Gazdaság

Kiderült: nem bővül, csökken a foglalkoztatás

Portfolio
Dinamikusan emelkedett a külföldön dolgozó, ám a magyar foglalkoztatottsági statisztikában megjelenők száma. Ha a közfoglalkoztatottakat és a külföldön dolgozókat leszámítjuk, nem nőtt, hanem kissé csökkent a foglalkoztatottság a második negyedévben.
A KSH nem publikál adatokat a külföldre távozó, dolgozó magyarok számáról. Nehéz is lenne, hiszen az Európai Unión belül a szabad mozgás, munkaerő-áramlás miatt gyakorlatilag nincs be/kijelentési kötelezettség, a tényleges migrációt az ún. tükörstatisztikák alapján, adó- és társadalombiztosítási adatokból lehet csak megbecsülni.

A foglalkoztatási adatok szempontjából mégis van közvetlen jelentősége a migrációnak, mivel a Magyarországon még háztartással rendelkező, de külföldön dolgozó magyarok is beleszámítanak - valamely részben - a foglalkoztatottsági adatokba. Erről a körről is viszonylag keveset tudunk azonban, az adatigény csak az utóbbi időben, a migráció erősödésével jelent meg. Pedig úgy látszik a migráció foglalkoztatottsági jelentősége igen nagy lehet: tavaly például azt láthattuk, hogy az évi 60 ezer fős foglalkoztatás-bővülés közel harmadát magyarázta a migrációs hatás, azaz a külföldön dolgozók számának növekedése.

Az MFB pénteken megjelent elemzése szerint az idei második negyedévben is jelentős tényező volt ez a hatás. Sőt a külföldön dolgozó, a magyar foglalkoztatási adatokba beszámítók száma dinamikusan, 20 százalékot meghaladó ütemben emelkedett.

Ha ehhez hozzászámítjuk, hogy a második negyedévben az intézményi adatok szerint 42 ezer volt több közfoglalkoztatott, mint egy évvel korábban, akkor a második negyedévben nem is foglalkoztatásbővülésről, hanem csökkenésről beszélhetnénk. Vagyis a bő 17 ezerrel több külföldi munkavállaló és az egy év során 42 ezerrel több közmunkás összességében több, mint az 55 ezer fős foglalkoztatotti bővülés. Vagyis ezek az adatok is alátámasztják a KSH intézményi statisztikájából származó következtetést, hogy a versenyszférában stagnál a foglalkoztatás.

Kiderült: nem bővül, csökken a foglalkoztatás
Az intézményi adatok persze nem hasonlíthatók egy az egyben össze a munkaerő-felmérés adataival, mivel más körben és módszertannal készülnek. Mi korábban a KSH közlése alapján azzal számoltunk, hogy nagyjából 30 ezerrel volt több közfoglalkoztatott, mint egy évvel korábban. Ha ezt vesszük és a külföldön dolgozók számának emelkedését, a foglalkoztatás-bővülésből, legalábbis ami hazai, elsődleges munkaerőpiaci növekedésből adódik, így sem sok marad.

Ki a foglalkoztatott és ki a munkanélküli?
A KSH kétféle statisztikai adathalmazt közöl a munkapiacról havonta:

1.) A megkérdezéses alapú munkaerő-felmérés.

Ennek lényege, hogy közel 40 ezer címet keresnek fel az összeírók, az adatokat pedig a népszámlálási adatok alapján teljeskörűsítik. Ebben a statisztikában foglalkoztatottnak minősül az, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság stb. miatt) volt távol. Munkanélküli az, aki nem dolgozik, de aktívan munkát keres, illetve két héten belül munkába is tudna állni. Nem egyenlő a regisztrált álláskeresők számával, amit a munkaügyi hivatalok adnak közre, hiszen a regisztrált álláskereső nem biztos, hogy aktívan állást keres, illetve másik oldalról: nem biztos, hogy minden munkanélküli regisztrált álláskereső is egyben.

2.) Az intézményi adatgyűjtés.

Ez a statisztika alapvetően a kereseti helyzet felmérését szolgálja, azaz ebből tudjuk meg, hogyan és mennyit változtak a bruttó és nettó bérek. Az adatokhoz kapcsolódnak azonban létszámadatok is. A versenyszférában a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások közül egy minden évben meghatározott mintába tartozó cégek szolgáltatnak adatot a náluk foglalkoztatottakról. Sokan úgy vélik, ez a statisztika jobban leköveti a gazdasági helyzet alakulását, ezért a fő foglalkoztatottsági adatok mellett érdemes ezt is figyelembe venni.

Kiszámoló

Itt a 4,75%-os kamatú lakáshitel

Hitelügyintézős Gáborunk írt egy új cikket, a CIB 4,75%-os lakáshiteléről. Ez nem olyan kamu, mint a fiatalok 5%-os lakáshitele, ehhez tényleg hozzá lehet jutni, igaz, CSOK hitelt is kell vele

Kasza Elliott-tal

HP Inc. - elemzés

Az áprilisi Top10-ből éppen csak kicsúszott. Ha ma csinálnám a listát, a 10. lenne, az árfolyamok nagyon hektikusan mozognak. Ránéztem, és követni is kezdtem.Cégismertető1939-ben alapítottá

PR cikk
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Formálódik Donald Trump nagy terve – Ravasz húzással kényszerítené térdre Oroszországot
Díjmentes előadás

Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?

Első lépések a tőzsdei befektetés terén. Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?

Díjmentes online előadás

Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?

Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Portfolio Gen Z Fest 2025
2025. május 9.
Portfolio AgroFood 2025
2025. május 20.
Portfolio AgroFuture 2025
2025. május 21.
Digital Compliance 2025
2025. május 6.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet