Pozitívumként említi a hitelminősítő az adósságon belül a deviza-részarány csökkenését, emellett csökkent a külföldiek súlya is a magyar állampapírok piacán. Ezekkel hazánk kevésbé lesz érzékeny a jövőbeli sokkokra a cég elemzői szerint.
Az S&P-nél arra számítanak, hogy 2019-ig a kormány és a jegybank további növekedésösztönzésre adja majd a fejét, például azt gondolják, hogy a kamatkiadások és az adóbevételek miatt vártnál kedvezőbb költségvetési folyamatokat nem a hiány további csökkentésére, hanem egyes területeken kiadásnövelésre, máshol pedig adócsökkentésre fordítják majd. Ugyanakkor a kormány erősen elkötelezett az alacsony hiány mellett, vagyis várhatóan a mostani 2% körüli szinten marad a deficit a következő években is átlagosan.
A költségvetési előrejelzést illetően lefelé mutató kockázatokat hordoz az, ha a kormány további cégek megvásárlása mellett dönt, illetve a vártnál erőteljesebb gazdaságélénkítő programot jelent be. Ebbe a körbe tartozik az esetleges választási költségvetés a 2018-as parlamenti választások előtt, illetve az állami nagyberuházások (például Paks-II.) esetlegesen túlszaladó költségei.
Az S&P is kiemeli a magyar gazdasággal kapcsolatban az utóbbi hónapok egyik slágertémáját: a bérnyomást és a néhány szektorban tapasztalható munkaerőhiányt. Kiemelik, hogy 2015 eleje óta 4%-kal emelkedett a magyar munkaerő költsége, ami a hatodik legmagasabb ütem volt az EU-ban. Emellett figyelmeztetnek arra, hogy az ingatlanárak az EU-ban a legnagyobb növekedést mutatták hazánkban az utóbbi időszakban, 2016 első negyedévében 15%-os volt a növekedés tavalyhoz képest, ami részben a kormány intézkedései (pl. CSOK) okoztak, részben pedig a 2008-2009-es válságból magához térő gazdaság.
A pénteki közlemény végén a hitelminősítő szokás szerint arról ír, mi okozhat további változást. Eszerint akkor minősíthetnek fel még jobban, ha az adósságráta a becsültnél gyorsabban esik, ezzel párhuzamosan pedig a kamatkiadások is csökkennek. A leminősítés akkor kerülhetne szóba, ha a költségvetési fegyelem érdemben romlana, illetve megfordulna az adósságráta csökkenő trendje, vagy komoly külső kockázatok veszélyeztetnék Magyarországot. Emellett kockázatként emelik ki a transzparencia romlását, főleg ha az finanszírozási kockázatokat hordoz.
