Itt van Amerika új szankciós csomagja az oroszok ellen - Trump tényleg lemondta találkozóját Putyinnal

"Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) ma további szankciókat vezet be, mivel Oroszország nem kötelezte el magát komolyan az ukrajnai háborút lezáró békefolyamat mellett" - kezdődik a tárca közleménye, melynek részleteit Donald Trump amerikai elnök is megosztotta a Truth Social közösségi felületén, majd később kommentálta is azokat részletesen.

Célkeresztben az orosz energetikai óriások!

A mai intézkedések fokozzák az orosz energiaágazatra nehezedő nyomást,

és rontják a Kreml azon képességét, hogy bevételt szerezzen háborús gépezetéhez és támogassa meggyengült gazdaságát. A minisztérium leszögezi: az Egyesült Államok továbbra is kiáll a háború békés rendezése mellett, és a tartós béke teljes mértékben attól függ, hogy Oroszország hajlandó-e jóhiszeműen tárgyalni. A pénzügyminisztérium továbbra is használni fogja hatóságait a békefolyamat támogatására.

A mai intézkedés Oroszország két legnagyobb olajvállalatát, a Rosznyeftet és a Lukoilt célozza.

„Itt az ideje, hogy leállítsuk a gyilkolást és azonnali tűzszünetet kössünk” – mondta Scott Bessent pénzügyminiszter a közleményben. Hozzátette, hogy a Pénzügyminisztérium készen áll további intézkedések megtételére, ha szükséges.

Ezen a ponton érdemes azt is felidézni, hogy szintén szerda késő este érkezett a hír: az EU-tagállamok jóváhagyták a 19. Oroszország elleni szankciós csomagot, amely az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) importjának tilalmát is tartalmazza. Az intézkedéssorozatot várhatóan holnap reggel fogadják el.

A Rosznyeft vertikálisan integrált energetikai vállalat, amely kőolaj, földgáz és kőolajtermékek feltárására, kitermelésére, termelésére, finomítására, szállítására és értékesítésére szakosodott. A Lukoil kőolaj és földgáz feltárásával, kitermelésével, finomításával, értékesítésével és forgalmazásával foglalkozik Oroszországban és nemzetközi szinten - részletezi a pénzügyminisztérium tájékoztatása.

A Bloomberg hírügynökség arra hívja fel a figyelmet, hogy az államilag ellenőrzött Rosznyeft, élén Putyin közeli szövetségesével, Igor Szecsinnel, és a magántulajdonban lévő Lukoil a két legnagyobb orosz olajtermelő, amelyek együttesen az ország teljes nyersolaj-exportjának közel felét, azaz napi körülbelül 2,2 millió hordót adnak az idei év első felében. Az olaj- és gázipar adóbevételei a szövetségi költségvetés mintegy negyedét teszik ki.

A mostani döntés az E.O. 14024 amerikai elnöki rendelet keretében valósul meg. Ez tulajdonképpen felhatalmazza az Egyesült Államokat, hogy blokkoló szankciókat vezessen be a Oroszországi Föderáció káros külföldi tevékenységeihez kapcsolódó személyekkel és szervezetekkel szemben.

Megszólalt Trump is

Úgy éreztem, itt az ideje

– mondta Donald Trump a NATO főtitkárával, Mark Rutte-val az Ovális Irodában tartott találkozóján a szankciókról. Azt mondta: reméli, hogy „nem sokáig tartanak”, és hogy a háború lezárul.

A Vlagyimir Putyinnal tervezett találkozóról Trump azt nyilatkozta a Bloomberg szerint: „egyszerűen nem tűnt helyesnek számomra.

Nem éreztem úgy, hogy eljutnánk oda, ahová el kell jutnunk, ezért lemondtam.

A Bloomberg hírügynökség tudósítása szerint az Egyesült Államok elnöke ezen a ponton a "cancel" szót használta. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy a jövőben lesz találkozó az orosz elnökkel.

A hírügynökség beszámolója felidézi, hogy korábban Joe Biden demokrata elnök is fontolgatott hasonló, az orosz energiaszektort célzó büntetőintézkedést, de végül nem vetette ki rájuk, mert attól tartott, hogy a lépés ráijeszt a globális energiapiacokra és megemeli az olajárakat. Tekintettel arra, hogy Trump fontos célja a benzinárak alacsonyan tartása, és ez a mostani lépés nagy kockázatot jelent a céljára nézve, azt jelzi, hogy a Putyinnal szembeni türelme nagyon is fogytán van.

Mi is történt a szankciók nyomán?

A döntés kimondja:a Rosznyeft és a Lukoil 50 százalékos vagy annál nagyobb közvetlen vagy közvetett tulajdonában lévő valamennyi szervezetet blokkolni kell. Ezt követően az amerikai minisztérium közleménye hosszasan sorolja a szankciós intézkedéssel érintett orosz cégeket.

A mai intézkedés eredményeképpen a fentiekben ismertetett vagy zárolással érintett személyek minden olyan vagyona és vagyoni érdekeltsége, amely az Egyesült Államokban van, vagy amerikai személyek birtokában vagy ellenőrzése alatt áll, zárolásra kerül, és azt be kell jelenteni az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatalának (OFAC). Ezen túlmenően minden olyan szervezetet is blokkolni kell, amely közvetlenül vagy közvetve, egyénileg vagy összességében legalább 50 százalékban egy vagy több blokkolt személy tulajdonában van. Hacsak az OFAC által kiadott általános vagy egyedi engedély nem engedélyezi, vagy nem mentesül ez alól, az OFAC szabályzata általában megtiltja az amerikai személyek által vagy az Egyesült Államokon belül (vagy azon keresztül) végrehajtott minden olyan tranzakciót, amely a blokkolt személyek tulajdonát vagy tulajdonában lévő érdekeltségeket érinti - részletezi a közlemény.

Az amerikai szankciók megsértése polgári jogi vagy büntetőjogi szankciókat vonhat maga után amerikai és külföldi személyekre. Az OFAC a szankciók megsértése esetén szigorú felelősség alapján polgári jogi szankciókat szabhat ki - teszik hozzá. Ezen túlmenően a pénzügyi intézmények és más személyek szankciókat kockáztathatnak, ha bizonyos ügyleteket vagy tevékenységeket folytatnak a jegyzékbe vett vagy egyébként zárolt személyekkel - figyelmeztet a tárca.

Ezen túlmenően, azok a külföldi pénzügyi intézmények, amelyek jelentős tranzakciókat hajtanak végre vagy segítenek elő, vagy Oroszország katonai-ipari bázisát érintő bármilyen szolgáltatást nyújtanak, beleértve a zárolással érintett személyeket is, az OFAC szankcióinak kivetését kockáztatják. Továbbá a ma megjelölt személyeket érintő bizonyos ügyletek lebonyolítása azzal a kockázattal járhat, hogy a részt vevő külföldi pénzügyi intézményekre másodlagos szankciókat vetnek ki. 

A szankciók végső célja nem a büntetés, hanem a magatartás pozitív megváltoztatása

- jelzik. Hozzáteszik továbbá, hogy a listán szereplő szervezetek további exportkorlátozások hatálya alá tartozhatnak, amelyeket a Kereskedelmi Minisztérium Ipari és Biztonsági Hivatala (BIS) kezel.

Mi miért történik?

Korábban már rámutattunk arra, hogy a friss bejelentés annak fényében kifejezetten érdekes, hogy korábban tervben volt egy csúcstalálkozó Budapesten Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök között. Ám kedd este a Fehér Ház bejelentette, hogy a csúcstalálkozót elhalasztják.

Azóta kiszivárogtak olyan hírek, hogy a csúcstalálkozót azért halasztották el, mert Marco Rubio külügyminiszter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter keddi telefonbeszélgetésén kiderült: Putyin nem hajlandó engedményeket fontolóra venni, a tűzszünetet sem támogatja. Az amerikai pénzügyminisztérium szerda este megjelent "A pénzügyminisztérium szankciókat vezetett be a nagyobb orosz olajtársaságok ellen, és felszólította Moszkvát, hogy azonnal egyezzen bele a tűzszünetbe" című közleménye egyértelmű üzenet az orosz vezetésnek, és a nyomás fokozása a cél.

Címlapkép forrása: MTI/EPA/Will Oliver