Az orosz védelmi minisztérium Karéliában egy új rakétadandárt hozott létre, amely Iszkander-M hadműveleti-taktikai rendszerekkel van felszerelve. Az alakulat a frissen alapított Leningrádi Katonai Körzet (nem elírás, 2024-ben ezzel az elnevezéssel hoztak létre új adminisztratív egységet) részét képezi, amely magába foglalja a 11. és a 14. hadsereget is. Ezek közül az előbbi részben Kalinyingrádban, míg az utóbbi Murmanszkban található. Az alakulás létrehozását Vlagyimir Valujev admirális, a balti flotta volt parancsnoka időszerűnek nevezte, különösen Finnország NATO-csatlakozása fényében. Dmitrij Boltenkov katonai szakértő szerint az Iszkander rakéták hatékonyságát már bizonyították korábban, így Finnországnak tudnia kellene a potenciális veszélyekről.
Az elemző kitért arra is, hogy Oroszország és Finnország kapcsolata korábban barátságos volt, de Finnország NATO-csatlakozása megváltoztatta ezt a helyzetet.
Ennek eredményeképpen Oroszországnak most figyelnie kell a több mint ezer kilométeres határszakaszt.
Izvestia says Russia is forming an Iskander-M brigade in Karelia as part of the new Leningrad Military District. https://t.co/YROAy2I1cQ
— Rob (Lee) April 22, 2024
A védelmi erők megerősítése érdekében Boltenkov kiemelte a 14. hadsereg hadtestének átirányításának fontosságát. Szergej Sojgu moszkvai védelmi miniszter még 2016-ban jelentette be az az 11. hadsereghadtest megalakulását, amely a balti flotta része lett Andrej Ruzinszkij altábornagy vezetésével. A 14. hadsereg 2017-ben jött létre Borisz Fomicsev vezérőrnagy irányításával. Az Északi-sarkvidékhez alkalmazkodva speciális gyakorlatokat tartanak, melyek során a katonák síelést és rénszarvas-, valamint kutyaszán használatot tanulnak.
Az északi és nyugati határok megerősítése Finnország és Svédország NATO-csatlakozási szándékának bejelentése után kezdődött.
A nyugati katonai körzet felosztása moszkvaira és a leningrádira tagolódik, és új motoros lövészhadosztályok létrehozását tervezik a Leningrádi Katonai Körzetben. Ezen túlmenően légierőt és légvédelmi egységeket is telepítenek majd a nyugati határhoz, beleértve az SZU-25 támadórepülő-egységeket is, amelyek közvetlen támogatást nyújtanak a szárazföldi erőknek.
A két balti állam korábban semleges álláspontot képviseltek, ám Oroszország 2022-es ukrajnai invázióját követően változtattak a politikájukon. A két ország beadta a jelentkezését a NATO-hoz, amelyet csak hosszas huzavona után fogadta el az összes tagállam, kiemelt szerep jutott ebben Magyarországnak. Budapest fogadta el mind a finn, mind pedig a svéd csatlakozást utoljára.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Shutterstock
