A Mavir adatai által mutatott növekedéssel az összesített fotovoltaikus beépített teljesítőképesség április elejére meghaladta a 5913 MW-ot, a saját célra termelő naperőműveket is figyelembe véve pedig már 6200 MW körül járhat. Ebből a 264 312 darab háztartási méretű (HMKE) naperőmű beépített teljesítőképessége 2416,3 MW, a 3274 darab nagyméretű, kereskedelmi célú napelemparké 3496,9 MW, míg a saját célra termelő naperőműveké közel 300 MW lehet.
Bár a növekedés üteme mindkét fő szegmensben látványosan lassult az egy évvel ezelőtti hasonló időszakhoz képest, ha a telepítések tartják az első negyedéves sebességet, akkor 2024-ben ismét jóval több, mint 1000 MW-tal bővülhet a kapacitás.
A HMKE-k esetében az idei első negyedben 86,8 MW-tal nőtt a kapacitás, míg 2023 hasonló időszakában 171 MW-tal. A darabszámot tekintve még látványosabb a lassulás: az idei első negyedév során ez 7841-gyel, egy évvel korábban pedig 23 861-gyel emelkedett az elosztói és energiahivatali adatok alapján.
A nagyméretű, kereskedelmi célú napelemparkok beépített teljesítőképessége 195,2 MW-tal (+87 darab) emelkedett 2024 január-márciusában, szemben a bázisidőszak 344 MW-os növekedésével (+54 darab).
A kereskedelmi célú nagy naperőművek márciusban a magyarországi villamosenergia-rendszer teljes bruttó felhasználásának 11,6%-át fedezték, miután az egy évvel ezelőtti hasonló időszakban még csak 8,8% volt ez az arány. Termelésük pedig április 30-án újabb rekordot döntött, amikor 12:30-tól negyedórás átlagteljesítményük meghaladta a 3159 MW-ot, megdöntve a március 20-án felállított 3147 MW-os csúcsot, amint erre az Energiaügyi Minisztérium is felhívta a figyelmet.
Mivel negyedéven belül is érzékelhető a lassulás, ezért, ha nem a negyedéves, hanem a március havi növekedési tempó tartósul, akkor 1000 MW alatt marad az idei kapacitásbővülés mértéke. Ami a havi adatokat illeti, az előző adatközléshez képest a fotovoltaikus kapacitás 73 MW-tal nőtt. Ebből a nagy napelemparkok közel 19 MW-os bővüléssel vették ki a részüket márciusban, a HMKE-k esetében viszont bizonytalanságot okoz, hogy az április eleji adatokat megelőző legutóbbi számok február elsejére datálódnak, vagyis a bő 54 MW-os kapacitásnövekedés két hónap alatt jött össze.
A beépített teljesítőképesség 1000 MW-ot meghaladó növekedése egyébként eddig mindössze kétszer történt meg a naperőművek 2010-es évek eleje óta íródó hazai történelmében, 2022-ben (1063 MW kapacitásbővülés), illetve a 2023-as rekordévben (+1625 MW). A fentiekre tekintettel a tavalyi rekord idei megdöntése jelenleg még kevésbé tűnik valószínűnek.
Miért és meddig lassulhat a növekedés?
A növekedés fokozódó lassulása nem váratlan fejlemény, és több oka is van. A HMKE kapacitás bővülésének lassulását magyarázhatja, hogy a kereslet megugrásának időszakaiban befutott nagy mennyiségű igény, illetve megrendelés - jelentősebb utánpótlás hiányában - mostanra elkezdhetett kipörögni. Az igények száma előbb a rezsicsökkentési rendszer átalakításának 2022 júliusi bejelentésekor, majd az ideiglenes hálózati korlátozások bevezetése előtt, 2022 őszén is megugrott, és egy szokatlan egyszeri keresletnövekedés az elszámolási rendszer átalakításáról szóló hírek tavaly őszi megjelenésekor is tapasztalható volt.
Ezen időszakokon kívül és után viszont a telepítő cégektől és a hálózati engedélyes (elosztó) társaságoktól származó információk szerint a napelemes HMKE-k iránti kereslet jelentősen visszaesett és - a napelemes pályázaton kívül - a korábbi években látottaknál alacsonyabb szinten állt be, nagyrészt az éves szaldónál kevésbé kedvező új elszámolás bevezetésének hatására.
A Mavir elosztókkal és MEKH-hel közösen készített, a hivatal által jóváhagyott 2023-as hálózatfejlesztési terve a napelemes HMKE-k beépített teljesítőképességének évi 100-200 MW-os növekedésével számol egészen a 2030-as évek elejéig. Összevetésül: az éves növekedés mértéke az elmúlt 4 év mindegyikében meghaladta a 200 MW-ot, és legutóbb 2019-ben nem érte el ezt (147 MW), 2023-ban pedig 848,5 MW-os bővüléssel hatalmas új rekordot állított fel.
A Manap iparági egyesület elnöke, Szolnoki Ádám kedvezőbb esetben 300-400 MW, a negatív szcenárió megvalósulása esetén pedig 150-200 MW körüli éves kapacitásbővülést valószínűsít a 2027-ig terjedő időszakban. A nagy, ipari méretű napelemparkok szegmensében az éves bővülés jóval nagyobb mértékű lehet és valahol 500 és 1000 MW között alakulhat a következő években a várakozások, illetve a közzétételi eljárások keretében befogadott, illetve benyújtott hálózati csatlakozási igények alapján.
A nagy napelemparkok esetében a lendület jelen állás szerint 2028-ig tarthat ki, egy március eleji kormányrendelet szerint ugyanis az ilyen típusú naperőművek a 2028-2030-as időszakra vonatkozóan nem kapnak csatlakozási időpontot, szemben az új szélerőmű és energiatároló kapacitásokkal.
Lendületet vehet a hálózatra nem termelő erőművek szegmense
A kapcsolódó hálózati kihívásokkal, illetve a hálózati kapacitások jelentette szűk keresztmetszetekkel összefüggő lassulás ugyanakkor nem érinti a hálózatra nem betápláló, saját célra termelő új ipari naperőműveket. Ezek telepítését több szabályozási enyhítésen keresztül a kormány továbbra is támogatja, hogy energiához juthassanak az országban települő nagy kínai és egyéb beruházások, így ez a szegmens a következő években jókorát bővülhet a jelenlegi megközelítőleg 300 MW-os beépített teljesítőképességről.
A kormány a tavaly frisített Nemzeti Energia- és Klímatervben a 2019-ben kijelölt 6000-6500 MW-ról 12 000 MW-ra emelte a 2030-ig Magyarországon telepítendő fotovoltaikus kapacitásra vonatkozó célszámot. A célok elérhetőnek tűnnek az elmúlt időszak eredményei alapján, de teljesítésüket nehezítik a kapcsolódó hálózatfejlesztési kihívások, valamint több más, például a szabályozási környezetben tapasztalható, az iparágat is érzékeny helyzetbe hozó probléma is, amelyekre az iparág is felhívta a figyelmet.
Címlapkép forrása: Getty Images
