Szertefoszlottak a növekedési álmok, idén sem indul be a magyar gazdaság

Az év első felén már túl vagyunk, ami nem hozott lendületet a magyar gazdaságba. Bár a második negyedév a vártnál kissé gyorsabb növekedést hozott, ez nem volt elég arra, hogy kompenzálja az év első három hónapjának negatív meglepetését. A KSH gyorsbecslése szerint "az első félévben a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint stagnált, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,1%-kal alulmúlta az előző év azonos időszakit". Uniós összevetésben – bár még számos ország adata hiányzik – negyedéves alapon a jobban teljesítő országok közé kerültünk, de az éves dinamika egyelőre lassú, ezzel a sereghajtók között vagyunk.

Nem csoda, hogy a közgazdászok immár csak visszafogott idei növekedéssel számolnak. Számításaink szerint az 1%-os GDP-bővülés eléréséhez arra van szükség, hogy a következő két negyedévben 1-1 százalékkal növekedjen a gazdaság (az előző negyedévhez képest), és már ez is érdemi dinamizálódást feltételez, hiszen az elmúlt 3 évben egyetlen olyan negyedévet láttunk, amikor ezt sikerült produkálni, a többiben a közelében sem jártunk ekkora lendületnek. A Nemzetgazdasági Minisztérium friss prognózisa ezen a feltételezésen alapul. A Nagy Márton vezette kabinet a múlt héten vágta vissza az eddigi, 2,5%-os GDP-növekedési előrejelzést 1-re.

A friss GDP-adatok után Orbán Viktor miniszterelnök is beszélt a gazdaság helyzetéről. A kormányfő kiemelte: nem tudok kiállni, és azt mondani, hogy jól mennek a dolgok. "A mostani helyzetben azt tudom mondani, hogy megvédtünk mindent, és néhány fontos dolgot sikerült bevezetni" – mondta Orbán Viktor az esztergomi MCC Feszten.

A makrogazdasági elemzők úgy látják, az 1%-os növekedés sem biztos, hogy elérhető. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi előrejelzése 0,8%-os növekedést vetít előre, ugyanakkor a legfrissebb kutatóintézeti becslések már csak 0,5% körüli GDP-bővülést jósolnak. A Kopint-Tárki már csak ekkora növekedést jósol, és ezt is lefelé mutató kockázatokkal. Az éves átlagos 0,5%-os növekedés úgy érhető el, hogy az első feléves stagnálás után az év második felében 1%-ra gyorsul az ütem.

Itt érdemes feleleveníteni, hogy az NGM miképp is fogalmaz a friss növekedési előrejelzésében. Úgy látják, hogy a harmadik és negyedik negyedévben 1-2% körül lehet az éves növekedési ütem 

• A fentiekből aritmetikailag az adódik, ha mindkét negyedévben a 2%-hoz lesz közel, akkor idén átlagosan 1% lesz az éves GDP-növekedés,
• ha viszont 1% környékén lesz a harmadik és a negyedik negyedév bővülése, akkor az éves átlag rögtön 0,5%-ra romlik.

A gazdasági lassulásra a kormány is igyekszik reagálni, bár kétségtelen, hogy a költségvetési források korlátozottak. A magyar gazdaság több gyenge pontja közül úgy tűnik, hogy a foglalkoztatásra és az iparra koncentrálna a kormány. Az ipari termelés hosszú ideje csökken, a nagyberuházások megvalósulása kérdéses, miközben elindult a foglalkoztatás csökkenése és a munkanélküliség emelkedése. Orbán Viktor múlt pénteken kitért arra, hogy a vámháború miatt munkahelyvédelmi és iparvédelmi programokra lesz szükség. "A kormány egy munkahelyvédelmi és egy iparvédelmi akciótervet dolgoz ki, hogy a megnövekedett vámok miatt ne legyenek leépítések a magyar iparban" – emelte ki a kormányfő.

Közgazdászok egyre inkább strukturális, és nem ciklikus problémákról beszélnek. Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora a Portfolio-n megjelent cikkében arról írt, hogy 0 és 1% közötti növekedést vár az idei évre, de ami ennél is aggasztóbb, hogy hosszú távon is bizonytalanok a kilátások. "2025 nyarán remélhetünk az eddiginél jobb GDP-adatokat. Reménykedhetünk a konjunktúra javulásában. De ha valóban strukturális, intézményi és mechanizmus okok fogják vissza a magyar gazdaságot, nem elég a jobb széljárásra várni" – írta Bod Péter Ákos.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images