Lehet, hogy mégsem 22 ezer, de akkor mennyi?
A 22 ezer fős munkaerőhiányról fontos tudni, hogy ez a szám nem egységes informatikai képzettséget fed le: egy része egyetemi, másik része középfokú végzettséget jelent. Tulajdonképpen egy piramist kell elképzelni, aminek a tetején a mesterfokú és a PhD-végzettséggel rendelkező IT-szakemberek állnak.Több vállalat visszajelzése alapján 22 ezernél lényegesen több informatikai szakember hiányzik, az állami nyilvántartás szerint azonban csupán 500 főről van szó, tehát óriási ellentmondás feszül a különböző forrásból származó adatok között
- mondta a Portfolio-nak Horváth Ádám, az IVSZ oktatási igazgatója.Az állásportálokon közzétett hirdetések mennyisége sem szolgál megbízható adatokkal, hiszen az IT-s pozíciókra gyakran fejvadásszal keresnek embert. A szakértő ezért úgy látja, szükség van egy új adatfelvételre, közvetlenül a munkáltatók megkérdezésével, ami hamarosan meg is fog valósulni az IVSZ tervei alapján.
Csaknem egy év telt el, romlott a helyzet
Horváth Ádám szerint a felmérés óta valószínűleg tovább nőtt a munkaerőhiány, hiszen már nemcsak a kifejezetten informatikai, hanem más vállalkozások is küzdenek a problémával, például számos olyan autó- és élelmiszeripari cég, amelyek informatikai rendszerre épülő megoldásokat alkalmaznak.A fokozódó munkaerőhiány komoly probléma, mert egy-egy betöltetlen pozícióban meglehetősen nagy potenciál veszik el: egy exportra dolgozó informatikai vállalkozásnál évi 20 millió forint GDP előállításával egyenértékű egy informatikus állás.
Egyéb következménnyel is számolhatunk, hiszen az informatikának magas a gazdaságban a multiplikátor hatása: például mivel az IT-szakembereknek az átlagosnál magasabb a fizetésük, saját keresetükön keresztül munkát tudnak biztosítani átlagosan legalább 2 másik embernek, ami 20 ezer főnél további 40-50 ezer állást jelent.A nyugdíjba vonulók utánpótlására sincs elég szakember
A munkaerőhiány legfőbb okaként az oktatást említik a szakértők: évente néhányezer fő szerez informatikai végzettséget a felsőoktatásban, és körülbelül ugyanennyien más oktatási szinteken, így még az évente körülbelül 3000 nyugdíjba vonuló informatikus utánpótlására sem termel ki elég szakembert az oktatás, ráadásl az informatikus végzettséggel rendelkezők egy része külföldön helyezkedik el.Bár az IT területén kisebb az elvándorlási arány, mint más ágazatokban (pl. az egészségügyben), mert nem számottevőek az elérhető fizetések közötti különbségek, jelentős azonban a más szektorokba történő elvándorlás. Fontos felszívópiac például a pénzügyi szektor, illetve az energetikai és telekommunikációs cégek is sok szakembert csábítanak el
- véli G. Nagy Balázs, a Manpower Business Solutions Kft. cégvezetője.
Eközben vannak olyan képzések, amelyeket évente 1-1 ember végez el, ilyenek a közgazdasági programozó matematikus egyetemi képzés, a bionikus számítástechnika, az informatikai menedzsment szakirányú továbbképzés és a hálózati informatikus szakképzés (2015-ben).
Az informatikai szakokra jelentkezők száma az elmúlt bő egy évtizedben kétharmadára csökkent: a fiatalok többségét nem vonzza az informatikai pálya, illetve sokan lemorzsolódnak a felsőoktatási intézményekben.
5-10 ezer informatikus is elég lenne?
A Manpower Business Solutions Kft. cégvezetője úgy látja, hogy az erőforrások hatékonyabb elosztásával részben kezelhető lenne a szakemberhiány.A 22 ezres hiány valóban komoly probléma, aminek a megoldáshoz nem 22 ezer IT-szakemberre van szükség, hanem bizonyos rögzült gyakorlatok megváltoztatására, és akkor elegendő lenne 5-10 ezer megfelelő szakember, amit a magyar piac közép távon ki tud termelni
- mondta el véleményét G. Nagy Balázs a Portolio-nak. Szerinte számos cégnek újra kellene gondolnia a belső folyamatait, és nyitni a házon kívüli megoldások felé, mert azzal, hogy ragaszkodnak a dedikált szakemberekhez, nem enyhítenek a munkaerőpiaci feszültségeken."Persze a munkaerőhiány nem kezelhető kizárólag toborzási problémaként, de ez klasszikus erőforrás-gazdálkodási feladat is.
Mint ahogy pénzhiány esetén sem az az egyetlen megoldás, hogy nyomtatunk új bankjegyeket, itt is több megoldás felé kellene nyitni
- tette hozzá az üzletfejlesztési igazgató, aki úgy véli, külön kellene kezelni a termék-, folyamat- vagy szolgáltatásfejlesztésre igényelt munkaerőt és az üzemeltetésre vagy karbantartásra igényelt IT-szakembereket. Előbbi az ország versenyképességéhez is kulcsfontosságú szakembergárda, amit kompromisszumok nélkül biztosítani kell, utóbbi pedig munkaerőszervezési kérdés, ahol helyes gazdálkodással 50 százalékkal is csökkenthető lehet a hiány.Nem csak nálunk van baj Nemcsak Magyarországot sújtja az informatikai munkaerőhiány, hanem a nyugati országok nagy részét is: 2020-ra az Európai Unióban 1 milliós hiányt vetítenek előre. Máshol is hasonló nagyságrendű a hiány, mint nálunk, de nincs országokra lebontott statisztika. A kiterjedt munkaerőhiány egyik oka, hogy az informatika napjainkra annyira átitat mindent, hogy világszerte egyre több szakemberre van szükség, miközben Magyarországon kiélezi a helyzetet az elvándorlás, illetve az oktatásbeli hiányosságok. A Prezi is arról számolt be, hogy egész Európában, sőt világszerte érezhető a szakember-hiány: a saját mérnökeik folyamatosan kapnak állásajánlatokat olyan nagy nemzetközi techcégektől, mint például a Facebook, a Google vagy a SoundCloud - utóbbi esetében a zürichi, a londoni vagy a berlini irodákból is.
