A városoknak tehát fejlődni kell, amelynek legnagyobb és egyben leglátványosabb megvalósulási formái a városfejlesztési projektek. Egy-egy ilyen beruházás képes teljesen átformálni az adott környék arculatát, a korábban leromlott és pusztuló városrészeket élettel megtölteni. A városrészeket érintő gyökeres átalakításokra külföldön is több példát látunk, elég csak a Londoni Olimpia kapcsán megvalósult beruházásra gondolni, mikor egy rozsdaövezeti területet alakítottak át vonzó városrésszé. De nem is kell ilyen messzire mennünk, hogy nagyléptékű környezet-átalakulásokat lássunk, Budapesten a IX. kerület középső része, valamint a Corvin negyed is óriási változáson ment keresztül az elmúlt évtizedekben.
A IX. kerület és a Corvin negyed megújulásának nyomán nem csak a lakásállomány cserélődött le, de a környezet is átalakult, köztük a közterületek is - Ferencvárosban például 7 százalékról 27 százalékra nőtt a zöldfelületek aránya - ami egy élhetőbb városrészt hozott létre, ráadásul helyet kapott számos kikapcsolódási és szórakozási lehetőség is. Az átalakult környezet pedig a korábban agglomerációt választó középosztályt is a visszacsábította a belvárosibb területekre, így a lakosság összetétele jelentősen átalakult. A területek vonzerejének növekedése pedig lakáskereslet élénkülésén keresztül a lakások árában is megmutatkozott. A területeket tehát összességében felértékelték a megvalósult beruházások.
Mennyivel értékelődött fel a terület?
A 90-es évek elején a főváros legrosszabb fizikai állapotú területei közé tartozó Ferencváros középső részének megújulása 1992-től kezdődött el, azonban lakáspiaci adataink csak 1998-ig nyúlnak vissza, így vélhetően sokkal alacsonyabb felértékelődést mérhetünk a számokkal, mint ami valójában bekövetkezett. A Ferencváros rehabilitált területének lakásárai 1998 - 2015 között 0,5 százalékkal nagyobb mértékben növekedtek, mint a budapesti átlagos lakásár-változás volt a Zillowsztorik című könyv magyar viszonyokat bemutató melléklete, a Lakáspiaci Mozaik adatai szerint. Vagyis a felértékelődés valóban tetten érhető Budapest más részeihez képest, ráadásul mint korábban felhívtuk a figyelmet a projekt kezdetéhez képest ennél sokkal magasabb érték valószínűsíthető.A Corvin-negyed átalakulása hosszas előkészítő munkát követően 2006 végén indult el, ezután kezdődhetett el a városrész jelentős relatív drágulása. A negyed esetében még szembetűnőbb a városfejlesztési projektek hatása, 1998-tól a városrész a budapesti átlagos lakásár-változáshoz képest 23 százalékkal jobban növekedett, vagyis értékelődött fel a Lakáspiaci Mozaik adatai szerint.
Felértékelődhet a Városliget környéke is
A sornak azonban vélhetően még nincs vége, ráadásul akad is bőven olyan városrész, melynek szüksége van a megújulásra. A közeljövő egyik legnagyobb köztereket is érintő városfejlesztési beruházása a Liget Projekt, aminek köszönhetően jelentősen átalakul a park és ezzel a beruházás hozzájárul egy még élhetőbb környezet létrejöttéhez. A parkok ugyanis többféle funkciót is betöltenek a városokban, esztétikai, rekreációs célokat, de emellett hozzájárulnak a légszennyezettség mérsékléséhez, a zajszint csökkentéséhez is, ezáltal fokozva az adott terület vagy környék vonzerejét.
A cikk megjelenését a Városliget Zrt. támogatta.
