A visszatérítendő támogatások terén több mint 700 milliárd forintos keretösszeg áll a pályázók rendelkezésre. A kormány célja az, hogy ez a forrás könnyen, gyorsan és olcsóbban elérhető legyen a vállalkozások a lehető legszélesebb körében.
A kormány az uniós, visszatérítendő források új értékesítési hálózat megszervezésével az MFB-t bízta meg, amely közbeszerzést írt ki a hálózatban szerepet vállaló hitelintézeti partnerek kiválasztására.
Nyertesek
- Az összesen 14 tárgyalási forduló után megszületett döntést követően négy hitelintézet írta alá ma a közvetítői szerződéseket.
- Az MFB Pontok hálózatában való részvétel jogát a Takarékbank Zrt., a B3 TAKARÉK Szövetkezet, a Budapest Bank Zrt. és az FHB Zrt. konzorciuma nyerte el.
- A nyertesek vállalják, hogy saját fiókhálózatukon belül, az MFB Pontok arculatával megkülönböztetett fiókokban közvetítik az uniós hitel- és vissza nem térítendő forrással kombinált hiteltermékeket.
Az új modell
- Az MFB új modellt dolgozott ki a visszatérítendő források közvetítésére, melynek újdonság tartalma, hogy a közvetítők helyett az uniós programszámla viseli a hitelezési kockázatot.
- A vállalkozások változások által kedvező feltételekkel juthatnak forrásokhoz, illetve május második felétől pedig nulla százalékos kamat mellett is igényelhetnek az ügyfelek visszatérítendő forrásokat.
- A hiteltermékek feltételrendszerét úgy alakítja ki az MFB, hogy azok is hozzáférhessenek a forrásokhoz, akiknek korábban erre nem volt lehetőségük.
A napokban megjelent kormányhatározat szerint 442 MFB Pontot további, akár több száz Pont megnyitása követi majd, mely azt szolgálja, hogy az országos lefedettség még jobban igazodjon a területen élők, illetve a bejegyzett vállalkozások számához.
Az MFB lehetőséget nyújt újabb Pontok bevonására, hiszen 2016. május 20-ig közbeszerzést ír ki a hálózat bővítésébe bevont hitelintézeti partnerek kiválasztására. A hálózat kiépítésének végső határideje változatlan, minden MFB Pont 2016. december 31-ig a vállalkozók rendelkezésére áll majd.
A tavaly decemberi hivatalos tájékoztatás szerint az első szakaszban tizenhárom jelentkező kérte ki a pályázati dokumentációt, végül öt hitelintézet részvételével két pályázat került benyújtásra az MFB-hez. A neveket akkor nem hozták nyilvánosságra, csak azt ígérte az MFB, hogy a folyamat lezárása végén lesz majd nyilvános a befutók neve. Az intenzív vidéki fiókhálózatot megkövetelő közbeszerzés miatt a piacon sokan vélték úgy, hogy a Takarékbanknak jók az esélyei, de a pályázat nem zárta ki a konzorciumok indulását, így több hitelintézet összefogását sem. Akkoriban az OTP Bank, illetve a még szanálás alatt álló MKB Bank nem indult el az éles versenyben.
Érdemes megjegyezni, hogy e hét hétfőn jelent meg az a kormányhatározat, amely az MFB Pontok további bővítésére ad lehetőséget egy május 20-ig kiírandó második közbeszerzés keretében. A cél az, hogy az országos lefedettség még jobban igazodjon a területen élők, illetve a bejegyzett vállalkozások számához (az első közbeszerzés a megyeszékhelyeken csak 1-1, a fővárosban pedig csak 3 MFB Pont nyitását várta el minimálisan). A második közbeszerzés tehát már versenyt hozhat a győztes hitelintézetek fiókhálózatai között. Mindez egyúttal abban is segíthet, hogy a szélesebb területi lefedettséggel még közelebb kerülnek a vállalkozókhoz a visszatérítendő uniós források, illetve az MFB szolgáltatásainak teljes palettája és ez gyorsítja a források kifizethetőségét is. Kíváncsian várjuk, hogy a második körben elindul-e például az OTP Bank, illetve a már szanálás alól kikerült, értékesítés alatt álló MKB.
Az elsővel összhangban a második közbeszerzés is idén év végéig írja elő az MFB Pontok ütemezett megnyitását, és erre a menetrendre láthatóan intenzíven épít a visszatérítendő forrásokat tartalmazó GINOP is, amelynek a napokban frissült az éves pályázati menetrendje. Ez már 96 milliárddal nagyobb keretösszegben, összesen 632 milliárd forintos kerettel tartalmaz pénzügyi eszközöket tartalmazó pályázatok meghirdetését idén év végéig. A visszatérítendő uniós források volumene és aránya - illetve a forráselosztás vonzereje - egyébként jelentősen nőtt, hiszen az előző uniós ciklusban még csak mintegy 250 milliárd forintnyi hitel, garancia és kockázati tőkeforrás állt rendelkezésre (a 7 éves uniós keret kb. 3,5%-a), de ez az új ciklusra mintegy 710 milliárd forintra, a 7 éves keret kb. 10%-ára nőtt.