Látszólag javult a tőkevonzó képességünk tavaly, ám ha az adatok mélyére nézünk, elszomorító kép tárul elénk. Valójában annyira kevés működőtőke jött be az országba, ami a válság legsötétebb éveiben volt csak jellemző. A be- és kiáramlások egyenlege ( a kényszerű banki tőkepótlásokat leszámítva) egyenesen apasztja a Magyarországon működő tőkeállományt.
Tavaly a 2013-as adatok alapján áttekintettük a magyar tőkevonzó képesség alakulását, és meglehetősen rossz helyzetet találtunk. Most a 2014-es (előzetes) számok alapján újra értékeltük a helyzetet. A kép kísértetiesen hasonlít - csak egy kicsit még csúnyább.
Még abban is nagy a hasonlóság, hogy első pillantásra nincs nagy gond: tavaly bő hárommilliárd euró külföldi működőtőke érkezett Magyarországra, ami ugyan alacsonyabb, mint a sokéves átlag, de nem nevezhető drámaian rossznak.
Ugyanakkor a bejövő FDI egy jelentős része évről évre olyan, hogy rögtön el is hagyja az országot. (Tipikusan ilyen ügylet, amikor egy külföldi anyavállalat a magyarországi leányvállalaton keresztül, azt tőkéhez juttatva vásárol meg egy külföldi céget.) Az ilyen átfolyó ügyletek több mint a negyedét tették ki a teljes beáramlásnak, amivel korrigálva már csak 2,2 milliárd eurót tesz ki a működőtőke-beáramlás. Ami ennél is mellbevágóbb, hogy ennek a valódi FDI-beáramlásnak a háromnegyede a bankok tőkepótlása volt. 1,6 milliárd eurót ugyanis csak azért toltak be az országok a pénzintézetek tulajdonosai, hogy az itt elégett tőkéjüket pótolják. Ha ezt is kivonjuk, marad nagyon szerény 0,7 milliárd euró beáramlás, ami kisebb, mint 2012-13-ban, és nagyjából a válság éveiben megfigyelt szintekkel egyezik meg. Úgy is mondhatjuk, hogy egy kiugró évet leszámítva a tőkebeáramlás gyakorlatilag válság éveire jellemző szinten maradt. (Óvatosan azt is megjegyezzük, hogy tavaly az MNB adatai szerint több mint 1,5 milliárd euró volt az FDI beáramláson belül az újrabefektetett tőke, vagyis ténylegesen külföldről érkező friss befektetés nem sok lehetett tavaly.)
A tendencia egyébként nem egyedülálló, hiszen a feltörekvő piacokra általában is kevés tőke érkezik mostanában. Ahogy tegnap beszámoltunk róla, az első negyedév sem hozott fordulatot. A Financial Times a saját leánycége, az fDi Markets adataira hivatkozva írja, hogy jelentősen visszaesett a zöldmezős beruházások száma a feltörekvő piacokon. Január és március között összesen 1508 ilyen befektetési projektet regisztráltak a feltörekvő piaci országokban, ami összesen 108 milliárd dollárnyi tőkebefektetést vont maga után. Tavaly ugyanezen időszakban ennél ugyanakkor lényegesen több, 2030 projektet jelentettek be, összesen 134 milliárd dollár értékben.
Ezt a tendenciát igazolja vissza a ma megjelent első negyedéves fizetési mérleg statisztika. Eszerint az első negyedévben az FDI beáramlás szerény 178 millió euró volt - azt egyelőre nem tudjuk, hogy ebből mennyi volt az átfolyó tétel vagy banki feltőkésítés.
Látható tehát, hogy a tőkebeáramlás igen gyér, érdemes ezt összevetni a tőkekiáramlással. A bruttó szárakat nézve a 3,1 milliárd eurós beáramlással szemben 2,5 milliárd eurós kiáramlás áll, vagyis a globális működőtőke-áramlás eredőjeként 0,6 milliárd euróval gyarapodhatott a hazai tőkeállomány. Ha ebből is kiszűrjük a banki tőkepótlást, akkor az adódik, hogy tavaly majdnem egymilliárd euróval több tőke hagyta el az országot, mint amennyi érkezett. Ennyire alacsony számot az utóbbi 15 évben csak egyszer láthattunk.
Az alábbi ábra mindezt grafikusan is megjeleníti. Mint látható, a válság kitörése óta a tőkeáramlások egyenlege drasztikusan romlott. Adódik a kérdés, hogy ilyen gyenge tőkeakkumuláció mellett miért tudott a magyar gazdasági növekedés megugrani. Alapvetően azért, mert az FDI helyett egy másik típusú tőkebeáramlás élénkült, az EU-támogatások.
Az uniós transzferek gazdaságra gyakorolt hatása egyelőre meglehetősen felderítetlen kutatási téma. Az eddigi tapasztalatok alapján azt a hipotézist lehet megfogalmazni, hogy a rövid távú élénkítő hatása akár erősebb is lehet, mint az FDI-é (elsősorban az alacsony importhányad miatt), hosszabb távon viszont elmaradhat attól.
Amikor feljön egy-egy téma, legtöbbször azért nem írok róla, mert már írtam. Amikor megnézem, hogy mikor, rájövök, hogy gyakran tíz vagy tizenkét éve. Azóta felnőtt egy generáció, akike
Vettem megint egy osztalékrészvényt (GPC), bár csak egy csipetnyit és nem is túl hosszú távra, de azért jó látni, hogy nőtt a portfólióm. Ha tényleg kilő, akkor majd eladom az árfolyamnyer
E heti adásunkban, miközben live megtámasztjuk a forintot, tanácsot adunk Trump-szavazóknak, fülorvosoknak, a koreai kormánynak, Marcus Aureliusnak és Warren Buffettnek. Jó szórakozást! Milyen p
Az új kibertörvény célja, hogy megerősítse az ország kiberbiztonsági védelmét, és egy hatékonyabb, átláthatóbb struktúrát hozzon létre. Az egységes szabályozás (NIS2) lehetővé teszi
Bár Németország korábban kiemelkedő exportőrnek számított, a számok az utóbbi hónapokban jelentős visszaesésről tanúskodtak - és egyelőre nincs is kilátás a javulásra. Ez alól csupán
Az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kapott az élelmiszerellátás és a klímaválság közötti összefüggés. Azon belül is a nagyüzemi állattenyésztés járul hozz
Mi történt a kapitalizmussal? Ruchir Sharma új könyvéről címmel írásom olvasható az individualista blogon. Remélhetőleg sikerül vele árnyalni a szokásos balos narratívát. Köszönet Seres
A közgazdaságtan alapkérdése, hogy vajon mindig csak a saját érdekeinket követjük-e önző módon, és másnak csak addig segítünk, amíg abban hasznunkat látjuk. Egy érdekes kísérlet segíth
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
