Az gazdasági élénkítést szolgáló energiahatékonysági javaslatok közült a program a kondenzációs kazánok elterjesztését, a napkollektorok telepítésének támogatását, és az ESCO-finanszírozással egybekötött energiahatékonysági beruházásokat tárgyalja. Az előbbi kettőnek kiemelt fontosságot tulajdonít a program, rövid megvalósíthatósági idő mellett. Az ESCO-s megoldások a kormány otthonteremtési programjában az előbbieknél kisebb prioritást élveznek a vitairat szerint, és csak középtávon számolnak azokkal. A vitairat szintén kitér az egységes energiatörvény szükségességére, és az energiatanúsítványok használatának elterjesztésére.
Kazán te mindenem
A program a kondenzációs kazánok elterjesztését a kémény-felújítási programmal összekapcsolva képzeli el, ami által gázkazánonként 20-40%-os gázmegtakarítással kalkulál. A NGM közlése szerint ugyanis a jelenlegi gázkazán-állomány átlagéletkora meghaladja a 24 évet, átlagos hatásfokuk 60-65%-os. A munkaanyag szerint az ország mintegy 2 millió gázkazánjának lecserélésével éves szinten legalább 1,2-1,3 milliárd köbméter földgázt lehetne megspórolni.
A tervezet szerint a kazáncserékhez állami támogatási is biztosítanának, amelyet utófinanszírozással, számla ellenében nyújtanának. A támogatás tervezett mérték2 20-30%. A program preferálná a hazai gyártásban/összeszerelésben piacra kerülő kazánokat.
Napimádás
Akárcsak az előzőpontnál, szintén az ÚSZT-vel összhangban tárgyalja a programtervezet a napkollektorok telepítésének támogatását. A tervezet szerint a háztartási meleg víz előállításában segédkező napkollektorokra 20%-os állami támogatást nyújtanának, azonban a kifizetéseket 120 ezer forintban maximalizálnák. Nem új épületek esetén csak akkor lehetne támogatást igényelni, amennyiben a szolár egységek bizonyítottan gázfogyasztást váltanának ki. A tervezet mintegy 20 ezer lakásnak nyújtana támogatást napkollektor telepítésre. Az NGM kitér arra is, hogy az ilyen formában nyújtott mintegy 2,4 milliárd forint állami támogatás ÁFÁ-ban visszatérülne. A támogatásokat a kereskedőkön keresztül juttatná el a program a fogyasztókhoz.
ESCO a lakáspiacon
A tervezet harmadik jelentős pontként tárgyalja az ESCO-finanszírozási módszer támogatását, elterjesztését. Ebben a konstrukcióban az elvégzett energiahatékonysági beruházás fedezetét a megtakarított energia biztosítja, vagyis az ebben tevékenykedő projektcégek a minél nagyobb megtakarítás elérésében érdekeltek. Az NGM tervezete szerint az épületeknél 30-40%-os megtakarítás is elérhető, de egyes lakóépületeknél ennél is magasabb értéket valószínűsítenek.
A felvázolt koncepció szerint a társasházaknál a tulajdonosok az önerőt akár biztosíthatnák lakás-takarékpénztárak segítségével vagy banki hitelből is, míg az állam évekre lebontva folyósítaná a támogatást számukra. A javaslat kitér arra is, hogy az ESCO-módszert elsősorban a lakás-szövetkezeteknél lehetne jól alkalmazni. A NGM megemlíti, hogy a rendszer elterjesztéshez célszerű lenne felülvizsgálni a társasházi törvénynek azon pontját, ami szerint a rendes gazdálkodás körét meghaladó beruházásoknál az összes lakástulajdonos beleegyezés szükséges.
A gazdasági tárca a programot úgy javasolja bevezetni, hogy a beruházások során növekedjen majd a megújuló energiák részaránya is. A kitűzött műszaki cél, hogy a korszerűsítés során az épületek elérjék az "A" energetikai besorolást. Az állami támogatás pénzügyi forrásait a program során keletkezett (felszabaduló) kvóták eladásából tervezik előteremteni.
Az ESCO-program, amelynek megvalósulásával középtávon számol az NGM mintegy 500 ezer lakás energetikai korszerűsítését helyezi kilátásba, amelynek 40 %-a családi házak és 60%-a többlakásos lakóépületek. A program becsült évi forrásigénye 200 milliárd forint/év, 5 év alatt összesen 1000 milliárd forint. Átlagosan az állami támogatás intenzitása 50%, ami esetenként eltérően 40-60% közötti támogatási intervallumot jelent. Ez azt jelenti, hogy 5 év alatt 500 milliárd forint támogatási igény keletkezhet, azonban az ország költségvetési helyzetére való tekintettel az állam a támogatást 10 év alatt egyenlő részletekben folyósítaná, az előfinanszírozás során támaszkodva a magyar pénzintézeti rendszerre.
A minsztérium szerint a halasztott állami támogatással (és a többlakásos épületek esetén ESCO megoldásokkal) megvalósuló program várható hatásai és előnyei a következőek lesznek:
- A program megvalósítása során 15 év alatt összesen kb. 120 millió GJ, illetve, mintegy 8 millió GJ/év energia-megtakarítás érhető el. Ez 15 év alatt megfelel 392 milliárd forint energiaköltségek csökkenésének, illetve spórolásának, amely nagyobb részben hiteltörlesztésre használható fel.
- A becsült energia-megtakarítás függvényében mintegy 1,15 millió tonna CO2 csökkentés várható a 15 éves megvalósítási idő alatt, amelynek értékesítése kb. 145 milliárd forint további forrást jelenthet.
- A javasolt program az első hat év alatt 139 ezer új munkahelyet teremthet, illetve tarthat meg, amelyből a segéd- és betanított munkások arány 48 %-ot tehet ki .A 10 évre széthúzott, ütemezett állami támogatás folyósítása lehetővé teszi, hogy a program megvalósítása alatt (azaz az első 6 évben) az állami program kiadásai a legrosszabb esetben megegyeznek az adóbevételekkel.
