Jelenleg Magyarország a legfőbb olyan hely, ahol előfordul az ilyen típusú áfacsalás - jelentette ki a hírügynökségnek Buff Greebe, a társaság Duna-régiójáért felelős igazgató.
Az ösztönzés jelentős az adócsalók számára, ezért az élelmiszeriparnak a kormánnyal közösen kellene harcolnia ez ellen - tette hozzá a szakértő.
A cikk emlékeztet arra, hogy az idei évtől a 27%-ra emelt legfelső magyar áfakulcs a legmagasabb az egész Európai Unióban, ami az illegális kereskedelmet Magyarországon rendkívül nyereségessé teszi.
A csalás középpontjában a hamis papírmunka áll, amely lehetővé teszi a föld alatti hálózatban működő kis cégek - amelyeket legtöbbször bűnözői csoportok irányítanak - virágzását.
A Bunge társaság szerint kevés közvetlen bizonyíték van arra, hogy ténylegesen kik állnak az áfacsalás mögött, ami azzal a veszéllyel jár, hogy a legálisan működő cégek kivonulnak.
Az ellenőrök elmondása szerint általános az a módszer, hogy egy adott vállalkozás másik uniós tagállamból importál az importáfa megfizetése nélkül, majd ezt különböző közvetítő cégeken keresztül értékesíti a kereskedőknek, már áfával együtt, és így a különbözetet zsebre vágja.
Az Europol becslései szerint az egész Európai Unióban éves szinten 100 milliárd euróra tehető az áfacsalásból fakadó veszteség. Ez a számítás Magyarország esetében 5 milliárd euróra becsüli a kárt.
Aszalós Andrea, a NAV bűnügyi sajtóiroda sajtófelelőse a hírügynökségnek kifejtette, hogy vizsgálatok egyre hatékonyabban derítik ki, hogy kik állnak a cég mögött. "Ahogyan a rendszerünk sorra leplezi le a kockázatos vállalatokat, az adóhatóság pénzügyi nyomozói úgy válnak egyre hatásosabbá" - mondta.
Hétszázmilliós áfacsalást lepleztek le Hétszázmillió forintra tehető annak az áfa-csalásnak az értéke, amelynek elkövetőit csütörtökön fogták el a vámnyomozók - írta pénteki számában a Kisalföld az MTI szerint. Egy szlovákiai nő magyarországi cége gabonát vásárolt a szomszédos államból, és visszaigényelte az általános forgalmi adóját, majd ismét értékesítette a terményt egy olyan vállalkozónak, aki továbbadta az asszony szlovákiai cégének. A cikk szerint a magyarországi vállalkozás mintegy 600, a szlovákiai 100 millió forintnyi adó be nem fizetéséért tehető felelőssé. A lap úgy tudja: csütörtök hajnalban három embert állítottak elő az üggyel kapcsolatban, kettejüket már előzetes letartóztatásba is helyezte a bíróság, a kárból mintegy 220 millió forintnyi már megtérült készpénzben, illetve ingatlanban.
A hírügynökség cikke arról is beszámol, hogy az amerikai Bunge összeállt Magyarország legnagyobb agrárcégével, a Bonafarmmal annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet az áfacsalás méretére és arra, hogy a kormány hatásos ellenszert találjon a problémára."Ez nem egy új jelenség, az áfa kivetése óta jelen van" - nyilatkozta a hírügynökségnek Csányi Sándor, a Bonafarm tulajdonosa, aki egyúttal az OTP Bank vezére is. Hozzátette, hogy minél nagyobb az eltérés a magyar áfakulcs és a környező országok áfakulcsa között, annál nagyobb a késztetés a csalók számára.
A magyar adóhatóság a Reutersnek elmondta, hogy számos nyomozást indítottak és az előző évben 375 millió eurónyi adócsalást derítettek fel, melynek legnagyobb része az áfát érinti.