Most már tényleg visszavásároltuk az E.ON gázüzletágát

"Az adásvétel tárgya az E.ON Földgáz Storage Zrt. és az E.ON Földgáz Trade Zrt. részvényeinek 100 százaléka, vagyis a két cég minden vagyontárgya az MVM Csoport tulajdonába kerül, beleértve az E.ON Földgáz Trade Zrt. földgázkészletét és az E.ON Földgáz Storage Zrt. tárolóiban található párnagázt" - áll az MVM közleményében. "A tranzakció keretében az MVM Zrt. kiváltja a társaságok jelenleg fennálló tulajdonosi kölcsöneit is, ezeket a tranzakció zárásakor fizeti meg az eladó részére" - teszi hozzá.

A tájékoztatás szerint "az MVM Zrt. részben saját-, részben pedig külső forrásokból finanszírozza a tranzakciót".

"A két vállalat megvásárlásán felül a szerződő felek rögzítik azt, hogy az MVM vételi opcióval élhet a Panrusgáz Zrt. azon részvénypakettjének megszerzésére is, amely az E.ON Ruhrgas International GmbH tulajdonában van. Az E.ON Földgáz Trade Zrt. hosszú távú gázbeszerzési szerződéseivel több különböző forrásból biztosítja Magyarország igényeit. A szerződések közül kiemelkedik az orosz hosszú távú gázbeszerzési megállapodás" - zárul a közlemény.

Miből vesszük vissza?

A parlament az E.ON-vétel miatt idén már kétszer is módosította a 2013-as költségvetést. A március 5-én elfogadott módosítás lényegében felülírta az első, E.ON-nal kapcsolatos módosítást, az állami kezesség, illetve a fizetendő kezességvállalási díj mértékét változtatta meg. Eszerint az adásvételi szerződésben meghatározott fizetési kötelezettségek 80 százalékának, de összesen legfeljebb 256 milliárd forint megfizetéséért vállal garanciát az állam készfizető kezesként az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. mint vevő számára.

Az E.ON gázüzletágának megvásárlása két kérdést vet fel a magyar államháztartás szempontjából: egyrészt, hogy ki fizeti ki az összeget, és ez a tranzakció hogyan érinti az állam közpénzügyi mutatóit. A jelenlegi felállás szerint a kormány számára több lehetőség is szóba jön.

Egyrészt az MVM megoldhatja "saját erőből" a tranzakciót (hitelt vesz fel), ami egy állami garanciavállalás mellett képzelhető el (ennek lehetősége bele is került az idei költségvetésbe). Ebben az esetben az ügylet nem érinti az állam számláit, így nincs hatással sem a költségvetés, sem pedig az államadósság mutatóira.

A második lehetőség, ha a kormány a rendelkezésére álló tartalékának (akár forint, akár a jegybanknál vezetett devizabetétje) terhére tőkésíti fel az MVM-et, amely az így kapott forrást fordítja a vásárlásra. A MOL-részesedés 2011-es megvásárlását is ebből a forrásból finanszírozta az állam. Ebben az esetben a magyar állam nem von be új forrást, vagyis a bruttó államadósságmutató nem emelkedik. Ugyanakkor a korábban bevont forrást egyszer vissza kell majd fizetni, vagyis a külfölddel szemben fennálló követelés csökken, ami a nettó adósságmutatót emeli. Az ügylet nem befolyásolja az uniós módszertan (ESA) szerint számolt költségvetési hiányszámot (hiszen az állam vagyonelemeinek értéke bővül a kiadások növekedésével párhuzamosan), viszont növeli a pénzforgalmi deficitet.

Az MVM mostani közleménye alapján, miszerint részben saját, részben pedig külső forrásokból finanszírozza a tranzakciót, az előbbi lehetőség a legvalószínűbb.

Így kezdődött

A kormányfő tavaly nyári ("pillanatokon belül visszavásároljuk az E.ON-t a németektől"), majd november végi bejelentését követően állami tulajdonba került az E.ON magyarországi gázüzletága, az orosz gázellátási szerződést birtokló E.ON Földgáz Trade, és az ország kereskedelmi gáztárolói kapacitásának meghatározó részét tulajdonló E.ON Földgáz Storage vállalat.

A gázüzletág megvásárlásának háttere

A 2010-es választásokat követően alakult kormány már a kezdetektől egyértelművé tette, hogy erősebb állami szerepvállalást szeretne a hazai energiaszektorban, nagy hangsúlyt fektetve a MOL orosz kézben lévő részvénycsomagjára, illetve az ország földgázellátását biztosító orosz importszerződést tulajdonló EFT-re. A kormány elsőként a MOL részvénycsomagjának visszavásárlását hajtotta végre. A kormányfő 2011. május 24-én jelentette be, hogy megállapodtak az orosz Surgutneftegazzal a 21,2%-os MOL-pakett adásvételéről. A kormány 1,88 milliárd eurót fizetett az orosz vállalatnak, a kifizetést az IMF-hitelből korábban lehívott összeg terhére hajtották végre.

Az E.ON gázüzletágának visszaszerzéséről már 2011 júliusában olyan lapértesülések jelentek meg, miszerint a felek már a menedzsmenttel kapcsolatos ügyekről egyeztetnek. Szintén ekkor tájt került be a sajtóba az a vételártartomány is, amelyet hivatalosan egyik fél sem kommentált ezt követően. Az akkori híradások szerint az E.ON magyarországi gázüzletágáért a német 1,2 milliárd eurót szerettek volna kapni, míg a kormány 800 millió eurót kínált. Az azóta történt piaci és szabályozói változások azonban az elmúlt időszakban már inkább, a 800 millió euró felé tolták a várt vételárat.

Az EFT-vel összefüggésben egyébként még 2010 márciusában a Bajani-kormány kötött elővásárlási szerződést a német E.ON AG-val. A megállapodás mögött kevésbé állt valós vételi szándék, az akkori kormányzat inkább azt a kockázatot szerette volna eliminálni, hogy az E.ON a magyar kormány felügyelete nélkül adhasson túl azon az EFT-n, amely a 2015-ben kifutó hosszútávú gázellátási szerződést birtokolja. A félelem elsősorban az volt, hogy orosz kézbe kerül a szerződés, és ezzel tovább romlik Magyarország energiaellátással és -biztonsággal kapcsolatos tárgyalási pozíciója.

Az esetleges tranzakcióval kapcsolatos csendet közel egy év után Orbán Viktor miniszterelnök törte meg idén augusztusban, amikor egy fesztiválon azt mondta: "pillanatokon belül visszavásároljuk az E.ON-t a németektől".A következő hetekben, hónapokban a folyamatos találgatások színtere volt a magyar médiába a kormányfő "bejelentésével" összefüggésben. Ekkor került be a kormányzati kommunikációba a lakossági kört érintő profitmentes közműszolgáltatás célkitűzése is, amelyet a politikus megszólalások rendszeresen összemostak az E.ON gázüzletágának várható megvásárlásával. A felek mindvégig tartották magukat ahhoz, hogy semmilyen információt nem adnak ki a tárgyalás menetéről, és nem is kommentálták a sajtóban megjelenő híreket sem.

November 30-án került elő ismét a téma, amikor is Orbán Viktor miniszterelnök és Johannes Teyssen, az E.ON elnök-vezérigazgatója bejelentették, hogy szándéknyilatkozatot írtak alá a gázüzletág, tehát az EFT és az EFS adásvételéről. Az akkor közöltek szerint a felek abban állapodtak meg, hogy a két E.ON-leány az MVM tulajdonába kerülhetnek egy 2012. december 15. napjáig véglegesen kitárgyalásra és kézjeggyel ellátásra kerülő, valamint legkésőbb 2013. január 31. napjáig aláírandó részvény adásvételi szerződés keretében.

A Népszabadság január közepén arról számolt be, hogy a felek végső egyezségre jutottak, és a vételár 0,8-1 milliárd euró közé eshet. A Napi Gazdaság később egy 600 millió eurós vételárra vonatkozó értesülést jelentetett meg. Mártha Imre, az MVM korábbi vezérigazgatója az Indexnek adott interjújában arra figyelmeztetett, hogy a kormány igencsak magas prémiumot készül kifizetni az E.ON gázüzletágáért, aminek mértéke akár az 500 millió eurót is elérheti. Ezt követően több politikai szervezet és ellenzéki párt arra szólította fel a kormányt, hogy tegye nyilvánossá az ügylettel kapcsolatos cégértékeléseket és dokumentumokat.

Január 31-én a Népszabadság úgy értesült, hogy az MVM közgyűlésén a tulajdonos MNV felhatalmazta a társaság menedzsmentjét, hogy maximum 875 millió euróért vásárolja vissza a E.ON magyarországi gáztársaságait. Ekkor már sejteni lehetett, hogy az aznapi céldátumra nem sikerül lezárni az ügylet.A miniszterelnök még aznap, Moszkvai látogatásán azt nyilatkozta, hogy visszavásárolták az E.ON gázüzletágát, de másnap egy rádióinterjúban úgy fogalmazott, hogy a szerződést még nem írták alá, azonban minden megállapodás megszületett a tranzakciót illetően, csak technikai részletek maradtak hátra.Ezt követően még közel két hónapig tartott a szerződés aláírása a mostani bejelentésig, amely időszak alatt az MVM március 19-ei rendkívüli közgyűlése hozta meg a gázeszközök megvételéről szóló végleges döntést.Habár a sajtóban számos lehetséges vételár megjelent a felek teljes hírzárlata mellett, a most bejelentett 870 millió euró körüli vételár nagyságrendileg megegyezik azzal a 875 millió euróval, amelyre a MVM menedzsmentje korábban felhatalmazást kapott a Vagyonkezelőtől a tranzakciót illetően.

Kockázatok

A kormány láthatóan komoly stratégiai értéket tulajdonít a két E.ON cégnek, azonban energiapiaci szereplők számos kockázatot is látnak a gázüzletág átvételében. Az elmúlt években folyamatosan veszteséget termelő EFT egyetlen értéke a 2015-ben kifutó orosz ellátási szerződés, azonban ennek megvásárlásra egyáltalán nem előfeltétele annak, hogy ezt követően ne az E.ON, hanem egy magyar, állami kézben lévő vállalat kösse újra az oroszokkal az újabb ellátási szerződést. Az EFT jelentős pénzügyi kockázatokat rejthet magában az orosz értékesítési gyakorlatokból (take-or-pay jellegű szállítás) származó, a korábbi években át nem vett földgázmennyiségek utáni fizetési kötelezettségből fakadóan, illetve a társaság működése jelentős árfolyamkockázatnak is ki van téve a főként dollár alapú beszerzés következtében.

Kormányzati képviselők korábban beszéltek arról, hogy a gázüzletág megvásárlásával olcsóbbá válhat a magyarországi földgázvételezés, azonban a Gazpromnál nem várható, hogy az új tulajdonos hatására a következő 2-3 éves időszakra (tehát a meglévő szerződés kifutásáig) érdemi diszkontot nyújtsanak a jelenlegi árakhoz képest. Ezt egyébként Alekszandr Medvegyev a Gazprom elnökhelyettese is januárban egy lapinterjúban megerősítette.

Az igazi értéket vélhetően a földgáztárolók jelenhetik a kormány számára, és nem lehetetlen, hogy az E.ON csak az EFT-vel együtt volt hajlandó értékesíteni az azokat felügyelő EFS vállalatot. Az E.ON magyarországi tárolóinak 4,2 milliárdos tárolókapacitása európai viszonylatban is jelentős, és az új nemzetközi vezetékek megépülése esetén valóban fontos szerephez juthatnak, azonban iparági szakértők szerint a tárolók fontossága jelen gázpiaci körülmények mellett visszaszorulóban van. Egyrészt jelentősen visszaesett a fogyasztás, másrészről pedig az integrált piac európai víziója mellett egyre rugalmasabbá is válik a kontinentális gázpiac, az épülő interkonnektorok által pedig új forrásokhoz fog hozzáférni Magyarország is, aminek következtében csökkenhet a tárolók jövedelmező-képessége. A kormány mindazonáltal komoly stratégiai érdeket feltételez a tárolók mögött, ugyanis időközben a jogszabályi környezet átalakításával az ország egyetlen, nem az E.ON tulajdonában lévő gáztárolójának állami tulajdonba vételét is előkészítette, sőt már a konkrét szándéknyilatkozatot is megkötötték a felek, így a teljes magyar tárolói infrastruktúra hamarosan állami kézben összpontosul majd.

A múlt hónap végén felmerült annak lehetősége is, hogy az állam a visszavásárolt gáztárolók belső nyomását biztosító technikai, ún. párnagáz felszínre hozásával próbálhatja meg megalapozni a további gázárcsökkentéseket, hiszen ennek ára jóval kedvezőbb a földgáz jelenlegi import és piaci áránál, azonban egy ilyen akció mellett várhatóan sérülnének a visszavett tárolók műszaki paraméterei.Az E.ON érezhetően csökkenti jelenlétét a régióban

A német E.ON a válság elmélyülését, valamint a fukusimai balesetből fakadó német politikai fordulatot követően felülvizsgálta stratégiáját, amelynek részeként új, főként Európán kívüli növekedési területek azonosított, valamint a társaság hitelállományának csökkentését irányozta elő. A társaság az új célok elérésére 15 milliárd euró értékű eszközértékesítési programot hirdetett, aminek részeként több kelet-közép-európai eszközétől is megvált vagy megválni készül. Az év elején kiszállt Szlovákia vezető gázvállalatából, és most a magyar kitettségét is csökkentette.

A héten egy lapinterjúban az E.ON magyarországi leányvállalatának vezetője úgy nyilatkozott, hogy további magyar érdekeltségek is eladósorba kerülhetnek, azonban az E.ON egyelőre nem tervez kivonulni Magyarországról.

• Címkék:
• energia