Az Európai Unió egységes piaca számos kihívással néz szembe – állapította még tavaly az Európai Nemzetközi Politikai Gazdaságtani Központ (European Centre of Political Economy, ECIPE) jelentése. Bár a közös piac problémáiról már évek óta beszéltek az EU-s intézményrendszeren belül és az üzleti világban, mégis ez a dokumentum volt az egyik katalizátora annak, hogy az egyre romló versenyképességi mutatók miatt az Európai Bizottság egy reformtervezetet kérjen a Jacques Delors Intézettől, amelyet szerdán mutatott be Enrico Letta, a szervezet elnöke.
Az ECIPE-dokumentum három egyszerű ok miatt váltott ki nagyobb hatást Brüsszelben, mint a különböző iparágak képviselőinek évtizedes ágálása: egyrészről világosan látszott, hogy az Európai Unió diszfunkcionálisan működik. Jelezte ezt az is, hogy a 2004-es nagybővítés után a tíz új tagállamban mostanra az uniókritikus, néhol eurószkeptikus erők jutottak hatalomra vagy erősödtek meg. A politikai kommunikációs paneljeik uralkodó eleme lett, hogy Európa nem váltotta be évtizedes ígéretét, a felzárkóztatást.
Mindez pedig nem üres politikai lózung, mivel a konvergencia folyamatosan lassult, és míg a nemzeti szintű gazdasági mutatók sikertörténetről árulkodtak, már a fejlett országokban is egyre több a fejlődési csapdába került térség, nemhogy az új tagállamokban. Utóbbiak azok a megyék, tartományok vagy régiók, ahol az euroszkeptikusok is előretörtek.
Kedves Olvasónk!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
