Az állampapírok és a befektetési alapok egyre népszerűbb befektetési formának számítanak Magyarországon, főleg azután, hogy az infláció elkezdte hatalmas mértékben rontani a megtakarítások értékét. Magától adódik a kérdés: e két instrumentum közül melyikkel jártak volna jobban idén a befektetők? Elemzésünkből többek között az is kiderül, hogy 2023 január elseje és szeptember 15-e között a befektetési alapok 45 százaléka meg tudta verni a mindenki számára elérhető állampapírok között legmagasabb kamatot kínáló Prémium Magyar Állampapírt, viszont ezekben az alapokban csupán a teljes vagyon 37 százaléka volt elhelyezve, azaz a befektetők közel kétharmada jobban járt volna az állampapír vásárlásával. A múltbéli hozamok azonban természetesen nem jelentenek garanciát a jövőre nézve.
Szeptember közepére mintegy 164 milliárd forintot juttatott a magyar gazdaságba a Nemzeti Tőkeholding (NTH) a Baross Gábor Tőkeprogram ingatlan- és értékpapíralapok alprogramjain keresztül. Ezzel 10 alapkezelő összesen 13 hazai alapja kezdheti meg gazdaságélénkítő tevékenységét - derül ki a Nemzeti Tőkeholding közleményéből.
Jelentősen felforgatták a befektetési alapok piacát a kormány idei döntései: a szociális hozzájárulási adó július 1-i bevezetésének köszönhetően júniusban rekord kereslet mutatkozott a befektetési alapok iránt. Azt már megnéztük, hogy mely kategóriákba, illetve konkrétan mely alapokba áramlott a legtöbb pénz az utóbbi két hónapban, most viszont a kormány egy másik rendeletének hatását vettük górcső alá: nevezetesen azt, hogy a kötelező állampapírtartás hogyan befolyásolta az egyes alapkategóriák allokációját 2023 júniusában. A Portfolio Future of Finance 2023 konferenciáján helyet kapnak majd az alapkezelés jövőjével kapcsolatos kérdések is, nem érdemes lemaradni a rendezvényről!
Júliustól él a kötelező állampapír-tartás egyes intézményi szereplőknél, korábban a kormány azt becsülte, hogy ennek hatására 500 milliárd forintnyi többletkereslet jelenhet meg a befektetési alapok oldaláról az állampapír-piacon, ebből azonban júniusban egyelőre csak 320 milliárd teljesült.
Egy tegnap küldött közleményben és a GFM felé küldött tisztázó kérdésekkel reagált a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) a kormány új, a befektetési alapok piacát is jelentősen érintő intézkedéseire. Nem sokat kellett várni a GFM válaszára sem.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium pénzügyi szabályozási területe a vállalati kötvények és a befektetési alapok vonatkozásában új szabályozási koncepciót dolgoz ki - derül ki a GFM közleményéből.
Gyakorlatilag kötelező állampapír-vásárlást ír elő egyes befektetési alapok számára a kormány egy szerda esti rendeletben, de az intézkedés főként a kötvényalapokat érinti. Számításaink szerint a teljes befektetési alap piacon több mint 1500 milliárd forintot tesz ki az az összeg, amit kötvényben, de nem magyar államkötvényben tartanak a hazai alapok, azt viszont nehéz megbecsülni is, hogy ebből mennyi lehet a kötvény-, részvény- és vegyes alapokban. Ugyanakkor az is látszik, hogy nem a magyar államkötvények kötelező tartásán fogja „megkeresni” a magyar állam a plusz 500 milliárdot, sőt, ennél jóval több pénz is befolyhat magyar állampapírba.
A Magyar Közlöny friss száma szerint módosul a befektetési alapokat szabályozó törvény. Ennek egy része már ismert volt, legalábbis az, hogy egyes alapok esetében előírják a legalább 60%-os értékpapírsúlyt, az viszont újdonság, hogy a befektetések döntő részét gyakorlatilag állampapírokra korlátozza le az érintett befektetési alapoknál a kormány.
Ha egy jó befektetést szeretnénk, találunk olyan alapokat, amelyek helyettünk összeállítanak egy megfelelő kötvény-, vagy részvénycsomagot és a vagyonkezelő szakértelemmel kezeli a befektetési alapot. Emellett vannak olyan alapok is, amelyek ilyen befektetési alapokból válogatnak és egyszerre több alapot is tartanak a portfóliójukban. Megmutatjuk, mi a különbség.
Nagy tervekkel álltak elő.
Van olyan forgatókönyv, hogy egyikőjük sem nyer egyértelműen.
Gyakorlati, jól bevált módszerek.
Úgy beszél, mintha nyert volna az államban.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.