Robbanásszerű lesz az átalakulás az egészségbiztosítási piacon

Idén is nőtt a magyar lakosság bizalma a biztosítók felé: a háztartások jelentős része, 44 százaléka két vagy három biztosítással rendelkezik, további 14 százalék pedig több mint négyféle biztosítást kötött. A tavalyi évben a nem életbiztosítások területén bővülést, míg az életbiztosítási üzletágban csökkenést mutattak a számok - derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adataiból. 2015-ben a korábbi évek tendenciájához hasonlóan a nem életbiztosítások díjbevételének növekedése húzta a piacot: kismértékben ugyan, de növekedtek a vagyonbiztosítási - a tűz- és elemi kockázatokból, az "egyéb vagyoni kockázatokat" lefedő biztosításokból származó - bevételek, illetve az elmúlt egy évben mintegy 2,5 milliárd forintos díjbevétel-növekedés mutatkozott az egészségbiztosítások területén is.

Egyre több magyar aggódik az egészségéért

A magyar lakosság egyre tudatosabban készül fel az olyan váratlan eseményekre is, mint egy hosszú lábadozással járó betegség vagy egy váratlan baleset, bár még bőven van tere a fejlődésnek.

A növekvő tendenciát alátámasztja a díjbevételek alakulása is a biztosítási üzletágban, ami a balesetbiztosításnál majdnem 5 milliárd, a betegségbiztosításnál pedig 4,37 milliárd forint volt a 2016-os év második negyedévében.

Összehasonlításképpen: hasonlóan alakultak az utasbiztosítási díjbevételek (4,58 milliárd forint), de a nem életbiztosításokon belül az abszolút vezető a jármű felelősségbiztosítás (71, 32 milliárd) és a casco (36, 5 milliárd forint) a MABISZ 2016-os második negyedévi jelentése szerint.

Mindez azt is mutatja, hogy a legtöbben továbbra is vagyonuk, vagyontárgyaik miatt aggódnak a leginkább, míg az egészségüket ehhez képest kevesen féltik, pedig egy daganatos megbetegedés éppúgy felforgathatja egy családi életet, mint egy közúti baleset vagy az eladósodás. Ilyenkor nemcsak a munkából történő kieséssel és a táppénzzel kell számolni, hanem az orvosi, rosszabb esetben kórházi költségek is igen magasra rúghatnak.

Épp ezért a jövőben várhatóan még inkább előtérbe kerülnek majd a baleset- és a betegségbiztosítások, amelyektől szinte elhanyagolható befektetés mellett jelentős segítségre lehet számítani ezekben a helyzetekben,

bár ez a piac a nyugdíjhoz és a hosszú távú megtakarítási piachoz képest is nagyon gyerekcipőben jár még.

Milyen lesz a magyar biztosítási piac 2017-ben?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) etikus életbiztosítási koncepciója, ami 2017. január 1-én lép életbe, valamint az alacsony hozamkörnyezet arra kényszeríti a biztosítókat, hogy az eddig húzóágazatnak számító megtakarítási termékek helyett a kockázatoknak a lefedésére koncentráljanak, amelyek a rendszerváltás óta háttérbe szorultak. Ez azt jelenti, hogy többen elindulnak az egészségbiztosítások és baleseti termékek értékesítése felé, miközben háttérbe szorulnak az eddig az értékesítés jelentős részét kitevő befektetéssel egybekötött (unit-linked) termékek. Erre kereslet is jelentkezik, hiszen ahogy egész Európában, úgy Magyarországon is megfigyelhető jelenség, hogy az emberek pénzügyi tudatossága és pénzügyi önellátósága egyre inkább erősödik, aminek köszönhetően meglátják az összefüggést az anyagi és az egészségi biztonságuk között.

Az utóbbi években főleg a specializált - gyermekre, kritikus betegségekre, például bizonyos daganattípusokra vagy cukorbetegségre szóló - biztosításoknál figyelhető meg növekvő tendencia. Mivel ez egy hatalmas és fejlődő piaci szegmens, egyelőre a változások is lassabban indulnak be, de várhatóan robbanásszerű lesz az átalakulás

- mondta a Portfolio-nak Zolnay Judit, a MetLife Magyarországi Fióktelepének vezérigazgatója.

Nincs meghatározott célcsoport, hiszen baleset és betegség egyaránt érhet bárkit, korra, nemre való tekintet nélkül, így az ezekre szerződők sem mutatnak homogén képet. Általában azok szerződnek, akik átélték, vagy hozzátartozójuk révén megtapasztalták a váratlan balesetek vagy betegségek érzelmi, és anyagi hatásait.

Betegségbiztosítás: kevésbé ismert, de annál fontosabb

Napjaink leggyakoribb betegségei közé tartoznak Magyarországon a rákbetegség és a keringési zavarok: az Eurostat 2016-os adatai alapján a tüdőrák és a vastagbélrák tekintetében évek óta Magyarországon a legmagasabb a halálozási arány, és míg a szív- és érrendszeri betegségek (magas vérnyomás, cukorbetegség) korszerű kezelésének köszönhetően az ezek által okozott halandóság csökkent a 2010-es évek elején, így is kimagasló az ilyen típusú megbetegedések aránya. Ezek kimenetele természetesen nem minden esetben halálos, azonban a kezelések és az akár évekig húzódó felépülési időszak miatt hosszú időre kieshet az ember a munkából.

Magyarországon a nők életük során összesen 13,4 évet, a férfiak pedig 18,6 évet töltenek betegen

- olvasható az Egészségjelentés 2015 szakértői változatában (NEFI, EUROSTAT). Ez összességében meglepően sok, és az ilyen időszakokban nagy segítséget jelenthet a betegségbiztosítás - akár más biztosítási típusok mellé is. A betegségbiztosítás egy kiegészítő biztosítás, amelynél a biztosító vállalja, hogy betegség esetén bizonyos szolgáltatásokat nyújt a biztosítottnak, például táppénz-kiegészítést. Az összeg ezenkívül felhasználható gyógyulást támogató szerek vagy eszközök beszerezésére, és egy költségesebb - az állam által nem támogatott - gyógyító technológia vagy módszer elérésére.

Gyógyír az egészségügyi ellátás hiányosságaira?

Felmerül a kérdés, hogy Magyarországon szükség van-e magán-egészségbiztosításra, hiszen egészségkárosodás - baleset vagy betegség - esetén alanyi jogon járnak bizonyos szolgáltatások a társadalombiztosítás keretében. Emiatt a hazai piacon egyelőre csak egy szűk, bár növekvő magán-betegségbiztosítási igény jelentkezik. Különösen azok a megoldások népszerűek, amelyek az emelt szintű orvosi vagy kórházi hotelszolgáltatás mellett napi térítést is tartalmaznak.

Mivel a széleskörű magán egészségügyi ellátás kialakítása, bár dinamikusan fejlődik, még gyerekcipőben jár, a biztosítások terén sem olyan változatos még a szolgáltatás finanszírozó repertoár

- véli Zolnay Judit, aki hozzátette, hogy a a magyar embereknek, ha betegek lesznek a legfontosabb szükséglete a pénz, hiszen az egészségügyi magánkiadások legnagyobb százaléka gyógyszerkiadás és csak ezt követik a magánorvosi kifizetések. Az összegbiztosítás azonban lehetőséget biztosít a szabad orvos választásra, és a biztosítási összeg szabadon történő felhasználására, azaz nem kötelező csak a gyógyulással összefüggő kiadásokra fordítani a biztosítási összeget.

A cikk megjelenését a MetLife Magyarország támogatta.

• Címkék:
• metlife,
• finanszírozás,
• betegségbiztosítás