Könnyen a görögök sorsára juthatunk, ha megvalósul Orbán álma
Olyannal próbálkozunk, amivel előttünk senki
A régióban még sosem volt olimpia (bár korábban a lengyelek és a csehek is kacérkodtak a pályázattal), aminek részben az az oka, hogy eddig a nagyok kiváltsága volt a rendezés. Ezt törné meg most Budapest azzal, hogy megpályázta a 2024-es rendezési jogot, már csak Los Angelest, Rómát és Párizst kellene legyőzni, bár ahogy a legutóbbi cikkünkben fejtegettük, mindegyik pályázónak vannak gyenge pontjai.Ahhoz, hogy szemléltessük, mennyire a nagyok játéka volt eddig az olimpia, elég csak megnézni az 1992 óta rendező városok főbb adatait:

Az adatok szerint az elmúlt közel 25 évben két globális nagyhatalom (USA és Kína) rendezett olimpiát, rajtuk kívül Japán, Brazília, Nagy-Britannia, Spanyolország és Ausztrália a közepes kategóriába sorolható. Az egyetlen kivétel Görögország, mely kifejezetten kis méretű gazdaságként rendezett olimpiát. A lakosság legalábbis nagyon hasonló, de még a görög gazdaság is kétszer akkora részt tett ki a világgazdaságból 2004-ben, mint amekkorát a magyar fog a várakozások szerint 2024-ben. A görög rendezés alapját sem a gazdasági megfontolások, hanem az olimpia eredete adta, és figyelemre méltó, hogy a következő legkisebb ország, Ausztrália csaknem háromszor akkora globális súllyal rendelkezett a rendezés évében, mint a görögök. Ennek fényében Magyarország gazdasági mérete alapján még inkább kakukktojásnak tűnik a rendezői névsorban.
Épp a görög sorsot kellene elkerülnünk
Vagyis elsőre úgy tűnik, hogy merész álom a budapesti olimpia 2024-ben, hiszen csak Athén rendezte meg viszonylag hasonló körülmények mellett a játékokat, és éppen azt a sorsot kellene elkerülnünk, hiszen az utóbbi évtizedekben a görög főváros volt annak a mintapéldája, hogyan nem szabad olimpiát rendezni. A 2,9 milliárd dolláros rendezési költség ugyan kifejezetten alacsony volt, ez azonban megtévesztő lehet, mivel ez csak a közvetlenül az olimpiához kapcsolódó kiadásokat tartalmazza, és azt minden rendező maga dönti el, mit sorol ebbe a körbe. A teljes költség a becslések szerint meghaladta a 10 milliárd dollárt. Az eredetileg kalkulált költségeket egyébként 49%-kal lépte túl az athéni olimpia, ami szintén nem kimagasló, átlagosnak számít az elmúlt évtizedekben. A világsajtót ugyanakkor bejárták azok a képek, melyek az olimpiai létesítmények pusztulását mutatták be, főleg az utóhasznosítással voltak problémáik a görögöknek. Arról megoszlanak a vélemények, hogy a túlvállalt olimpiarendezés mennyire volt hatással a görög gazdaság későbbi problémáira, amelyek aztán az adósságválságban csúcsosodtak ki, de abban teljes az egyetértés, hogy gazdaságilag nem tett jót az országnak a rendezés.

Miért tolonganak a rendezésért, ha nem éri meg?
Az utóbbi néhány olimpián egyébként szinte mindig az látszott, hogy több milliárd dollárt elköltött a rendező város, ráadásul a költségek mintegy 50%-kal meghaladták az eredetileg tervezett összeget. Ennek ellenére a rendezésért még mindig sorban állnak a városok, bár az utóbbi időszakban több helyen is vissza kellett lépni a pályázattól, éppen a 2024-es kandidálásról mondott le Boston és Hamburg is.Az olimpiák gazdasági hasznairól és költségeiről idén tavasszal jelent meg egy friss tanulmány, melynek szerzői Robert A. Baade és Victor A. Matheson, akik mindketten amerikai egyetemek közgazdászai, akik ezzel a témával foglalkoznak. A tanulmány a Journal of Economic Percpectives című szaklapban jelent meg. A szerzők az olimpiai költségeket három nagy csoportba sorolják:
- Általános infrastruktúra, mint például a közlekedés vagy a sportolók és szurkolók elszállásolásának biztosítása.
- Speciális sportcélú infrastruktúra, mely elsősorban az események helyszíneit foglalja magában.
- Működési költségek, melyekbe beletartoznak a biztonsági kiadások és a nyitó- és záróünnepség büdzséje.
Ugyanígy a hasznokat is három csoportba sorolták a szerzők:
- Rövidtávú előnyök, mint például a turisták megnövekedett száma, de ebbe a kategóriába sorolható az esemény előtti gazdaságélénkítő hatás a beruházásokon keresztül, illetve a munkaerőpiacra gyakorolt kedvező hatás is.
- Az "olimpiai örökség" hosszútávú haszna, ami többek között a javuló infrastruktúrában és az élénkülő kereskedelemben, beruházásokban és turizmusban csapódik le az olimpia után.
- Nehezen megfogható előnyök, mint például az állampolgárok "jólléte" és a nemzeti büszkeség.
A tanulmány részletesen kifejti az előnyöket és a hátrányokat, majd arra a végkövetkeztetésre jut, hogy az olimpiarendezés az esetek többségében pénznyelő a házigazda szempontjából, csak kivételesen kedvező forgatókönyvek mentén kerülnek túlsúlyba az előnyök. Emellett számunkra rossz hír, hogy a költségek és a hasznok alapján főleg a fejlődő országok számára negatív a rendezés végső mérlege, a fejlett ipari országok a tapasztalatok szerint jobban jöttek ki eddig a rendezésekből.
Nagyrészt ennek köszönhető, hogy az utóbbi évtizedekben szinte csak fejlett országok rendeztek olimpiát, 1896 és 1990 között a rendezők kilencven százaléka Nyugat-Európából, az USA-ból, Kanadából, Ausztráliából vagy Japánból került ki. Kivételt csak Moszkva, Mexikóváros és Szöul jelentett. Az utóbbi években egyébként a NOB is nyitott a fejlődő országok felé, ennek jele volt a pekingi, majd a riói olimpia is. Ennek köszönhetően a pályázói kör is megváltozott: 2000 előtt mindössze a kandidálók 18%-a volt fejlődő ország vagy a volt szovjet szféra tagja, azóta viszont a pályázatok több mint fele ebből a körből érkezett - mutat rá a két amerikai szerző.A pekingi és a riói olimpia kapcsán megjegyzést érdemel, hogy előbbit hiába rendezte feltörekvő ország, népessége miatt óriási gazdaságnak számít, utóbbiról pedig az első értékelések azt tartják, hogy a korábbi mintának megfelelően nagy veszteséggel zárulhatott.
A NOB-nál landolnak a pénzek?
A NOB-ot gyakran illetik azzal a váddal, hogy nem járul hozzá elég nagy mértékben az olimpiarendezéshez. A tévétársaságokkal és a nemzetközi szponzorokkal ugyanis a szervezet állapodik meg, és az ezekből a forrásokból befolyó pénz kisebb részét juttatja a rendező országnak. A jelenlegi szabály szerint a tévéközvetítések esetében a teljes bevétel felét dobja szét a rendezők között a szervezet, míg a szponzori bevételek 33,3 százaléka kerül a rendezőhöz.A nemzetközi szervezet pénzelosztó szerepét Baade és Matheson egy konkrét példán keresztül mutatják be: megvizsgálták, hogyan alakultak a források a NOB 2009-2012-es négyéves költségvetési ciklusában. Ez egyrészt a 2010-es vancouveri, másrészt pedig a 2012-es londoni olimpiát érintette, az alábbi táblázatban összegezték az eredményeket:

Saját bevallása szerint a NOB a 2004-es athéni olimpiához 965 millió dollárral járult hozzá, a négy évvel későbbi pekingi rendezési költségekhez 1,25 milliárdot, míg a londoni kiadásokhoz 1,4 milliárdot adott. Ezen felül még a nemzeti olimpiai bizottságok és a nemzetközi sportszervezetek is kapnak pénzt az olimpiai bizottságtól.
A jelenlegi költségvetési ciklusban 2013 és 2016 között összesen 5,6 milliárd dolláros bevétele van a NOB-nak saját bevallása szerint, ennek kilencven százalékát osztja szét a rendezők, a nemzetközi szövetségek és a sportszövetségek között, a fennmaradó tíz százalék pedig fedezi a szervezet működését. Vagyis négy év alatt mintegy 560 millió dollárba kerül ennek az apparátusnak a fenntartása.
A magyar pályázat lehet a mintaprojekt
Részben a fejlődő országok olimpiarendezését támogatja az úgynevezett Agenda2020 terv, amit tavaly fogadott el a NOB közgyűlése.A program lefekteti a jövőbeli olimpiákkal kapcsolatos ajánlásokat, összesen negyven pontba szedték össze azt, mitől lehet majd kisebb és olcsóbb olimpiákat rendezni. És elvileg ez jelentheti Budapest esélyét is, hiszen ha az Agenda2020 jól fog működni a gyakorlatban, akkor egy kisebb költségvetésű pályázattal is sikert lehet elérni.
Az Agenda2020 legfontosabb ajánlásai:- A pályázati folyamat meghívásos lesz, ezzel akarja a NOB elkerülni azt, hogy az egyes városok egymásra licitáljanak és már a rendezés elnyerése érdekében egyre nagyobb összeget költsenek el.
- A pályázati dokumentáció mennyisége is csökken, emellett a NOB már a kandidáláshoz anyagi segítséget nyújt.
- A sportközpontú olimpia fókuszát kiszélesítenék, nem csak sportprogramokra építenék a jövő sikeres pályázatait.
- A korábbinál nagyobb arányban támogatnák már meglévő létesítmények használatát, illetve ideiglenes sportlétesítmények felépítését. Ezzel egyrészt igyekeznének orvosolni az utóhasznosítás problémáját, másrészt elhagynák a gigantikus olimpiák koncepcióját.
- A jövő olimpiát sokkal kevésbé fókuszálnának egy-egy városra, nagyobb területen osztanák szét a sporteseményeket, bizonyos esetben akár szomészdos országokat is bevonhatna a rendező.
- A transzparenciát segítheti, hogy a NOB nyilvánosságra hozza a rendező várossal kötendő szerződését, ami többek között tartalmazza azt, hogy a nemzetközi testület mennyivel járul hozzá a rendezés költségeihez.
Ezek a változások fokozatosan lépnek majd életbe a következő években, de a 2024-es budapesti pályázat talán az első olyan, amelyik kimondva is az Agenda 2020 új ajánlásainak szeretne megfelelni. A 2020-as rendezést Tokió még 2013-ban nyerte el, amikor ezek az ajánlások még csak tervek voltak. A 2024-es versenytársak közül pedig Los Angeles, Róma és Párizs sem az olcsó és kis olimpiát tűzte elsősorban zászlajára.

A budapesti olimpia másik fontos pontja lehet a korrupció, illetve annak elkerülése. A tapasztalatok alapján ugyanis a költségkeret túllépéséért felelős az is, hogy túl drágán valósítják meg az eseményhez kapcsolódó beruházásokat. Ennek egyik oka, hogy az olimpia időpontja nem módosítható, vagyis a beruházásoknak fixen el kell készülni egy megadott időpontra gyakorlatilag bármilyen áron. A korrupciót a rendezés átláthatósága, transzparenciája csökkenthetné, amivel kapcsolatban van is fogadkozás a projekt támogatói részéről. Ugyanakkor szimbolikus példa lehet, hogy ehhez képest a Budapest 2024 Nonprofit Zrt-től a Népszabadságnak már most is úgy kellett kiperelnie a szerződéseket.
Vérfürdőt hozott az amerikai tőzsdékre Trump vámháborúja: 2020 óta nem volt ilyen zuhanás
Esnek a részvénypiacok, gyengül a dollár.
Találkozott egymással Putyin és Trump megbízottja, lezuhant egy orosz stratégiai bombázó – Háborús híreink csütörtökön
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Eddig nem látott felvétel jelent meg a Wagner és az orosz erők közötti harcról
Így lőtték le Moszkva szupermodern harci gépét.
Vallottak az ukrán katonák: ez történik most az ukrán fronton
Nem sok jót jósoltak Oroszországnak.
Szabályosan szétverik az amerikai tőzsdéket: Donald Trump is megszólalt
Az elnök elég egyértelműen látja a helyzetet.
Ukrajna szerint Oroszország most már biztosan meg fogja támadni Európát
Már csak az a kérdés szerintük, felkészültünk-e.
Legalább 150 ezer Ft-ot ki kell tudni venni minden ATM-ből
A napokban benyújtották azt a törvényjavaslatot, amely alapján minden településen ATM-nek kell lennie. A jogszabálytervezet ugyanakkor az egy művelettel felvehető maximális összeg nagyságát i
Itt a vámháború, száz éve is volt már egy
Trump beváltotta a fenyegetését és kirobbantotta a vámháborút az egész világ ellen. Az alap vámtétel 10% lesz, erre rakódnak rá az országok különvámjai. Mivel fő a kiszámíthatóság a v
Hatékony HR-folyamatok 2. rész: A teljesítménytől a megtartásig
A vállalati sikerhez vezető út továbbra is az embereken keresztül vezet. A hatékony HR-folyamatokat bemutató blogsorozatunk második részben tovább haladunk a humánerőforrás-kezelés fejlettebb
A kínai siker árnyoldalai
Kína olyan mennyiséget exportál, hogy kimondani is rossz. Érdemi belső fogyasztás híján marad a kivitel, amivel még lehet foltozgatni a GDP-adatokat, ám mindez a céges...
The post A kínai siker
Mennyit bukhatsz ingatlan bérbeadás esetén az adózáson?
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Mennyit bukhatsz ingatlan bérbeadás esetén az adózáson? Ha ingatlan bérbeadásra adod a fejed, érdemes tisztában lenni azzal, hogy milyen adózási leh
Az osztalék portfólióm - 2025. március
Megcsináltam azt az optimalizálást, amit a legutóbbi posztomban leírtam. A vásárlásokkal lehettem volna kicsit türelmesebb, de hosszú távon nem nincs különösebb jelentősége, és az aljakat
Uniós zöld szabályok: komoly kihívás előtt a MENA-régió földgázexportőrei
A szigorodó uniós szabályozások hamarosan komoly nehézségek elé állíthatják a MENA-régió földgázexportőreit.
Felzárkózni Amerikához: komoly ára lesz, de szükséges
\"A háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz, és pénz!\" Az év eleje óta az európai stratégiai függetlenedés és az Egyesült Államokhoz való katonai felzárkózás kérdései...
The post Felz

Fókuszban a CONSTRUMA-n: zöld építés és egészséges otthon (x)

- Trump bontókalapáccsal esett a világrendnek, a legnagyobb árat az USA fizetheti
- Nagy Márton: csökkenhet a lakossági állampapírok prémiuma, és jön a szigorúbb állampapírtartás
- Drámai jóslat érkezett a nyári időjárásról: nagyon fájdalmasan érintheti Magyarországot
- Megtudtuk: komolyan érdeklődik az Egyesült Államok a Paksi Atomerőmű és több SMR-szerződés iránt is
- Óraátállítás 2025: kezdődik a nyári időszámítás
Bod Péter Ákos: az eddig ismert kereskedelmi rendszernek vége
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Bőven van még tartalék a magyar agráriumban, a számok viszont nem ezt tükrözik
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Harmadik ciklusára készül Donald Trump? Ez lehetséges?
Beindult a jogi csűrés csavarás.
Kiadó raktárak és logisztikai központok
A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen
Warren Buffett helyett én: Kezdők útmutatója a befektetéshez
Fedezd fel a befektetés világát úgy, ahogy még sosem! Ez a webinárium egyszerűen és érthetően mutatja be az alapelveket, amelyekre még a legnagyobb befektetők, mint Warren Buffett is esküsznek.
A Sikeres Kereskedő - Vételi és eladási pontok, stratégiák, tőzsdepszichológia
Egy tőzsdei könyv, ami nem aranyhalat akar rád sózni, hanem felruház a horgászás képességével, ami a befektetések világában a saját kereskedési módszer kialakítását jelenti.