A Hszi Csin-ping kínai elnök a látogatását május 5-én kezdte meg Európában, amikor a gépe landolt a francia fővárosban. Az államfő szívélyes üdvözlésben részesült, ám ezt követően jóval nehezebb tárgyalások vártak rá, mivel Emmanuel Macron francia elnökkel és Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével kellett asztalhoz ülnie a meglévő törésvonalak rendezésére. A kínai politikai vezető látogatását nagy várakozás előzte meg, mivel több olyan ügy is terítékre kerülhetett, amelyekben bőven volt megbeszélnivalójuk a feleknek. Az előzetes számításokról és a félidős tanulságokról itt írunk bővebben:
Hszi Csin-ping Nyugat-Európából látványos eredmények nélkül távozott, a nagy bejelentések elmaradtak, a legnagyobb figyelmet pedig a konyakdiplomácia vitte el.
Ez nem jelenti azt, hogy nem történt haladás a felek között, mivel a hasonló látogatásokkal kapcsolatos kommunikáció a jellegéből adódóan nagyon kimért és visszafogott. Az bizonyos, hogy valamiféle előrelépést sikerült elérni az ukrajnai béke kérdésében, amely Európa számára jelenleg a legfontosabb biztonsági kihívást jelenti. Peking valódi hozzáállásában azonban vélhetően nem az európai utazás lesz a mérvadó, hanem a néhány nap múlva esedékes orosz csúcstalálkozó. Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyanis az ötödik beiktatási ceremóniáját és a Győzelem napi katonai parádét követően az első utazását rögtön Pekingbe teszi meg. Bár kisebb gesztusértékű megállapodások születtek Kína és az EU között – így például a párizsi nyári olimpia ideje alatti „tűzszünet” támogatásáról –, de a valódi vízválasztó az Putyin-Hszi találkozó lesz.
Peking szempontjából a kereskedelmi kérdések rendezése élvezett prioritást, ám ebben is megragadtak a kisebb, szimbolikus jellegű üzeneténél. A találkozó után közvetlenül úgy tűnt, hogy lényeges előrelépést nem sikerült tenni, Európa továbbra is a kínai túlkapacitásoktól aggódik, míg a keleti nagyhatalom a mindkét fél számára győzelemmel felérő együttműködések fontosságát hangsúlyozta. Az elmondások alapján viszont „őszinte és nyílt” megbeszélések zajlottak a zárt ajtók mögött, és már ez is egy kisebb győzelemmel felérő eredmény.
Szerbia és Magyarország
Hszi Csin-pingre ezt követően egy sokkal nyugodtabb, ám annál jelentőségteljesebb találkozó várt Belgrádban. A két ország régóta jó kapcsolatot ápol egymással, a befektetéseket illetően nagyjából arra lehetett számítani, hogy további megállapodásokat írnak alá, Kína még hangsúlyosabb gazdasági szereplővé válik az országban, miközben Belgrád igyekszik majd minél szélesebb gesztusokat tenni Peking felé. Az előzetes számítások végül szinte a menetrend szerint alakultak:
- A felek nagyon kedves nyilatkozatokat tettek egymás felé, méltatták a két nép barátságát, kiemelték a kölcsönös támogatásukat a másik irányába.
- Hszi színpadra állt a szerb fővárosban több ezer fős tömeg előtt, amely méltatta a kínai államfőt.
- Közölték, hogy még magasabbra emelik a stratégiai partnerségük szintjét.
- Növekednek a közvetlen repülőjáratok Belgrád és Sanghaj között, valamint a jövőben a szerb fővárosból átszállás nélkül lehet majd eljutni Kanton városába is.
- Emelik a mezőgazdasági termékek kereskedelmét, amelynek lényeges része, hogy Peking kiterjeszti az agrártermékek importját Szerbiából.
- Kutatási és oktatási csereprogramban is megállapodtak, 50 szerb kutató kaphat támogatásokat a keleti nagyhatalomból, valamint évente 300 diák folytathatja a tanulmányait egy választott kínai egyetemen.
- A felek elismerik egymás területi követeléseit, tehát Belgrád elfogadja Peking nézőpontját Tajvan kérdésében, míg a szerbek számíthatnak a keleti nagyhatalom támogatására a Koszovó függetlenségét megkérdőjelező vitában.
- 2027-ben a balkáni ország rendezi majd az Expot, amelyben segítséget nyújt számára Kína is: küldöttséget érkezik a majd a szervezéshez, valamint ösztönzik a vállalatokat, hogy vegyenek részt a munkálatokban.
- A 2023-ban megkötött szabadkereskedelmi egyezmény 2024. július 1-jével lép hatályba.
Mindkét fél stratégiai döntése, hogy az új korszakban egy közös jövőjű Kína-Szerbia közösséget építsenek. Célja a két nép jobb életre való törekvésének megvalósítása. Ennek alapja és hajtóereje a két nép szilárd támogatásából és széles körű részvételéből fakad
– mondta el Hszi Belgrádban, amely alaposan összefoglalja a belgrádi tárgyalásokon elhangzottakat. A lényeget azonban a kínai elnök elrejtette a beszédében: úgy fogalmazott, hogy szeretné, ha a Szerbiával kötött megállapodások amolyan modellként szolgálnának más tagországok számára is. Ez tehát azt jelenti, hogy Peking számára az ország tulajdonképpen egy tesztpályának mérhető fel, ahol komolyabb kockázatok nélkül tudják növelni a befolyásukat, miközben az Európai Unió kapujában tudnak stabil bázist kiépíteni, ráadásul még prezentálni is tudják a térségben a nagyvonalú beruházásaikat.
Az egyetlen meglepetést az jelentette a kínai államfő látogatásában, hogy a – szimbolikus jelentőségű – 25 éve lebombázott belgrádi kínai nagykövetség egykori épületét (legalábbis a nyilvánosság előtt biztosan) nem koszorúzta meg.
Ennek okairól itt írtunk:
Hszi Csin-ping magyarországi látogatását itthon fokozott figyelem övezte, már hetek óta keringtek a különböző pletykák arra vonatkozóan, hogy pontosan milyen befektetéseket fog hozni a keleti nagyhatalom delegációja. Felmerült a Ferihegyi reptérre vezető vasút megépítése a kínaiak által, a V0-ként elhíresült Budapestet elkerülő tehervasút projektje, valamint egy Pécs mellé települő autógyár is a találgatások részét képezték. Budapesten már nem feltétlenül volt mindig annyira szívélyes a delegáció fogadtatása, lépten-nyomon tibeti és tajvani zászlókkal készültek az ellentüntetők, valamint a budai várban micimackónak öltözött demonstrálók várták a keleti nagyhatalom államfőjének érkezését (Utóbbi okairól röviden: Kínában az elnökkel elégedetlenek többször Alexander Milne kedves, de egyszerű észjárású karakteréhez hasonlították Hszi Csin-pinget. Erre válaszul Peking betiltott mindenféle ezzel kapcsolatos tartalmat.). A magyar fővárosban szintén nem kellett tartania senkinek sem kemény tárgyalásoktól, azt már előzetesen lehetett tudni, hogy egy csokorra való témát készítettek elő. Ekkor összesen 16 pontról lehetett hallani, végül kettővel több lett a bejelentett, közösen aláírt dokumentumok száma.
- Péntek délután jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy még fel sem épült Szegeden a korábban bejelentett BYD kínai elektromos autógyár, máris a további együttműködések lehetőségeiről egyeztettek a vállalattal.
- A várakozásokkal ellentétben az Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Hszi Csin-ping közös sajtótájékoztatóján konkrétumok nem igazán hangzottak el, csak területekről beszélt a budapesti kormányfő. Elhangzott, hogy stratégiai partnerséget köt a két ország, ez pedig kiterjed az elektromobilitás, a vasútipar, az IT szektor, a mezőgazdasági és élelmiszeripar, valamint a nukleáris ipar területére is.
Nem sokkal ezt követően Szijjártó tartott sajtótájékoztatót, ahol már ennél konkrétabb projektek is elhangzottak:
- A várakozásoknak megfelelően a felek elkezdik előkészíteni a Ferihegyi reptérre vezető gyorsvasutat.
- Szintén elkezdik a V0-ás vasút tervezését.
- Fejlesztik a magyar elektromosautó-töltő állomásokat.
- Vizsgálják egy szerb-magyar közös kőolajvezeték lehetőségét.
- Egy, az eddigieknél nagyobb áteresztőképességű határátkelő nyitása Szerbia felé.
- Cseresznye és szarvasmarha-szaporítóanyag exportálása Kínába.
- Újra elhangzott a nukleáris együttműködés, amely kiterjed az iparág teljes spektrumára.
Újabb kínai autógyár érkezéséről egyelőre nincs szó, ám nem kizárt, hogy a következő hetekben vagy hónapokban terítékre kerül a téma. Magyarország jelentőségét Gulyás Gergely, a magyar kormány miniszterelnökséget vezető minisztere mondta ki csütörtökön a kormányinfón, amikor úgy fogalmazott, hogy
Kína a jövőben a világ vezető gazdasága szeretne lenni, ezért újabb piacokra van szüksége.
Bár kétségtelen tény, hogy az EU-ra mint piacra is tekintenek Pekingben, amelynek az eléréséhez Magyarország lehet a kulcs, mégis kétségtelen tény, hogy riválist is látnak Brüsszelben a keletiek. Ehhez pedig jól jön számukra egy erős szövetséges, amely az EU és a NATO tagja mégis hajlandó a kínai álláspontot képviselni a nemzetközi porondon is. Budapest politikája jelenleg megfelel ezeknek, ezért ideális a keleti nagyhatalom érdekeinek.
It was an honour to welcome President Xi Jinping during his state visit to Hungary. The cooperation between Hungary and China has reached new heights in the past 15 years. The world is a cloudy place, so thank God we now cherish an all-weather comprehensive strategic partnership pic.twitter.com/TSUBUvFTF1
— Orbán (Viktor) May 9, 2024
Mi az összkép?
Felmerül a kérdés, hogy összességében mi volt a jelentősége Kína számára a látogatásnak. Vot néhány:
- Kína megmutatta, hogy minden nehézség ellenére továbbra is jelen van és jelen is akar maradni Európában. A látogatás során Kína jelezte a fontossági sorrendet is: hiába vannak feszültségek, azért még egyértelműen az Európai Unió vezetése és a nyugati-hatalmak élveznek prioritást. Hszi Csin-ping franciaországi útjával azt is akarta prezentálni, hogy akik békülékenyebbnek bizonyulnak vele szemben, azok felé hajlandó ő is gesztust gyakorolni. Emmanuel Macron korábban már jelezte, hogy szerinte az EU-nak ki kell maradnia Kína és az Egyesült Államok közötti feszültségekből, nem szabad elköteleződnie egyik oldal felé sem.
- Peking bemutatta, hogy hajlandó erős köteléket kialakítani a Kína szempontjából irreleváns nagyságú országokkal is. Szerbia és Magyarország gazdasági mérete és lakosságszáma is nagyjából egyenértékű egy-egy kínai nagyvároséval (helyi léptékben majdnem inkább középvárossal), mégis pár napig szerte a világ ezekre az országokra figyelt, az 1,4 milliárd lakosságú kínai média kiemelten kezelte a látogatást. Az, hogy mégis ekkora jelentősége lett két, relatív kicsi országnak Európában azt a politikájuknak és a földrajzi elhelyezkedésüknek köszönheti. Kína tehát azt kívánta prezentálni a kontinens vezetőinek, hogy a partnereire nagyon odafigyel, törődik velük, nem kell senkinek tartania a hirtelen váltásoktól. Kérdéses, hogy ezzel pontosan kiket tudott meggyőzni, mivel egyszerre több szempontot kell mérlegelniük a kormányoknak. Szerbia és Magyarország politikájában közös, hogy nem foglalnak állást látványosan Ukrajna katonai támogatása mellett (sőt, inkább ellene vannak), a nemzetközi diplomáciában inkább az oroszbarát blokkhoz sorolják őket. Ezen felül
a két ország kerüli azokat a kritikákat, amelyek esetleg Kínának szólnának, akár az emberi jogokkal kapcsolatban, vagy Peking látványos és agresszívnek ható nyomulását véleményeznék.
- Kína globális ambíciói továbbra is változatlanok, szeretné átvenni az Egyesült Államok vezető helyét – vagy legalábbis azzal egyenértékű hatalomként akar megjelenni a globális térben. Ehhez Peking a kisebb országokra is figyelmet fordít, így az indo-csendes-óceáni térségben az apró szigetországokkal is stratégiai megállapodásokat kötnek, hogy ezzel Washington befolyását megtörjék. A taktikát szerte a világon alkalmazzák, hiszen minden egyes elforduló állam egy újabb sikert jelent a kínai politikának. Az európai erős hídfőállások kiépítése így egyszerre jelenti a belépőt számára egy hatalmas piacra, valamint egy újabb sikert a Nyugat dominálta világrend lebontásában. A belgrádi kínai nagykövetség nyilvános koszorúzásának elmaradása viszont azt jelzi, hogy a keleti nagyhatalom hajlandó lépéseket tenni afelé, hogy a multipoláris világrend felé vezető út minél kisebb feszültségekkel legyen kikövezve.
Összességében kettősnek tűnő eredmények jellemezték Hszi Csin-ping és delegációja európai látogatását. Fontos kiemelni azonban, hogy a magas rangú diplomáciai utak esetében az eredmények a legtöbbször nem azonnal válnak láthatóvá, hanem csak hónapokkal vagy évekkel az események után lesznek szembetűnőek a folyamatok.
Kína elnökének mostani európai látogatása is ilyen: akár egy fordulópontot is jelenthet az EU és a távol-keleti nagyhatalom viszonyában, de egyelőre még nem látszik, hogy sikerülne befoltozni a két hatalmi szervezet közti törésvonalakat. Némileg azonosak ezzel a Magyarországon és Szerbiában bejelentett együttműködések és beruházások témái is: a dokumentumok aláírását követően sok múlik a jövőben azon, hogy mennyi és hogyan valósul meg a szerződésekből. Emlékezetes például, hogy Budapesten felépítendő Fudan Egyetem ügye már évek óta húzódik, de egyelőre semmilyen változás nem látszódik. A hasonló megfeneklett projektek alááshatják a kínai beruházásokba vetett bizalmat a térségben, ezért Pekingnek fokozott óvatossággal kell tekintenie a régiós bejelentésekre, mert akár meg is égetheti magát.
Címlapkép forrása: Arpad Kurucz/Anadolu via Getty Images
