A változás a vállalkozások számára jelentősebb, ugyanis a korábbi törvények helyett a Ptk. a társasági és szövetkezeti jog teljes anyagi jogi szabályrendszerét megjeleníti, amely együtt jár azzal, hogy a külön törvények szabályainak alkalmazása 2016. március 15. napjával, az átmeneti idő leteltével bezárul. Emiatt kiemelten fontos, hogy azok a vállalkozások, amelyek tovább akarnak működni, jogi képviselőhöz forduljanak.
Ma Magyarországon a korlátolt felelősségű társaságok jelentős része 500.000 Ft-os törzstőkével működik. A Ptk. kötelező rendelkezése a korlátolt felelősségű társaságok (ideértve a végrehajtói irodákat és a közjegyzői irodákat is) minimum törzstőkéjét hárommillió forintban határozza meg.
Emiatt a korlátolt felelősségű társaságok esetében elkerülhetetlen, hogy 2016. március 15-ig döntsenek: a törzstőkéjüket megemelik a törvény által meghatározott minimum összegre, alkalmazzák az ún. feltöltéses szabályt (az átmeneti időt meghaladó időtartam alatt biztosítják a tőkét, illetve a társaság működése során maga termeli azt meg az osztalék terhére), vagy, ha ezt nem tudják megtenni, döntést hozzanak átalakulásukról, egyesülésükről, szétválásukról, illetve végső esetben a végelszámolásuk megindításáról.
A piaci szereplőknek lényegesen kisebb szegmensét érintő másik jelentős változás, hogy csak annak a részvénytársaságnak lehet a működési formája továbbra is nyilvános, amelynek részvényei a tőzsdére be vannak vezetve.
Azoknak a nyilvánosan működő részvénytársaságoknak, amelyek részvényeiket 2016. március 15. napjáig nem vezetik be a tőzsdére, szintén dönteniük kell: működési formájukat megváltoztatva zártkörűen működő részvénytársaságként folytatják tovább tevékenységüket, más jogi személlyel egyesülnek, vagy döntenek végelszámolásuk megindításáról.
Fontos megjegyezni azt is, hogy a Ptk. hatályba lépéséről szóló jogszabály, létesítő okirat módosítására vonatkozó rendelkezései nemcsak a gazdasági élet résztvevőit érinti, hanem a civil szervezeteket is. A már bejegyzett egyesület és alapítvány köteles a létesítő okiratának mindazon rendelkezését felülvizsgálni és szükség szerint módosítani, amelyek nem felelnek meg a Ptk. szabályainak. Egyesület esetében nem kell módosítani az alapszabályt abból az okból, hogy az tartalmazza az egyesület alapító tagjainak nevét, és azok lakóhelyét vagy székhelyét. Az egyesület és az alapítvány a létesítő okiratát a Ptk.-val összefüggésben nem köteles módosítani, ha az csak azért volna szükséges, mert olyan hivatkozások, utalások és elnevezések szerepelnek benne, amelyek a Ptk. és a létesítő okirat tartalmát érintő más törvény rendelkezéseinek már nem felelnek meg.
A Ptk. rendelkezéseinek megfelelő létesítő okiratot változásbejegyzési kérelemként kell benyújtani az illetékes bírósághoz.
Jó hír azonban, hogy amennyiben a változásbejegyzési eljárás kizárólag a létesítő okiratnak a Ptk. rendelkezéseihez történő igazítása miatt szükséges, akkor a változásbejegyzési kérelem illeték- és közzétételi költségtérítés-mentes, azaz a bírósági eljárás mindenkinek ingyenes.
A cikk szerzője: Dr. Asbóth-Hermányi Lőrinc
(x)