Emlékezetes, a tárca keddi közleményében már megosztotta a hazai közvéleménnyel, hogy hogyan számolja ki a költségvetés hiányát (erre azért kényszerült, mert először nem volt ismert a 2,43%-os deficit kiszámolásának háttere), és szintén kedden küldte el az "örömhírként" értékelt számokat Brüsszelbe Olli Rehn pénzügyi biztosnak. Ezúttal pedig a külföldi érdeklődőkkel osztotta meg a 2011-es költségvetés részleteit.
Miért lett jobb az egyenleg?
A mostani angol nyelvű anyagban a tárca kiemeli, hogy a költségvetés tervezése után felmerülő egyszeri kiadási és bevételi tételeket leszámítva a 2,94%-os célnál számottevően jobb, 2,43%-os hiányt sikerült elérni. A minisztérium magyarázata szerint a kedvezőbb egyenleg két tényezőnek köszönhető:
- a hatékonyabb adóbeszedést célzó erőfeszítéseknek, a kiadási oldalon előírt intézkedések sikeres végrehajtásának és a sokkal szigorúbb fiskális menedzsmentnek
- a helyi önkormányzatok pénzforgalmi szemléletű egyenlegének kedvezőbb alakulása miatt
A minisztérium a második tényezőről, a helyi önkormányzatok előzetesnél jobb költségvetési egyenlegéről részletesebben is szót ejt. Kiemeli: egyelőre még nincsenek végleges adatok a helyi önkormányzatok pénzforgalmi egyenlegéről, de az eddigi előzetes adatok alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a helyi önkormányzatok sokkal kedvezőbb számokat értek el, mint azt előzetesen várta a kormány. A tavalyi évre vonatkozó előzetes adatok szerint az önkormányzatok kiadásai és bevételei közel azonos összegben alakultak szemben a korábbi évek jelentős deficitjeivel. Így a helyi önkormányzatok egyenlege egyensúlyt mutatott. Az előzetes adatok alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy a várakozásoknál jobb önkormányzati szektor egyenleg a feltételezettnél alacsonyabb kiadásoknak volt köszönhető. Ezen belül is a nem személyi jellegű kiadások és elhatárolt díjak teljesültek alacsonyabb összegben, miközben a pénzügyi költségek (hiteltörlesztések) jelentősen növekedtek (az önkormányzatok jelentős részénél ugyanis lejárt a törlesztési moratórium és megkezdődött az adósságok törlesztése) - írja a minisztérium.
A helyi önkormányzatok egyenlegéről részletesebben:
Számos - a költségvetés tervezése után felmerülő egyszeri kiadási és bevételi - tétel befolyásolta még a végleges költségvetési hiányszámot - mutat rá a minisztériumi angol nyelvű dokumentum. Ezek közül a legnagyobb a nyugdíjrendszer átalakítása nyomán bekövetkező nyugdíjpénztári vagyon, melynek köszönhetően a bevételek GDP-arányosan 7,9%-kal nőttek. Emellett a kiadási oldalon is voltak egyszeri tételek, ezek közül némelyik befolyásolta az EDP egyenleget, míg néhány csak a pénzforgalmi egyenlegre volt hatással - fogalmaz a tárca. A minisztérium számításai szerint az EDP egyenleget az egyszeri tételek 6,7%-kal rontották GDP-arányosan (lásd: alábbi első táblázatot), míg az EDP egyenleget nem befolyásoló kiadási tételek a GDP 2,8%-ára rúgtak. Ezek közül a legnagyobb tétel a MOL-részvénycsomag megvásárlása volt (a GDP 1,8%-a), emellett jelentős kiadás volt a megyei önkormányzatok adósságának átvállalása és az MFB feltőkésítéséhez felhasznált részvénycsere - magyarázza a tárca.
A 4,3%-os költségvetési többletből levonva a 6,7%-nyi egyszeri tételek összegét adódik a 2,43%-os egyszeri tételek nélkül számolt költségvetési hiány - hangsúlyozza a minisztérium.
A minisztériumi anyag kitér a tavalyi költségvetés teljesítményére nemzetközi összehasonlításban is. Kiemeli: a visegrádi országokhoz képest az elmúlt években jelentősen javult a magyar költségvetés helyzete. Régiós összehasonlításban Magyarország tudja felmutatni a legalacsonyabb költségvetési hiányt a 2010-es kormányváltást követő gazdasági stabilizációs folyamatnak köszönhetően és a négy ország (Lengyelország, Szlovákia, Csehország és Magyarország) közül csak hazánk tudta teljesíteni az uniós feltételt (3% alatti deficit) - mutat rá a tárca. A dokumentum azt is kihangsúlyozza, hogy a kihívásokkal terhelt 2011-es évben csak 10 uniós állam tudta teljesíteni a 3% alatti hiányszintet.
