Az elmúlt hetek szalagcímeiben főszerepet kapott Ciprus, valamint a "kaszinó gazdaság"-ként is titulált sziget megmentése érdekében tett nemzetközi és hazai lépések. Nyilvánvalóvá vált, hogy a ciprusi kormánynak és a bankoknak maguknak is hozzá kell járulniuk a helyzetük stabilizálásához. Felvetődött tehát a kérdés, hogy milyen saját források vonhatóak be a válságkezelés? A Világ Arany Tanács adatai szerint Ciprus jelenleg 13,5 tonna aranytartalékkal rendelkezik, amelynek piaci értéke hozzávetőleg 550 millió euró. Ez az összeg kb. tíz százaléka annak az önrésznek, amelyet a nemzetközi mentőövet nyújtók elvárnak Nicosiától. Nem tudni, hogy érdemben foglalkoztak-e az állami aranyvagyon felhasználásával. Bizonyos szakértői vélemények szerint a szigetállam jobban jár, ha ezt a forrást az eurózónából történő esetleges kiválásra tartogatja, hiszen egy régi-új fizetőeszköz bevezetéséhez is szükséges egy megfelelő fedezet. Egy aranyfedezetű valuta esetében ugyanis a sárga fém ára masszívan emelkedne, míg a papíralapú pénztartalékok értéke nagyot zuhanna.
A ciprusiak vélhetően, mint megannyi más esetben, most is a görögök álláspontot tették magukévá, akik a nemzeti aranyvagyon (100 tonna) lehetséges értékesítése kapcsán annyit mondtak, hogy az "csak egy csepp lenne az adósságtengerben".
Mindenesetre az olaszok és a görögök nem hagyták szó nélkül a németek "beavatkozási kísérletét". Azzal vágtak vissza, hogy Berlinnek is jól jönne a saját aranyvagyon értékesítése, mert így a 140 milliárdnyi belső adósságot hét százalékkal csökkenthetnék. Vagyis először a saját portájukon seperjenek!
www.arteus-capital.com