Könnyen a görögök sorsára juthatunk, ha megvalósul Orbán álma
Olyannal próbálkozunk, amivel előttünk senki
A régióban még sosem volt olimpia (bár korábban a lengyelek és a csehek is kacérkodtak a pályázattal), aminek részben az az oka, hogy eddig a nagyok kiváltsága volt a rendezés. Ezt törné meg most Budapest azzal, hogy megpályázta a 2024-es rendezési jogot, már csak Los Angelest, Rómát és Párizst kellene legyőzni, bár ahogy a legutóbbi cikkünkben fejtegettük, mindegyik pályázónak vannak gyenge pontjai.Ahhoz, hogy szemléltessük, mennyire a nagyok játéka volt eddig az olimpia, elég csak megnézni az 1992 óta rendező városok főbb adatait:

Az adatok szerint az elmúlt közel 25 évben két globális nagyhatalom (USA és Kína) rendezett olimpiát, rajtuk kívül Japán, Brazília, Nagy-Britannia, Spanyolország és Ausztrália a közepes kategóriába sorolható. Az egyetlen kivétel Görögország, mely kifejezetten kis méretű gazdaságként rendezett olimpiát. A lakosság legalábbis nagyon hasonló, de még a görög gazdaság is kétszer akkora részt tett ki a világgazdaságból 2004-ben, mint amekkorát a magyar fog a várakozások szerint 2024-ben. A görög rendezés alapját sem a gazdasági megfontolások, hanem az olimpia eredete adta, és figyelemre méltó, hogy a következő legkisebb ország, Ausztrália csaknem háromszor akkora globális súllyal rendelkezett a rendezés évében, mint a görögök. Ennek fényében Magyarország gazdasági mérete alapján még inkább kakukktojásnak tűnik a rendezői névsorban.
Épp a görög sorsot kellene elkerülnünk
Vagyis elsőre úgy tűnik, hogy merész álom a budapesti olimpia 2024-ben, hiszen csak Athén rendezte meg viszonylag hasonló körülmények mellett a játékokat, és éppen azt a sorsot kellene elkerülnünk, hiszen az utóbbi évtizedekben a görög főváros volt annak a mintapéldája, hogyan nem szabad olimpiát rendezni. A 2,9 milliárd dolláros rendezési költség ugyan kifejezetten alacsony volt, ez azonban megtévesztő lehet, mivel ez csak a közvetlenül az olimpiához kapcsolódó kiadásokat tartalmazza, és azt minden rendező maga dönti el, mit sorol ebbe a körbe. A teljes költség a becslések szerint meghaladta a 10 milliárd dollárt. Az eredetileg kalkulált költségeket egyébként 49%-kal lépte túl az athéni olimpia, ami szintén nem kimagasló, átlagosnak számít az elmúlt évtizedekben. A világsajtót ugyanakkor bejárták azok a képek, melyek az olimpiai létesítmények pusztulását mutatták be, főleg az utóhasznosítással voltak problémáik a görögöknek. Arról megoszlanak a vélemények, hogy a túlvállalt olimpiarendezés mennyire volt hatással a görög gazdaság későbbi problémáira, amelyek aztán az adósságválságban csúcsosodtak ki, de abban teljes az egyetértés, hogy gazdaságilag nem tett jót az országnak a rendezés.

Miért tolonganak a rendezésért, ha nem éri meg?
Az utóbbi néhány olimpián egyébként szinte mindig az látszott, hogy több milliárd dollárt elköltött a rendező város, ráadásul a költségek mintegy 50%-kal meghaladták az eredetileg tervezett összeget. Ennek ellenére a rendezésért még mindig sorban állnak a városok, bár az utóbbi időszakban több helyen is vissza kellett lépni a pályázattól, éppen a 2024-es kandidálásról mondott le Boston és Hamburg is.Az olimpiák gazdasági hasznairól és költségeiről idén tavasszal jelent meg egy friss tanulmány, melynek szerzői Robert A. Baade és Victor A. Matheson, akik mindketten amerikai egyetemek közgazdászai, akik ezzel a témával foglalkoznak. A tanulmány a Journal of Economic Percpectives című szaklapban jelent meg. A szerzők az olimpiai költségeket három nagy csoportba sorolják:
- Általános infrastruktúra, mint például a közlekedés vagy a sportolók és szurkolók elszállásolásának biztosítása.
- Speciális sportcélú infrastruktúra, mely elsősorban az események helyszíneit foglalja magában.
- Működési költségek, melyekbe beletartoznak a biztonsági kiadások és a nyitó- és záróünnepség büdzséje.
Ugyanígy a hasznokat is három csoportba sorolták a szerzők:
- Rövidtávú előnyök, mint például a turisták megnövekedett száma, de ebbe a kategóriába sorolható az esemény előtti gazdaságélénkítő hatás a beruházásokon keresztül, illetve a munkaerőpiacra gyakorolt kedvező hatás is.
- Az "olimpiai örökség" hosszútávú haszna, ami többek között a javuló infrastruktúrában és az élénkülő kereskedelemben, beruházásokban és turizmusban csapódik le az olimpia után.
- Nehezen megfogható előnyök, mint például az állampolgárok "jólléte" és a nemzeti büszkeség.
A tanulmány részletesen kifejti az előnyöket és a hátrányokat, majd arra a végkövetkeztetésre jut, hogy az olimpiarendezés az esetek többségében pénznyelő a házigazda szempontjából, csak kivételesen kedvező forgatókönyvek mentén kerülnek túlsúlyba az előnyök. Emellett számunkra rossz hír, hogy a költségek és a hasznok alapján főleg a fejlődő országok számára negatív a rendezés végső mérlege, a fejlett ipari országok a tapasztalatok szerint jobban jöttek ki eddig a rendezésekből.
Nagyrészt ennek köszönhető, hogy az utóbbi évtizedekben szinte csak fejlett országok rendeztek olimpiát, 1896 és 1990 között a rendezők kilencven százaléka Nyugat-Európából, az USA-ból, Kanadából, Ausztráliából vagy Japánból került ki. Kivételt csak Moszkva, Mexikóváros és Szöul jelentett. Az utóbbi években egyébként a NOB is nyitott a fejlődő országok felé, ennek jele volt a pekingi, majd a riói olimpia is. Ennek köszönhetően a pályázói kör is megváltozott: 2000 előtt mindössze a kandidálók 18%-a volt fejlődő ország vagy a volt szovjet szféra tagja, azóta viszont a pályázatok több mint fele ebből a körből érkezett - mutat rá a két amerikai szerző.A pekingi és a riói olimpia kapcsán megjegyzést érdemel, hogy előbbit hiába rendezte feltörekvő ország, népessége miatt óriási gazdaságnak számít, utóbbiról pedig az első értékelések azt tartják, hogy a korábbi mintának megfelelően nagy veszteséggel zárulhatott.
A NOB-nál landolnak a pénzek?
A NOB-ot gyakran illetik azzal a váddal, hogy nem járul hozzá elég nagy mértékben az olimpiarendezéshez. A tévétársaságokkal és a nemzetközi szponzorokkal ugyanis a szervezet állapodik meg, és az ezekből a forrásokból befolyó pénz kisebb részét juttatja a rendező országnak. A jelenlegi szabály szerint a tévéközvetítések esetében a teljes bevétel felét dobja szét a rendezők között a szervezet, míg a szponzori bevételek 33,3 százaléka kerül a rendezőhöz.A nemzetközi szervezet pénzelosztó szerepét Baade és Matheson egy konkrét példán keresztül mutatják be: megvizsgálták, hogyan alakultak a források a NOB 2009-2012-es négyéves költségvetési ciklusában. Ez egyrészt a 2010-es vancouveri, másrészt pedig a 2012-es londoni olimpiát érintette, az alábbi táblázatban összegezték az eredményeket:

Saját bevallása szerint a NOB a 2004-es athéni olimpiához 965 millió dollárral járult hozzá, a négy évvel későbbi pekingi rendezési költségekhez 1,25 milliárdot, míg a londoni kiadásokhoz 1,4 milliárdot adott. Ezen felül még a nemzeti olimpiai bizottságok és a nemzetközi sportszervezetek is kapnak pénzt az olimpiai bizottságtól.
A jelenlegi költségvetési ciklusban 2013 és 2016 között összesen 5,6 milliárd dolláros bevétele van a NOB-nak saját bevallása szerint, ennek kilencven százalékát osztja szét a rendezők, a nemzetközi szövetségek és a sportszövetségek között, a fennmaradó tíz százalék pedig fedezi a szervezet működését. Vagyis négy év alatt mintegy 560 millió dollárba kerül ennek az apparátusnak a fenntartása.
A magyar pályázat lehet a mintaprojekt
Részben a fejlődő országok olimpiarendezését támogatja az úgynevezett Agenda2020 terv, amit tavaly fogadott el a NOB közgyűlése.A program lefekteti a jövőbeli olimpiákkal kapcsolatos ajánlásokat, összesen negyven pontba szedték össze azt, mitől lehet majd kisebb és olcsóbb olimpiákat rendezni. És elvileg ez jelentheti Budapest esélyét is, hiszen ha az Agenda2020 jól fog működni a gyakorlatban, akkor egy kisebb költségvetésű pályázattal is sikert lehet elérni.
Az Agenda2020 legfontosabb ajánlásai:- A pályázati folyamat meghívásos lesz, ezzel akarja a NOB elkerülni azt, hogy az egyes városok egymásra licitáljanak és már a rendezés elnyerése érdekében egyre nagyobb összeget költsenek el.
- A pályázati dokumentáció mennyisége is csökken, emellett a NOB már a kandidáláshoz anyagi segítséget nyújt.
- A sportközpontú olimpia fókuszát kiszélesítenék, nem csak sportprogramokra építenék a jövő sikeres pályázatait.
- A korábbinál nagyobb arányban támogatnák már meglévő létesítmények használatát, illetve ideiglenes sportlétesítmények felépítését. Ezzel egyrészt igyekeznének orvosolni az utóhasznosítás problémáját, másrészt elhagynák a gigantikus olimpiák koncepcióját.
- A jövő olimpiát sokkal kevésbé fókuszálnának egy-egy városra, nagyobb területen osztanák szét a sporteseményeket, bizonyos esetben akár szomészdos országokat is bevonhatna a rendező.
- A transzparenciát segítheti, hogy a NOB nyilvánosságra hozza a rendező várossal kötendő szerződését, ami többek között tartalmazza azt, hogy a nemzetközi testület mennyivel járul hozzá a rendezés költségeihez.
Ezek a változások fokozatosan lépnek majd életbe a következő években, de a 2024-es budapesti pályázat talán az első olyan, amelyik kimondva is az Agenda 2020 új ajánlásainak szeretne megfelelni. A 2020-as rendezést Tokió még 2013-ban nyerte el, amikor ezek az ajánlások még csak tervek voltak. A 2024-es versenytársak közül pedig Los Angeles, Róma és Párizs sem az olcsó és kis olimpiát tűzte elsősorban zászlajára.

A budapesti olimpia másik fontos pontja lehet a korrupció, illetve annak elkerülése. A tapasztalatok alapján ugyanis a költségkeret túllépéséért felelős az is, hogy túl drágán valósítják meg az eseményhez kapcsolódó beruházásokat. Ennek egyik oka, hogy az olimpia időpontja nem módosítható, vagyis a beruházásoknak fixen el kell készülni egy megadott időpontra gyakorlatilag bármilyen áron. A korrupciót a rendezés átláthatósága, transzparenciája csökkenthetné, amivel kapcsolatban van is fogadkozás a projekt támogatói részéről. Ugyanakkor szimbolikus példa lehet, hogy ehhez képest a Budapest 2024 Nonprofit Zrt-től a Népszabadságnak már most is úgy kellett kiperelnie a szerződéseket.
Az Nvidia és az Amazon szerint egyáltalán nem lassul a kereslet az adatközpontok iránt
Cáfolták a napokban megjelent híreket.
Oroszország megtorlást indított, nagyon súlyos támadás érte Ukrajnát - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
Trump végre válaszolt az egyik legfontosabb kérdésre az orosz-ukrán háború lezárásával kapcsolatban
Azért ezzel nem mondott el mindent.
Szuperritka videót mutatott az ukrán hírszerzés: így semmisítik meg az oroszok méregdrága Szu-30SzM vadászgépét
Hatalmas hibára hívják fel a figyelmet a képek.
Donald Trump: az USA és Kína ma egyeztetett a vámháborúról
A részleteket később hozhatják nyilvánosságra.
Trump szemtől szemben találkozik a hatalmas hullámokat keltő Signal-botrány kulcsfigurájával
Már el is árulta mi lesz a találkozó vége.
Sokszínűség és befogadás: ESG fókuszban a vállalati kultúra
A fenntarthatósági szempontok (ESG - Environmental, Social, Governance) ma már nem csupán a környezetvédelemről és a szabályozási megfelelésről szólnak. A \"Social\" (társadalmi) pillér ugya
Elszigetelt bunkerek versengése - Mind autarkisták leszünk
Greg Jensen a Wall Street Journal hasábjain megjelent \"Mind merkantilisták vagyunk\" írása Milton Friedman 1965-ös \"Mind Keynesiánusok vagyunk\" kijelentését próbálta átformálni a modern kor
Az AI hatása a gazdasági fejlettség egyenlőtlenségeire: előnyt növel vagy lemaradást csökkent?
A kutatások és történelem alapján mely országok lehetnek az AI nyertesei és ez mitől függ? Az egyes országokban eltérő mértékben érvényesülhet az AI potenciális növekedési hatása, amit
A nearshoring jelenség átrendezi a világkereskedelmet - Délkelet-Ázsia lehet az egyik nyertes
A nearshoring trendje révén Vietnám, Malajzia, Indonézia, Thaiföld és India kulcsszereplővé válnak a globális ellátási láncokban, miközben erősödnek a regionális gazdasági és ipari együ
Jobban drágult a hütte, mint a kisbolt
A síelés mindig is a jómódúak sportja volt, de ha az európai síparadicsomok áremelkedése folytatódik, akkor lassan igazi luxuscikk lesz belőle. A végéhez közeledő idei...
The post Jobban dr
Az amerikai finomítóipar válsága
Egy mondat a gyűjtőoldalra: Az amerikai finomítóiparnak a keresletcsökkenés és a szigorúbb szabályozások miatt szerkezetátalakításon kellene átesnie a fentarthatóbb működés érdekében.
Van egy előrejelzés, ami akár működhet is
Három hete havazott, múlt héten eljött a 30 fok - mintha Donald Trump vámbejelentéseit néznénk az időjárás köntösébe bújva. Ilyen az, amikor a bőrünkön kezdjük...
The post Van egy előre
Így vehetsz saját ingatlant fiatalon, gyermek és támogatás nélkül
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Így vehetsz saját ingatlant fiatalon, gyermek és támogatás nélkül Lehetetlen? Nem. Nehéz? Igen. Sokan panaszkodnak, hogy ma Magyarországon lehetetlen


- Karnyújtásnyira volt az ukrajnai háború lezárása – Tényleg egyetlen dolog miatt borul most minden?
- Mától kaphatók az új lakossági állampapírok – melyikbe érdemes most befektetni?
- Brüsszel bekeményít: az EU komolyan nekimegy a belső fenyegetéseknek
- Elhunyt Ferenc pápa - Egy korszak ért véget a katolikus egyházban
- Ömlenek a fegyverek Európa délkeleti bástyájába – Bármikor berobbanhat a két NATO-ország konfliktusa?
Tőzsdézz a világ legnagyobb piacain: Kezdő útmutató
Bemutatjuk, merre érdemes elindulni, ha vonzanak a nemzetközi piacok, de még nem tudod, hogyan vágj bele a tőzsdézésbe.
Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?
Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.
Megállíthatatlan a földek drágulása, de nem mindenki profitálhat belőle
Drámai áremelkedés tapasztalható: 2010 óta közel négyszeresére emelkedtek a termőföldárak Magyarországon.
Miért járt kétszer Magyarországon Ferenc pápa? És mi lesz az egyházfő öröksége?
A Checklistben Hortobágyi T. Cirill főapátot, a Pannonhalmi Főapátság vezetőjét kérdeztük.
Sokakat megrémisztett a Fed-elnök beszéde – Hova mehet most a pénz?
Estek a piacok a beszéd hatására.
Kiadó modern irodaházak
Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.