Azért rezgett a léc
Ha nagy mértékben nem is, de tapasztalhatóak vagyonátrendeződések a privátbanki piacon. A banki hátterű szolgáltatók közül többen is jelentős vagyonbeáramlásokról számoltak be, amit a brókerbotrányok hatására a szektoron belüli vagyonátrendeződések, emellett pedig a jó piaci teljesítménynek köszönhető magasabb hozamok és az ingatlanpiaci felpezsdülés hajtottak. Volt olyan banki hátterű privátbanki szolgáltató is, amely a piacon beinduló konszolidáció kapcsán jelentős akvizíciós potenciálokat is lát.A szektor további bővülésére számítanak a független szolgáltatók is, bár ebben az esetben több szereplőnél is inkább a stagnáló, vagy kisebb mértékű vagyonvisszaesés volt a jellemző. A piac egészének erre az évre várható teljesítményét nézve Parádi-Varga Tamás, az SPB vezérigazgatója úgy becsülte, hogy várhatóan a brókerbotrányok okozta piaci turbulenciák lecsengése után a 4-5%-os piaci növekedés is elérhető lesz az évben. A banki hátterű szolgáltatók egészen biztosan nyertek az elmúlt hónapok eseményeiből, náluk egy 8%-os éves vagyonbővülés is elképzelhető, ami a következő években 6-8%-os szinten stabilizálódhat - vélekedett.
A fenti kijelentéseket támasztják alá a kezelt vagyon számai is. Bár volt olyan szolgáltató, aki nem adta meg a jelenlegi vagyonadatokat, jól látszik, hogy főként a banki hátterű szolgáltatók könyvelhettek el komolyabb vagyonnövekedést. Bár az év eleji állapotokhoz képest a Bank Gutmann mutatta a legnagyobb százalékos vagyongyarapodást, az OTP privátbankjánál ez idő alatt közel 70 milliárd forintnyi vagyonnövekedés figyelhető meg.
A szektorszintű adatokban év elejéhez képest nem történt nagyobb elmozdulás, a privátbanki ügyfelek vagyonának legnagyobb része továbbra is kötvényekben és befektetési alapokban van. Az elmúlt hónapok eseményei úgy tűnik, nem okoztak nagyobb veszteségeket az ügyfeleknél, a válaszadók közül csak néhány szolgáltató jelezte, hogy voltak kisebb veszteségek vagy nagyobb átsúlyozások a hosszú és rövid futamidejű kötvények között. Elmondásuk szerint a vagyonos ügyfelek a hosszú kötvényekre stratégia befektetésként tekintenek, éppen emiatt többnyire lejáratig tartják őket. Abban is nagyrészt egyetértettek a szolgáltatók, hogy az ügyfelek az alacsony hozamot biztosító, fix kuponnal rendelkező kötvények helyett jobban preferálják a rövid futamidejű, változó kamatozású papírokat, illetve a magyar államkötvényeket.
Devizahiteles elszámolás és brókerbotrányok: az állampapírok nyerték a csatát
A megkérdezett szolgáltatók szerint a devizahiteles elszámolásból felszabaduló pénzekből egyértelműen az állam és a bankok jöttek ki győztesként. A válaszokból kiderül, hogy a privátbanki ügyfeleknél a mostani elszámolásnak nem volt nagy jelentősége, így nem is számítanak emiatt nagyobb tőkebeáramlásra szektoron belül. Ennek fő oka, hogy ha volt is devizahitellel rendelkező ügyfél, az még korábban végtörlesztette hitelét, így a most felszabaduló pénzek inkább a prémium szegmensnél csapódhatnak le.Bár a brókerbotrányok miatt megnövekvő befizetések rosszul érintik a hazai bankokat, alapkezelőket és befektetési szolgáltatókat, a kártalanítás pozitív oldalát az így megnövekvő megtakarítások náluk való lecsapódása jelentheti. A privátbankok többsége úgy látja, hogy a devizahiteles elszámoláshoz hasonlóan a brókerbotrányok után a károsultaknál felszabaduló pénzek is főként állampapíroknál, illetve a bankoknál landolhatnak, de a privátbankok és az alapkezelők is elvihetik a torta egy-egy nagyobb szeletét.
Öt szolgáltató is külföldön folytathatja
Érdekes eredményeket kaptunk, amikor arról kérdeztük a privátbankokat, hogy sejtésük és piaci információik szerint hány alapkezelő vagy privátbank szűnhet meg vagy viheti külföldre az operációját a megnövekvő Beva-befizetések miatt. Arról korábban már többször is írtunk, hogy az elmúlt hónapok brókerbotrányai, főként pedig a Quaestor-kötvényesek kártalanítása nagy nyomást helyez a Beva-tagokra, a várható befizetések akár 6-8-szorosára is emelkedhetnek, ami néhány piaci szereplőt komoly döntés elé állíthat: kiszáll, marad vagy inkább máshol folytatja a tevékenységét. A korábbi találgatások után a privátbanki válaszokból azt is láthatjuk, hogy a maguk a piaci szereplők hogyan vélekednek erről.Bár a válaszadók többsége nagyjából egy véleményen volt a megszűnésről és a külföldi működésről, találkozhattunk kiugró értékekkel is. Egy-két optimistább szolgáltató úgy véli, hogy egyik piaci szereplőt sem érinti olyan mértékben a megnövekvő befizetések, hogy megszűnésen vagy a tevékenység külföldre helyezésében kellene gondolkodnia. Mások jóval borúsabban látják a kialakult képet:
a válaszadók 9%-a szerint 3-5 alapkezelő és privátbank is megszűnhet az elkövetkező hónapokban, 25% szerint pedig ugyanennyi szolgáltató dönthet úgy, hogy a jövőben a tevékenységének egy részét vagy egészét inkább külföldre viszi.
Ahogy korábban jeleztük, a többség egyetért abban, hogy legyen szó megszűnésről vagy kitelepülésről, egy-két szereplő egészen biztosan megsínyli majd az elmúlt hónapok miatti rájuk zúduló többletterheket. A válaszadók 55%-a, illetve 50%-a véli úgy, hogy lesznek olyan szolgáltatók, akik vagy megszűnnek vagy kiviszik tevékenységüket az országból.A brókerbotrányok miatt megnövekvő többletterhekre reagálva az SPB kifejtette, hogy esetükben már el is kezdődött egy külföldi láb kiépítése, ami a hazai operáció mellett párhuzamosan működne, a tervek szerint jövő év januárjától.
Ennek egyetlen oka, hogy nem akarunk olyan helyzetbe kerülni soha többé, hogy nekünk vagy az ügyfeleiknek ne legyen döntési alternatívája, amikor bármilyen magyar jogszabályi módosítás a magyar tevékenység végzését ellehetetleníti. Nonszensz, hogy kollektív bűnösség alapján kelljen befizetni a Quaestor Alapba, amikor a piac többi szereplője tisztességesen járt el az ügyfeleivel szemben
- kommentálta a mostani helyzetet Parádi-Varga Tamás. Véleménye szerint a mostani befizetések egyes kisebb befektetési szolgáltatók éves nyereségének közel felét is elviheti, míg a közepes és nagyobb szolgáltatók a külföldi terjeszkedésben gondolkodhatnak.Az alapkezelők dolga ebből a szempontból könnyebb, mivel ott elég az alap regisztrációját külföldre helyezni, számos magyar alapkezelőnek van már külföldön bejegyzett alapja. A nagy kérdés itt inkább az, hogy milyen minősítésű és jogosítvánnyal rendelkező külföldi alapokat tudnának létrehozni és azokat itthon hogyan tudnák értékesíteni... Senki nem akarja feladni a hazai operációját, hacsak nem kényszerítik ki tőle.
- tette hozzá.
