A magyar közoktatási rendszer egyik alapvető problémája az általános iskolai oktatásban tapasztalható nagymértékű iskolai szegregáció. A rendszerváltást követő években a különböző társadalmi hátterű tanulók iskolai elkülönülése erősödött, aminek következtében a 2000-es évek elejére a szegregáció mértéke nemzetközi összehasonlításban is jelentős mértékűvé vált. Hogyan alakult az általános iskolai szegregáció mértéke az azóta eltelt két évtizedben Magyarországon és ennek milyen következményei lehetnek a társadalmi egyenlőtlenségekre? Kutatásainkban ezekre a kérdésekre kerestük a választ.
Az elmúlt harminc évben a regionális bérkülönbségekben nem volt kedvező irányú tartós elmozdulás Magyarországon. Különösen aggasztó, hogy az Európai Unió kohéziós politikáján keresztül lehívható fejlesztési források elköltésével sem sikerült látványos eredményeket elérni a jövedelmi egyenlőtlenségek mérséklésében. Az ország egyre inkább a nyertes és vesztes térségek markánsan elkülönülő csoportjaira szakad, a növekedés közvetlen előnyeiből egyre inkább csak a főváros és vonzáskörzete részesül, miközben a vidék nagy részén tartósan alacsony marad a bérszínvonal. Míg a fővárosban tavaly 370 ezer forint volt a nettó havi átlagkereset, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében egy átlagos munkavállaló csupán 222 ezer forintot vitt haza a hónap végén. A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont és az ELTE Regionális tudományi Tanszék munkatársai egy friss kutatásukban arra vállalkoztak, hogy mikroadatok segítségével számszerűsítsék a munkavállalók és a járások szintjén megfigyelt havi átlagbér-különbségek egyéni, munkáltatói és térségi összetevőit.
Magyarországon az elmúlt évtizedben európai szinten is kiugró lakáspiaci növekedés jellemezte a magántulajdonra épülő lakásrendszert. A 2000-es évek nagy lakáspiaci boomját globális gazdasági és ingatlanpiaci válság követte, amely Magyarországon elsősorban a finanszírozhatatlan devizahitelekhez kapcsolódott. A válságkezelés jelentősebb mértékben 2014-ig folyt, amikor az ingatlanpiac mélypontra került, majd 2015-től újraindult a fellendülés. Az újabb lakáspiaci ciklust európai összevetésben is kiugró adatok jellemezték, egészen a 2022-es visszaesésig.
Talán még az olyan, különösebb szociális empátiával nem rendelkező, és a centrumokban, illetőleg a fejlett városi központokban élő – kétségkívül többségi – lakosság számára is nyilvánvaló, hogy a kevésbé fejlett térségek jövője az egész országot érinti. Ha a ballaszt átalakítható olyan motorrá, amely miatt a hajó gyorsabban halad, az mindenki számára előnyös. Ha viszont a ballaszt súlya nőttön nő, azt – közvetve-közvetlen – mindenki érezni fogja, miközben az ország az európai versenyképességi ranglistán egyre lejjebb csúszhat. Hazánkban a periférikus helyzetű térségek fejlesztése ugyan sosem állt a fejlesztéspolitika középpontjában, az uniós csatlakozást követően azonban sor került néhány olyan kísérletre, mely igyekezett felszámolni a periférikus jelleget, és csökkenteni az egyes térségek közötti területi különbségeket.
A munkahely elvesztése nemcsak az anyagi helyzet romlását hozza magával, hanem szubjektív jóllétre, azaz az egyének által érzékelt életminőségre is negatív hatása van. A munkanélküliség szubjektív jóllétet romboló hatásában az anyagi nehézségeken túl az állás elvesztéséből fakadó pszichológiai, egészségügy és társadalmi következmények is tükröződnek. Sőt, a munkanélküliségnek hosszan tartó negatív jólléti következményei vannak: az állásukat elvesztők elégedettsége még több évvel az újbóli elhelyezkedés után sem tér vissza a korábbi szintre.
A diplomáciai tevékenységet ma is inkább nemzetállami feladatnak tekintik, miközben – különösen az utóbbi néhány évtizedben – számos más szereplő (civil, üzleti, multinacionális szervezet, települési és területi önkormányzat) jelent meg közvetlenül a nemzetközi térben. Nemzetközi kapcsolatrendszereik révén az önkormányzatok világszerte kiterjesztik mozgásterüket, tanulnak egymástól, átveszik egymás jó gyakorlatait, közpolitikai modelleket cserélnek.
A hatvanas és 70-es évek környezetvédelmi mozgalmainak egyik fő témája a Föld erőforrásainak túlhasználata volt, a körforgásos gazdaság is ebben az időben jelent meg. A koncepció az elmúlt évtizedben egyre inkább előtérbe került reagálva a fenntarthatósági kihívásokra. Az erőforrás-hatékonyságra való törekvés a globális geopolitikai változások révén fokozódott, és az olyan válságok, mint a Covid-19 világjárvány, előtérbe helyezte a körforgásos gazdaságra való áttérés értékét.
Ki ne ismerné, hogy mi a konfliktus? Valószínűleg mindannyian voltunk már személyes vagy munkahelyi konfliktus helyzetben. A konfliktusok hatással vannak a közérzetünkre és a munkamódszerünkre. Csökkenthetik a teljesítményünket, de csökkenthetik az együttműködési hajlandóságunkat a kommunikációra, a tanácskérésre vagy jelentősen rombolják a másokba vetett bizalmunkat. Az általános elégedettségünk sérül, miközben a konfliktus érzelmileg megvisel bennünket. Az ilyen helyzetek a vállalatok életére is hatással vannak, mivel a munkavállalók fokozódó kilépési szándékának a magasabb fluktuáció és alacsonyabb teljesítményszint lesz az eredménye. A személyes jóllétünkre gyakorolt hatások közvetve a vállalatokra is hatással lehetnek. Ezeknek a hatásoknak az eredményei minőségi jellegűek. A vállalatok számára azonban kulcskérdés, hogy mennyi pénzt veszítenek a munkahelyi konfliktusok miatt.
Cikkünk Baranya megye általános dilemmáit veti fel, a településeket objektív (statisztikai adatok alapján) és szubjektív (kérdőív és interjúk segítségével) sikeresség szempontjából vizsgálja. Igazoljuk a központok és perifériák tartós fennmaradását a megyében, s amellett érvelünk, hogy ezt az állapotot csupán a helyi adottságok megfelelő hasznosítása, a lakossági aktivitás, a tudatos tervezés és településmenedzsment, helyenként a polgármester személye képes ellensúlyozni.
Az eredeti ötről tizenegyre nő az angolul csak tégláknak becézett BRICS létszáma. Az erről szóló bejelentés az éves csúcstalálkozón érkezett, amit idén augusztusban a dél-afrikai Johannesburgban tartottak. A 2009-ben létrejött csoport Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság együttműködését takarja, a meghívás elfogadása esetén 2024. január elsejével Egyiptom, Etiópia, Szaúd-Arábia, Irán, az Egyesült Arab Emírségek és Argentína is taggá válik. Közös törekvésük a dollártól való függés mérséklése, a nemzetközi pénzügyi és kereskedelmi rendszer diverzifikálása. Ugyanakkor nem egységes az egyes országok viszonya a Nyugathoz, és egyéb konfliktus is terheli a belső együttműködést. Lehet-e a BRICS a Nyugat-kritikus államok legfontosabb pólusa, vagy megmarad egy integrációra és mélyülésre képtelen egyeztetési felületnek?
A klímaszorongás egyre többeket sarkall életmódjuk zöldítésére, ennek pedig egy kiemelkedően fontos területe az élelmiszervásárlási- és fogyasztási szokások megváltoztatása. Akár a csomagolásmentesség, akár a kisebb karbonlábnyom elérése, akár a közvetlen termelő-kapcsolatok erősítése a cél, a bevásárlóközösségek a helyi termékek megbízható, és egyre népszerűbb beszerzési forrásai. De vajon milyen szerepe lehet e közösségeknek a növekedési kényszer meghaladásában, és hol tart ma a bevásárlóközösségek hazai mozgalma?
A területi különbségek mérséklését, a periférikus sajátoságok negatív hatásainak csökkentését számos alapelv és fejlesztési módszer kívánja elősegíteni, melyek közül a fejlesztési források mértékét, elosztását és felhasználási módját meghatározó elvek és konkrét szabályok különösen fontosak, hiszen ezek összehangolt, optimalizált működtetése teremti meg az esélyét a hátrányos helyzetű térségek felzárkózásának. Baranya megye sajátos fejlődési pályája, a perifériára kerülés folyamata, az elmúlt évtized konjunktúrájából való kimaradás középpontba helyezi az EU források hatékony felhasználásának kérdését.
Már az utolsó kérdőíveket töltötték ki a kérdezőbiztosok kutatóközpontunk megbízásából az éghajlatváltozáshoz való lakossági hozzáállás megismerése érdekében, amikor 2022. július 13-án a magyar kormány bejelentette, hogy átalakítja a 2013 óta fennálló rezsicsökkentés rendszerét. Ebben a kérdőívben olyan kérdések is voltak, amelyek felmérték a szén-dioxid-árazás társadalmi elfogadottságát, a fizetési hajlandóságot, valamint azt, hogy milyen hatással van az elfogadottságra és a fizetési hajlandóságra ezeknek a bevételeknek a lakosság felé történő visszaosztása különféle programokon keresztül. Közép- és Kelet-Európában ilyen felmérés korábban nem készült, pedig az Európai Unióban 2027-től bevezetik a szén-dioxid-árazást az épületekre és a közlekedésre, és fontos tudni, hogy egy viszonylag korlátos társadalmi-gazdasági környezetben hogyan alakul az elfogadottság, és milyen intézkedések hatékonyak a közvélemény támogatásának a megnyeréséhez.
Afelől senkinek sincs kétsége, hogy az egyetem alatti kapcsolatépítés fontos. Ám érdemes felismernünk, hogy az egyetemi ismeretségek nem csupán társasági életünk kulcsszereplői lehetnek. A felsőoktatásban töltött időszak alatt felhalmozott kapcsolati tőke akár hosszabb távon, az egyetemi világon kívül is meghatározó lehet. Többek között a munkaerőpiacon is. Na de mégis, hogyan is segíthetnek minket szaktársi kapcsolataink a munkaerőpiacon és miképp is befolyásolhatják a karrierünk alakulását?
Idén Claudia Goldin amerikai gazdaságtörténész és munkagazdász kapta a közgazdasági Nobel-emlékdíjat, a nők munkaerőpiaci helyzetének több évtizedes kutatásáért. Cikkünkben azt járjuk körül, mi ennek a jelentősége, és hogyan járult hozzá Goldin ahhoz, amit a nők munkapiaci helyzetéről tudunk.
Az alacsony bérű foglalkoztatás sokakat érint az európai munkaerőpiacokon, a hosszú távú karrier és bérmobilitás szempontjából pedig sokszor zsákutcának bizonyul. Két, Svédországra vonatkozó, adminisztratív adatokon alapuló kutatás alapján ebben az írásban amellett érvelek, hogy a munkatársi kapcsolathálózatok, illetve a helyi munkaerőpiacok foglalkozási szerkezetének sajátos diverzifikációja segítenek az alacsony bérű foglalkoztatásból való kiszabadulásban.
Mióta a legújabb technológiai vívmányok a zsebünkbe költöztek, az online interakciók és a minket körülvevő fizikai tér végérvényesen egymásra hat, elválaszthatatlanul összekapcsolódik. A mindennapokban ennek jeleit a “klasszikus” földrajzi térben, az ételrendelő alkalmazások futárjainak gyülekezési pontjai, az online csomagrendeléseket szállító furgonok sajátos parkolási stílusa rajzolhatja ki a városlakó számára. Nem véletlenül, hiszen azon internetes platformok csoportja, amelyek helyhez kötöttek (Spilda et al. 2022; Morales-Muñoz-Roca 2022) legyen az rövidtávú szálláskiadás vagy autómegosztás, a kritikus tömeg révén elsősorban a városi terekben terjedtek el (Leszczynski 2020; Graham 2022; Bissell 2020). A hétköznapi tapasztalatok ugyanakkor nem elégségesek komolyabb következtetések levonására, így szükségessé válik, hogy empirikus úton is megvizsgáljuk az internetes platformok és az offline tér kölcsönhatásait a városok esetében. Jelen írás egy telekocsi esettanulmányon keresztül teszi ezt meg, melynek fő kérdése, hogy egy online felületen szerveződő, magánszemélyeket összekötő platform-alapú közlekedési forma milyen helyekhez kötődik a településeken belül? Mindezt az OSZKÁR.com telekocsi platform adatbázisára támaszkodva vizsgálom, összesen öt hazai vidéki városban a telekocsi találkozási helyek feltérképezésével.
Az elmúlt három évtizedben a sörpiac gyors globalizációs folyamaton ment keresztül. A sörgyártás mára erősen oligopolisztikus piacként jellemezhető, amelyet a nagy multinacionális vállalatok uralnak. Megfigyelhető azonban egy új piaci szegmens megjelenése ebben a technológiailag érett iparágon belül. Az elmúlt két évtizedben jelentősen nőtt a kisüzemi sörfőzdék száma. A kézműves sörágazat terjeszkedése azonban időben és térben is egyenlőtlenül oszlott meg az Egyesült Államokban és azon kívül. Bárhol is történt a terjeszkedés, a kézműves sörök forradalma néhány közös vonással jár, bár eltérő időzítéssel és formában. A kézműves sörfőzdék elindítása viszonylag alacsony bérű és alacsony belépési költségű tevékenységnek tekinthető, amely jó lehetőség a mikro- és kisvállalkozások számára. A sör előállítási költségei általában meglehetősen stabilak, kivéve a komló és az energia inputok árait, amelyek ingadozóbbak. Az egyéb költségek olyan tényezőkhőz kapcsolódnak, mint például a helyi munkaerőköltségek és a vízárak. A helyi hagyományok és mozgalmak kihasználják a globális sörpiac mélyreható változásait, és új üzleti tapasztalatokat halmoznak fel. A kérdés az, hogy ezek a közös vonások azonosíthatók-e és milyen mértékben Magyarországon.
A kulturális és kreatív iparágakat a gazdaság egyik legperspektivikusabb ágazataként ismerik el világszerte, ezek nagy potenciállal rendelkeznek, hozzájárulnak a helyi és regionális jóléthez, illetve munkahelyeket teremtenek. A 21. század első évtizedében a kulturális és kreatív ipar (CCI) a gazdaság jelentős részévé vált. Cikkünk a kulturális és kreatív gazdaság helyzetét vizsgálja a Szigetközben. Célunk a szűken értelmezett kulturális és kreatív ipar erejének és a benne rejlő, eddig még feltáratlan potenciáloknak a feltárása komplex módon a vizsgált 35 településen a 2015-2020 időszakban. A tanulmány a szigetközi kistáj kulturális és kreatív iparának problémái és hiányosságai mellett a fejlesztési lehetőségekre is rávilágít.
Az EU-s és a magyar antitröszt jog viszonyát az elmúlt három évtizedben egy sajátos kettősség jellemezte. A tagállamok közötti kereskedelmet nem érintő ügyek tekintetében a versenyjog és versenypolitika nemzeti hatáskör, a magyar versenyjogi jogalkotás és joggyakorlat azonban alapvetően az EU-s versenyjog szabályozási modelljét követi.