A csütörtökön ismertetett szakértői számítások szerint a brit nagyvállalati vezetők az év eleje óta máris többet kerestek alkalmazottaik idei egész éves bérénél.
Nőtt a külföldi és a belföldi vendégéjszakák száma is a KSH friss adatai alapján. A külföldiek érkezése nem meglepő, az viszont annál inkább, hogy a gyenge fogyasztás mellett a belföldi vendégek száma nő.
Az egy főre jutó fogyasztás Magyarországon a második legkisebb az Európai Unióban – derül ki az Eurostat ma közzétett, felülvizsgált statisztikájából.
Amikor reggel fél 8-kor félkómásan bedörrentjük a kotyogós kávéfőző alatt a tűzhelyet, vélhetően nem gondolunk bele abba, hogy ezt az egyszerű mozdulatot mintegy 2,3 milliárd embernek nem áll módjában megtennie a Földön. Márpedig amíg a nyugati világban alapvetésnek számít és könnyen elérhető a biztonságos és tiszta főzés és sütés lehetősége, eközben világszerte több mint 2 milliárd ember nem fér hozzá ezekhez az erőforrásokhoz, ehelyett szénnel, kerozinnal, fával és faszénnel kénytelenek megoldani ezt a feladatot. Ez pedig nem csak rendkívül sok időbe kerül és környezetromboló hatású, de az egyik vezető idő előtti halálozási tényezőnek is számít.
Az utóbbi időben sokat írtunk Kína gondjairól és lehetőségeiről, így érdemes most egy kicsit a másik nagyhatalom, az Amerikai Egyesült Államok helyzetét is megvizsgálni egy bizonyos szempontból. Az elmúlt években ugyanis ismét nagy divat lett az USA állítólagos hanyatlását hirdetni, különösen az amerikai társadalom belső vitáit felhánytorgatva. Csakhogy e fejtegetések többnyire elfelejtik, vagy éppen elhallgatják, hogy egy nyílt társadalom esetén a nézetkülönbségek mindig látványosabbak és hangosabbak, mint a kívülről nagyon szilárdnak és stabilnak tűnő autoriter rezsimekben. Aztán valahogy a veszekedős demokráciák túlélnek, a diktatúrák meg váratlanul összeomlanak. Azaz – Hofit parafrazálva – A Nyugat továbbra is a szakadék szélén áll, de hős népünk mindig egy lépéssel előtte jár!
A felosztó-kirovó, folyó finanszírozású nyugdíjrendszer fenntarthatósága a demográfiai öregedés, a foglalkoztatási viszonyok átalakulása, a technológia robbanászerű változásai miatt évről-évre nehezebbé és bizonytalanabbá válik - írja friss bejegyzésében Farkas András, a NyugdíjGuru alapítója, a Portfolio On The Other Hand rovatának rendszeres szerzője.
A bérleti díjak emelkedése arra kényszeríti a fiatalokat, hogy elhagyják Londont. A 20-as éveikben járó bérlők 48%-a a költözéskor a város határain kívül keres újabb bérleményt - közölte a Bloomberg. Szeptemberben hat leendő bérlőre csak egy bérlakás jutott, ami azt jelzi, hogy egyre nehezebb megfizetni a városi életet.
A jövővel kapcsolatos várakozások tekintetében a hazai lakosság továbbra is meglehetősen borúlátó – ez rajzolódik ki a Generali Biztosító friss reprezentatív kutatásából, amely a hazai 18-65 éves lakosság pénzügyi tudatosságát, megtakarítási szokásait és a nyugdíjas évekhez kapcsolódó elvárásait vizsgálta.
Egy hete készül az Izraeli Védelmi Erők (IDF) parancsnoksága egy átfogó, Gázai övezet elleni hadjáratra, ehhez nagyon jelentős erőket vontak össze a palesztin terület térségében. Bár napok óta úgy tűnik, az IDF bármelyik pillanatban megindulhat, mégsem kezdődött még el a szárazföldi hadjárat, Jonathan Conricus alezredes, az IDF egyik szóvivője elmondta, miért.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) közgazdászai megvizsgálták az elmúlt évtizedek inflációs sokkjait világszerte: arra voltak kíváncsiak, hogy mi a közös jellemző ezekben a ciklusokban, és milyen lépésekkel lehet sikeresen mérsékelni az áremelkedést. Ha az IMF megállapításait elfogadjuk, akkor egyszerre van okunk örülni és aggódni is: a jegybankok világszerte alkalmazott eszközei hatásosak lehetnek, a kormányoknak viszont még van mit tenniük azért, hogy ne hátráltassák az infláció elleni küzdelmet. Magyarországon különösen kedvezőtlennek tűnnek az inflációs kilátások, ha pontosak az IMF-tanulmány eredményei.
Kína az elmúlt bő egy évtizedben a politikai ügyek mellett leginkább gazdasági és technológiai fejlődésével került be a nyugati médiába. Így sikerült is elhitetni saját magunkkal, hogy a kínai növekedés megállíthatatlan, míg a fejlett világ csak bukdácsol. Ez távolról sem igaz, bár Pekingnek valóban sikerült fenntartani a gyors növekedést a 2010-es években, de olyan eszközökkel, amelyek magukban hordozták saját végzetüket. Az autoriter rendszerek kívülről mindig nagyon stabilnak és hatékonynak tűnnek rövid távon, hosszabb távon azonban rendszerint kiderül, hogy a király – vagy esetünkben a császár – meztelen.
Ecuador évtizedeken keresztül a latin-amerikai régió egyik legbiztonságosabb országa volt, az elmúlt években azonban látványosan megugrott a bűnözés. A nemzetközi médiába talán akkor ütött át ennek a híre a legjobban, amikor augusztus elején a nyílt utcán agyonlőtték Fernando Villavicencio elnökjelöltet, aki az országban egyre nagyobb befolyással bíró bűnszervezetek ellen kampányolt. Az erőszakos bűncselekmények látványos megugrása főleg a drogkereskedelem térnyerésével magyarázható, a jelenlegi ecuadori kormány viszont a zászlójára tűzte a bűnözők elleni harcot. Az egésszel kapcsolatosan magyar szemmel talán az a legnagyobb kérdés, hogy mennyire biztonságos most az országba utazni, mit érdemes tenni, ha meg akarjuk tekinteni a természeti és kulturális kincsekben gazdag Ecuadort. Nézzük.
Nemrég jelent meg Pogátsa Zoltán közgazdász-szociológus Fenntartható gazdaság vagy társadalmi összeomlás című könyve, melyben a szakember arról ír: a kapitalista társadalmi-gazdasági berendezkedés nem fenntartható, és ha nem cseréljük le, annak a klímaváltozás miatt társadalmi összeomlás lehet a vége. Ennek fő oka, hogy szerinte a kapitalizmus nem létezik növekedés nélkül, ezért a fenntarthatóság eléréséhez – valamint a totális ökológiai és társadalmi katasztrófa elkerüléséhez – radikális változásra van szükség, ami magába foglalja a növekedési kényszer kikapcsolását, ezzel pedig a gazdasági rendszer teljese átalakítását. Pogátsát könyve főbb állításairól, a zöld átállásról és az átmenet finanszírozásáról is kérdeztük a Checklist szombati különkiadásában.
Simonovits András cikksorozatban ismertette, hogy szerinte milyen reformokra lenne szükség a nyugdíjrendszerben. A cikksorozatban szereplő javaslatokkal, illetve a nyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatos álláspontomat négy írásban fejtem ki. A második rész a változtatások további alapvetéseit fejti ki.
Látványos videót készített az Amerikai Természettudományi Múzeum az emberiség népességnövekedéséről, melynek utolsó szakasza elképesztő ütemben zajlott. A videóból kiderül, hogyan népesítette be a modern ember a Földet, mikor indultak el az első népvándorlások, hol, mennyien élnek ma és hogyan változhat az emberiség létszáma a XXI. század végéig. Bár a népesség növekedési üteme egy ideje már lassul és a XXI. század végéig várhatóan 10 milliárd fő körül tetőzni fog, a fogyasztás növekedéséről nem mondható el ugyanez. Mit jelent ez a fenntarthatóság szempontjából nézve? Melyek a Föld legnagyobb ökológiai lábnyommal rendelkező országai? Hol állunk mi Magyarországon?
Szerdán sokadik alkalommal is felszólította az Egyesült Államok külügyminisztériuma a Haitin tartózkodó amerikai állampolgárokat, hogy azonnal hagyják el az országot. Washington „biztonsági és infrastrukturális kihívásokat” emleget; ez enyhe eufemizmus, amely a bűnbandák rémuralmát, az emberi léthez szükséges alapvető fogyasztási cikkek teljes hiányát és a totális káoszt takarja. Haiti sosem volt a világ legbiztonságosabb országa, de az elmúlt évek természeti katasztrófái, politikai gyilkosságai és a külső segítségnyújtás ellehetetlenítése mára szinte totálisan élhetetlenné tette a karibi országot.
Nemrégiben átfogó elemzést jelentetett meg az Asia Times, amelyben a csendes-óceáni térség formálódó szövetségi rendszereiről értekeztek. Az írás foglalkozott a jelenleg fennálló helyzettel és egy hosszútávú elképzelést is felvázolt a jövőről.
A Prémium Egészségpénztárak friss online (nem reprezentatív) felmérése szerint az emberek jelentős részének romlott az életszínvonala az elmúlt egy évben, és erre spórolással reagálnak. Többek között a magánorvosokra költött összegek esetében is meghúzták a nadrágszíjat.
Közelednek a választások Lengyelországban, és eddig úgy néz ki, hogy igencsak szoros eredményeket várhatunk. A Financial Times átfutotta, hogy jelenleg körülbelül milyenek az erőviszonyok, és mit lehet látni az előzetes közvéleménykutatások alapján. Vannak kedvezőtlen forgatókönyvek is Varsó számára.
Éves minimálbért vezet be jövőre a férfi profi tenisztornákat szervező ATP.
Most kicsit beleláthatunk a Fed fejébe.
A digitalizáció fokozhatja a társadalmi egyenlőtlenségeket.
A pályázók töredékével számolt csak el a hatóság.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
