Az Európai Unió mérföldkőnek számító reformot fogadott el menekültügyi és migrációs rendszerében, amely új szabályrendszert hoz létre az érkezők rendezett kezelése, hatékony és egységes eljárások létrehozása, valamint a tagállamok közötti méltányos tehermegosztás biztosítása érdekében. A reform 10 olyan jogalkotási aktust tartalmaz, amelyek a menekültügy és a migráció kezelésének teljes európai keretét átalakítják – írja közleményében az Európai Unió Tanácsa.
Magyarország és Szlovákia vétója miatt késik az egységes uniós állásfoglalás a grúziai külföldi ügynök törvény ellen. Az EU-csatlakozásra váró országban heves tiltakozásokat váltott ki a jogszabály, amelyhez hasonló Vlagyimir Putyin Oroszországában, valamint itthon és a szomszédos államban is hatályos.
Emmanuel Macron francia elnök jelezte, hogy nyitott az Európai Unión belüli határokon átnyúló banki fúziók és felvásárlások erősítésére. Attól sem zárkózik el, hogy egy nagy francia bankot egy uniós rivális felvásároljon. Macron elképzelése szerint a mélyebb pénzügyi integráció és a gazdasági növekedés ösztönzése révén az EU egységesebb és erősebb gazdasági erővé válhat, amely képes felvenni a versenyt Kínával és az Egyesült Államokkal. A francia elnök ezzel leporolta a tőkepiaci unió tervét, amely egyelőre nagyon megosztja a tagállamokat.
Elfogadták az uniós tagállamok, ezért bejelentette az Európai Tanács, hogy még egy évig meghosszabbították az ukrán és moldáv termékek vámok és mennyiségi korlátozások nélküli uniós behozataláról szóló szabályokat – olvasható a Tanács közleményében.
Miután vasárnap úgy tette le az új észak-macedón elnök (címlapképünkön) a hivatali esküjét, hogy az ország nevéből kihagyta az első felét, tehát a régi országnevet használta, kemény figyelmeztetést kapott a görög miniszterelnöktől és a bolgár elnöktől is. Ez Észak-Macedónia uniós csatlakozási folyamata elakadásával is járhat.
Miután februárig alig harmadát fizették csak a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz, valamint a RePowerEU forrásainak a tagállamoknak, az Európai Bizottság megpróbálja felgyorsítani az utalásokat. Ehhez új útmutatókat és kereteket tettek közzé hétfőn. Magyarország még nem fér hozzá ezekhez a forrásokhoz, a szűk határidő miatt pedig rengeteg RRF-pénzt veszíthetünk el.
Miközben a 27 uniós tagállamban átlagosan a fiatalok kétharmada akar részt venni a közelgő EP-választásokon, a magyar fiatalok alig fele lesz majd biztosan az urnáknál június 9-én. Ebben szerepe lehet annak, hogy a fiatalok kevésbé ismerik az EU hivatalos kommunikációs csatornáit – derül ki az Európai Bizottság által közzétett Eurobarométer-felmérésből. Aggasztó, hogy az érzelmi és pszichoszociális egészség tekintetében Magyarországon magasabb volt azoknak a fiataloknak az aránya, akik arról számoltak be, hogy az elmúlt 12 hónapban ilyen problémákat tapasztaltak, mint az uniós átlag.
Az Európai Unió véglegesen jóváhagyta a tehergépkocsik szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését célzó törvényt, amely előírja, hogy az EU-ban értékesített új nehézgépjárművek többségének 2040-ig károsanyag-kibocsátásmentesnek kell lennie. Magyarország is támogatta a javaslatot.
Az EU közelgő szén-dioxid-kibocsátási árképzési rendszere a közúti és fűtőanyagokra, a kibocsátáskereskedelmi rendszer 2 (ETS2) az eredetileg vártnál nagyobb áremelkedéshez vezethet – mondták az Euractivnak EP-képviselők. A 2027-ben bevezetendő rendszernél eredetileg azt becsülték, hogy a CO2 tonnánként 45 euró alatt tartja az árakat, ami a dízel vagy a benzin esetében literenként körülbelül 10 centes felárat eredményezne, de most akár ennek a többszöröse is az üzemanyagárakra terhelődhet.
Súlyos felháborodáshoz vezetett az Európai Műsorszolgáltatók Uniójának (EBU) döntése, hogy kitiltotta az Eurovíziós Dalfesztivál szombati döntőjéből az uniós zászlókat. Margaritis Schinas, az Európai Bizottság alelnöke bírálta a lépést, mondván az csak „Európa ellenségeit” segíti. Schinas azt tervezi, hogy hétfőn válaszokat követel az EBU vezetőségétől.
Az Európai Parlament tagjai azonnali bírságok kiszabását sürgetik az Európai Bizottságtól, válaszul a magyar kormány olyan intézkedéseire, amelyek véleményük szerint sértik az uniós jogot és a külföldi vállalatok kiszorítását célozzák. Érvelésük szerint ugyanis a kormány aláássa a tisztességes versenyt és az egységes piac alapelveit - szemlézte a RTL a német Spiegel cikkét.
Magyarország több kihívással küzd az oktatás, a szociális védelem és a munkaerőpiac területén. Sokakat fenyeget a társadalmi perifériára szorulás veszélye, a gyereket nevelőket túl kevéssé támogatja az állam, és a munkavállalók nagy részének digitális készségei még mindig hiányoznak – derül ki az Európai Bizottság friss szociális konvergenciáról szóló országelemzéséből. A jelentés kiemeli, hogy bár a kormány tett néhány lépést e kihívások kezelésére, úgy látják, további szakpolitikai intézkedésekre van szükség, hogy javuljon az emberek életminősége, csökkenjen a társadalmi kirekesztettséggel fenyegetettek száma, valamint kevesebben éljenek a szegénységi küszöbön.
Az Egyesült Államok aggodalmát fejezte ki, hogy Kína egy új szövetségi tengelyt akar létrehozni többek között Magyarország, Szerbia és Oroszország vezetőivel. Washington akkor küldött figyelmeztetést az Európai Uniónak, amikor Hszi Csin-ping kínai elnök európai körútján találkozott Alekszandar Vučić szerb elnökkel és három napos magyar találkozója alatt Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is egyeztet. Továbbá a kínai vezető május 15-re Vlagyimir Putyin orosz államfővel tervezett találkozót – számolt be az EUobserver.
A 27 tagállam uniós nagykövetei szerdán találkoznak, hogy megvitassák az Oroszország elleni új szankciócsomagot, amellyel leginkább Moszkva cseppfolyósított földgáz (LNG) iparából származó nyereségét vennék célba. Az Európai Bizottság meg akarja akadályozni, hogy az uniós országok az orosz cseppfolyósított földgáz átvétele után újraexportálják azt, ami az első alkalom lenne, hogy Brüsszel az ukrajnai invázióra válaszul lépne fel Oroszország hatalmas gázágazata ellen. Emellett a héliumimportot, orosz pártokat és médiaszereplőket sújthatnak szankciókkal.
Az Európai Unió egyre több vezetője szorgalmazza, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM), a 422 milliárd eurós vészhelyzeti mentőalap lépjen túl eredeti szerepén, a bajba jutott gazdaságok megmentésén, és inkább védelmi ipari beruházásokra vagy az orosz agresszióra való szélesebb körű reagálásra szánt olcsó hitelek elosztását tűzzék ki feladatául – értesült a Politico.
Az Európai Bizottság hétfőn elindítja azt a folyamatot, amelynek célja, hogy hivatalosan is lezárja a Lengyelországgal a jogállamiság hiányosságokról szóló évek óta tartó, 7. cikk szerinti vitát – közölte három, a tervet ismerő személy a Financial Times-szal. A tavalyi választásokat követően a Donald Tusk vezette EU-párti lengyel kormány februárban tervet terjesztett elő az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítására, amely még a Jog és Igazságosság Párt kormánya által végrehajtott bíróságokat érintő reformot orvosolná.
Az adó- és hasonló hatóságok merev jogértelmezésével és a kockázatoknak az adózókra terhelésével szemben hozott ítéletekkel februárban már foglalkoztunk. Azóta egy, a cikkben már szereplő, és két hasonló ügyben hozott nemrég ítéletet az Európai Bíróság. Mai cikkemben ezeket járom körbe.
Az Európai Politikai Tanulmányok Központja (Centre for European Political Studies, CEPS) új menetrendet javasolt az EU bővítésére, amelynek célja, hogy a kontinens előtt álló geopolitikai, irányítási és politikai kihívásokra megoldást kínáljon. Az Európai Bizottság elé terjesztett terv az államszövetség újabb jelentős keleti bővítését terelné új mederbe, hogy Ukrajna csatlakozása mellett az elhalt, főleg balkáni országokkal folytatott tárgyalásokat is kimozdítsák tetszhalott állapotukból. Az intézményi reform részeként a Magyarország kapcsán gyakran előkerülő vétójogot is elvennék.
Az EU számos kiemelkedően fontos területén teljesen új, egységes szabályozásra tesz javaslatot Enrico Letta, a Jacques Delors Intézet elnöke, az Európai Unió egységes piacának reformjára tett munkaanyagában. A dokumentum - amelyet már most nagy figyelem övez - többek között a körforgásos gazdaság, a közbeszerzési gyakorlatok javítása, valamint a köz- és magánberuházások hatékony és eredményes felhasználása ügyében fogalmaz meg előremutató javaslatokat.
Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön Párizsban egy titkos vacsorán tárgyalt az EU Kína-politikájáról. A találkozóra néhány nappal Hszi Csin-ping kínai elnök európai látogatása előtt kerül sor, és a két vezető megvitatta a Pekinghez kapcsolódó stratégiai, valamint az EU védelmi és finanszírozási kérdéseit. Mellette viszont kibontakozik egy újabb konfliktus Ursula von der Leyen bizottsági elnök jövőjéről is.
Nemrég írtam a Solventumról, levált az MMM-ről és áprilisban a tőzsdére ment. Minden MMM részvényes a 4 részvénye...
A GDP idén 2,4 százalékkal nőhet, jövőre akár a 3 százalékot is meghaladhatja az ütem, de az idei évet nem ússzuk... 
Az Európai Unió Bírósága arról döntött (C-746/22), hogy nem felel meg az Európai Unió joggyakorlatának az a magyar... 
A pénzügyi műveltség terén kifejezetten jól állunk nemzetközi összevetésben. Az OECD legutóbbi felmérésében...
Az építészetnek óriási szerepe van a fenntartható jövő alakításában. Erre számos példát láthatunk a legnagyobb...
2024. június 3-án indul az új Otthonfelújítási Program. A Bankmonitor elkészítette az első jogosultság ellenőrzést...
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
