelportfóliója miatt alakult ki, a Portfolio.hu által megkérdezett hitelintézetek reményei szerint hasonlóan magas céltartalék-képzésre idén már nem kell számítani, "csontvázaknak" minősülő nagyobb vállalati hitelügyletek azonban a közeljövőben is előfordulhatnak. Hogy ilyenek a második negyedévben is előfordultak, azt a 90 napon túl nem teljesítő vállalati hitelek arányának jelentős, 10,9%ról 13,6%-ra történt növekedése is mutatja.

A lakossági hitelállomány NPL-rátájának növekedése ezúttal kisebb mértékű volt, azonban itt is jelentős: 10,4%-ról 11,6%-ra emelkedett a 90 napon túl nem teljesítő lakossági hitelek aránya. Ezen túlmenően az újratárgyalt hitelek állományi aránya is nőtt, mégpedig 9,3%-ról 10,3%-ra. A 90 napon belül késedelmes hitelek aránya 16,4%-ról 16,3%-ra csökkent ugyan, a fentiek azt jelentik, hogy a nem szerződés szerint teljesítő lakossági hitelek aránya az előző negyedév végi 36,2% helyett immár 38,2%.

Bár a bankok tőkemegfelelése továbbra is nagyon jó (az egy évvel korábbi 12,56% helyett 13,77% a tőkemegfelelési mutató, melynek mint ismeretes, 8% a minimuma), a bankok hitelezési aktivitása alacsony, melynek a hitelintézetek kockázatkerülésén túl fő oka a rendkívül alacsony hitelkereslet is. A jó tőkemegfeleléshez a kockázatokkal súlyozott eszközérték relatív csökkentése is hozzájárulhatott, egy év alatt ugyanis hiába nőtt 216,7 forintról 219,9 forintra a svájci frank középárfolyama (mely automatikusan növeli a hitelállományt), a bankok vállalati hitelállományának értéke 11%-kal, a lakosságié pedig 6%-kal esett vissza. A nehéz gazdasági körülmények ellenére ugyanakkor a vállalati betétállomány 2%-os visszaesésével szemben a lakossági betétek állománya lényegében stagnált.