Ez az elemzés egy többrészes cikksorozat első részeként visszatekintést ad a kínai külgazdasági liberalizáció közelmúltbeli lépéseiről, különös tekintettel a renminbiben történő külgazdasági elszámolásokra. A cikksorozat további részei bemutatják a nemzetközi jegybankok renminbivel kapcsolatos lépéseit, a kínai jegybank árfolyampolitikáját, az MNB-vel, illetve más jegybankokkal kötött devizacsere keretmegállapodásait (swapline megállapodások), valamint ismertetik a Kínán kívüli renminbi központok jellemzőit.
Kína számos külgazdasági reformot hajtott végre az elmúlt évtizedekben. A külgazdasági liberalizáció nagy vonalakban más feltörekvő országok korábbi gyakorlatát követte, első lépésben a folyó fizetési mérleg elszámolásokra vonatkozó korlátozásokat számolták fel a 2001-es WTO tagság megszerzéséhez, majd ezt követte a tőkemérleg fokozatos liberalizációja. Ennek következtében Kína súlya a nemzetközi kereskedelmi elszámolásokban nagymértékben emelkedett, és bő két évtized alatt elérte a 10 százalékot 2012-re

Renminbiben is elszámolható már a külkereskedelem
A 2008-as likviditási válság különösen kedvezőtlenül érintette a dollár alapú kínai külkereskedelmi elszámolásokat, ezért a renminbi külkereskedelmi használatát liberalizálták a kínai hatóságok. A kínai gazdaságpolitikát a renminbi nemzetközi szerepének újragondolására sarkallta továbbá az is, hogy a kiugró nagyságú renminbi devizatartalékok a renminbi felértékelődésével és az alacsony dollár hozamokkal összefüggésben igen gyenge teljesítményt mutattak a globális válságot követő időszakban.A renminbiben elszámolt folyó fizetési mérleg tételek korlátozásainak eltörlése először csak Shanghai és négy további város (Guangzhou, Shenzhen, Zhuhai és Dongguan), valamint Kína, Hong Kong, illetve Makaó és az ASEAN országok közötti elszámolásokra vonatkozott 2009-től. 2010-től Kína 20 másik tartományára is kiterjesztették az intézkedéseket. Ezzel párhuzamosan lehetővé vált a külkereskedelmi tevékenyég renminbiben történő elszámolása is (Cross border RMB Settlement Scheme), és 2011 folyamán a regisztrációs kötelezettségeket is feloldották.


A renminbi nemzetközi szerepének növekedésére utal, hogy 2013 októberére a renminbi vált a második legfontosabb kereskedelemfinanszírozási devizává 8,66 százalékot kihasítva a teljes kereskedelmi devizafinanszírozásból, és az eurót megelőzve a SWIFT adatai szerint (2012-ben az RMB súlya még csak 1,89 százalék volt).