A Magyar Nemzeti Bank márciusban tulajdonképen elmondta, hogy áprilistól 50 bázispontos kamatvágásokat szeretne végrehajtani, vagyis kedden a 8,25%-os alapkamat 7,75%-ra mérséklődhet. Látszólag egyszerű tehát a kép, a jegybanki iránymutatást a piac tökéletesen elfogadta, hiszen teljesen egységesen eszerint alakultak a várakozások.
Valójában azonban ennél sokkal izgalmasabb a helyzet, ugyanis a rossz amerikai inflációs adat miatt az elmúlt két hét szerte a világon nagy felfordulást hozott. A Fed kamatvágásai kiárazódtak, a hozamok emelkedtek, a feltörekvő piaci devizák, köztük a forint gyengült. Idehaza is felmerült, hogy a jegybank a szándékaihoz képest jóval korábban megállásra kényszerülhet a lazításban, amennyiben inflációs és pénzpiaci stabilitási céljait szem előtt tartja. Úgy tűnik, a piac egyelőre bízik a kijelölt monetáris politikában, és nem gondolja úgy, hogy a 400-as szint közelébe visszatérő euró árfolyam elbizonytalanítaná az MNB-t. Egységes a vélemény: az eddig 75-100-as havi kamatcsökkentési tempóval haladó jegybank elégségesnek fogja gondolni, hogy a korábban bejelentett 50-es sebességre vált vissza, és az elmúlt napok hektikusabb pénzpiaci mozgásai nem késztetik ennél is nagyobb óvatosságra.
A Monetáris Tanács nagy valószínűséggel a 25 és a 50 bázispontos lazítás lehetőségét vitatja meg kedden - mondja Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője. Az ülés kimenetele megítélésünk szerint rendkívül bizonytalan, pénteken mi valamivel nagyobb esélyét látjuk annak, hogy az 50 bázispontos csökkentést támogatók lesznek többségben, teszi hozzá a szakember. Trippon azt is kiemelte, hogy az MNB vezető közgazdásza a Portfolio-nak adott nyilatkozatában egyértelművé tette, hogy a kamatdöntéseknél meghatározó súllyal esik a latba a pénzügyi piacok stabilitása, kiemelten a forint árfolyama, így a törékeny devizapiaci helyzet komoly érv lehet a lassítás mellett.
Becsey Zsolt, az Unicredit közgazdásza fordítva közelíti meg a kérdést: "Úgy gondoljuk, hogy nem fogja megkockáztatni a Tanács a 75 bázispontos lépést a jelenlegi környezetben. A legnagyobb akadály az MNB gyorsabb kamatvágási szándékai előtt most is a nemzetközi hozamszintek alakulása. Az amerikai gazdasági adatok nyomán újra felerősödött a higher for longer (tartósan magas kamatok) narratíva a piacokon, ami a magyar hosszú hozamokat is jelentősen feljebb tolta, illetve a forintot, valamint a BUX-indexet is jelentősen megrángatta. Ezt a helyzetet fejelik meg a hazai költségvetésről kapott adatok, amik az első negyedévben nem utalnak a 4,5 százalékos módosított hiánypálya reális befuthatóságára a bejelentett beruházsvisszafogó intézkedésekkel együtt sem. Ennek kapcsán, illetve az adósságpálya tekintetében a Fitch is fentartásokat fogalmazott meg. A költségvetési helyzet negatív híráramát ellensúlyozta az, hogy nem érkeztek az országra vonatkozóan érdemi negatív külpolitikai hírek, illetve a korábbi hónapokban folyamatosan jellemző MNB-kormány csörték is megszűntek. Baj nincsen, mivel a kötvény aukciókon erős volt a kereslet és az országcsőd kockázati feláraink sem emelkedtek, de a nemzetközi helyzet mindenképpen óvatosabb megközelítést igényel a jegybanktól."
Szabó Barna, az Egyensúly Intézet szakértője szintén úgy látja, hogy noha a reálgazdaság állapota lehetővé tenne egy nagyobb kamatvágást, a jegybank közelmúltbeli kommunikációja arra utal, hogy a keddi döntésnél felülsúlyozzák az árfolyam stabilitásának megőrzését. Így arra számít, hogy csak 50 bázisponttal csökkenti az MNB az irányadó kamatot.
Óvatosabb állásponton van Kiss Péter, az Amundi elemzője: "Az áprilisi 50 bázispontos kamatcsökkentés szinte biztosra vehető, azonban a további hasonló mértékű lépések valószínűsége kezd kiárazódni, ahogy a fejlett piaci kamatvágási várakozások is lejjebb jöttek és a piaci volatilitás megnövekedett. Alapforgatókönyvünk szerint tovább csökken majd az ütem és júniusra 7 százalékra csökken az alapkamat, azonban egyre nagyobbak a kockázatok. Az adatvezérelt üzemmód miatt akár egy magasabb szinten is megállhat a jegybank a kamatvágásokkal, a külső környezet negatív változása és negatív meglepetéseket okozó hazai infláció esetén.
Az év közepén várható alapkamatra Kiss tehát 7%-ot vár, a többség ennél egy kicsit kisebbet 6,75%-ot. Ez azt jelenti, hogy a piac úgy látja, az 50 bázispontos havi kamatcsökkentési ütem kitart júniusig. Gyorsításra senki nem számít, Szabó Barna szerint a romló külső környezetben az MNB mozgástere szűkül a kamatvágások terén, ha meg akarja őrizni a 400 forint alatti euróárfolyamot. A monetáris politika így továbbra is szigorú marad régiós összevetésben, magas reálkamattal és erős reálárfolyammal.
Míg a várakozások szerint a jegybank júniusig rendíthetetlenül mérsékli az alapkamatot, a második félév változást hoz. A várhatóan stagnálásba váltó, jegybanki cél felett ingadozó infláció mellett a jegybank jóval kevesebb kamatcsökkentési döntést hoz meg, a konszenzus szerint egyetlen egyet. Így az év közepi 6,75-ről mindössze 6,5%-ra csökken az irányadó ráta decemberre.
A következő hónapokban ismételten fokozatosan emelkedik az infláció éves mértéke, továbbá az EU-val kapcsolatos politikai súrlódások, a forint gyengülése, a geopolitikai feszültségek és a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága is körültekintő monetáris politikát indokolnak - indokolja a piaci konszenzushoz közel eső véleményét Balog-Béki Márta, az MBH Bank szenior tőkepiaci elemzője.
Virovácz Péter, az ING Bank közgazdásza egyenesen úgy gondolja, hogy a jegybank a második fél évben egyáltalán nem lazít tovább. "Jöhet a tartós tartás időszaka. A decemberre vonatkozó inflációs előrejelzésünk továbbra is 5,5-6,0 százalék között van. Az év második felében a 6,75 százalékos stabil kamat továbbra is biztosítaná a pozitív reálkamat környezetet és a forint eszközök iránti keresletet a megfelelő kockázati prémium megtartásával."
Címlapkép forrása: Shutterstock
