Lassan egy éve annak, hogy a forint szabadesését kellett megfékeznie egy 500 bázispontos vészkamatemeléssel az MNB-nek. Objektíven nézve akkor egy árfolyamválság küszöbén voltunk, ami akár államcsőd felé is vezethetett volna, ha nem megfelelően kezelik – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) vándorgyűlésére rögzített beszélgetésben, melyet Madár István, a Portfolio vezető elemzője moderált. A résztvevők abban is egyet értettek, hogy az adósságkezelés a következő években is kihívások elé néz, nehéz egyensúlyozni a lakossági állampapírok és a devizakötvények között.
Sok előfeltétel adott ahhoz, hogy egy nagyon súlyos válságot éljen át Törökország – nyilatkozta Nikolay Markov a Pictet Asset Management vezető közgazdásza csütörtökön a Reutersnek azután, hogy a török líra ma 3%-os zuhanással új történelmi mélypontra bukott mind a dollárral, mind az euróval szemben és év eleje óta már több mint 20%-ot, 2018 eleje óta pedig már közel 100%-ot veszített értékéből. Közben a devizatartalékai rohamosan csökkennek a jegybanknak, de a szakértők szerint mégis csak az utolsó pillanatban várható az, hogy az igazán hathatós lépéshez, a kamatemeléshez nyúlna. Közben csütörtök este válságtanácskozást hívott össze a török bankfelügyelet a banki vezetőknek és ezen ott vannak a jegybank illetékesei is.
A török líra árfolyama a mai kereskedésben több mint hat hónapos mélypontra esett, miután a jegybank kamatdöntő ülését követő közleményéből kivette azt a szövegrészt, miszerint további kamatemelések is szóba jöhetnek, amennyiben az inflációs folyamatok azt indokolják. A lazább hangvételű jegybanki kommunikáció miatt megütötték a lírát, a dollárral szemben a 6-os szintet ostromolta kora délután, innen azonban kicsit visszakorrigált. A gazdaság gyengélkedése, illetve az egyre komolyabb politikai kockázatok közepette érdemes lesz figyelni a következő hónapokban Törökországra és a lírára, hiszen jöhetnek még a tavalyihoz hasonló izgalmak.
Berat Albayrak török pénzügyminiszter zárt ajtók mögött tartott beszámolót múlt héten az IMF és a Világbank képviselői előtt, amelyen több száz befektető is részt vett. Az esemény célja feltehetően az volt, hogy javítsa a török kormány külföldi hitelességét, ha úgy tetszik, növelje a külföldi befektetők országba vetett bizalmát, egyes beszámolók azonban ez - finoman szólva - nem igazán sikerült.
Recep Tayyip Erdogan török államfő a vasárnapi helyhatósági választások előtt ismét csúcsra járatja külföldellenes retorikáját, így próbálva kompenzálni pártszövetségének csökkenő népszerűségét. A török gazdaság recesszióba süllyedt, a munkanélküliség gyorsan nő, az inflációt továbbra sem sikerül megzabolázni, emiatt pedig az emberek egyre elégedetlenebbek a hatalmon lévő politikai vezetéssel. Erdogan tavaly is hasonló kommunikációs eszközökhöz nyúlt a líraválság közepette, kevés sikerrel, most azonban, ha nem jól keveri a kártyákat, újabb válsághelyzetbe manőverezheti az országot. Az Egyesült Államok gyakorlatilag ultimátumot adott Törökországnak egy orosz fegyverbeszerzési ügyben: ha Erdoganék átlépik ezt a vörös vonalat, akkor felkészülhetnek az amerikai szankciókra, ami nagyon komoly következményekkel járhat mind politikailag, mind gazdaságilag.
A mai kereskedésben új hétéves csúcsra kapaszkodott az amerikai 10 éves állampapír-hozam, annak következtében, hogy az elmúlt napokban rendkívül optimistán nyilatkozott az amerikai gazdaság helyzetéről Jerome Powell Fed-elnök. Legutóbb, amikor idén áprilisban 3% fölé, új többéves csúcsra emelkedett az amerikai 10 éves hozam, olyan feltörekvő piaci lavinát indított el, aminek Argentína és Törökország is áldozatává vált, de Magyarország (és a forint) sem úszta meg következmények nélkül.
Az argentin jegybank váratlanul brutális kamatemelést hajtott végre, ugyanis piacnyitás előtt 45%-ról 60%-ra emelte az irányadó rátát. A peso árfolyama gyakorlatilag szabadesésben van, már 15% feletti napi mínuszban jár a dollárral szemben. Tegnap éjjel az argentin kormány már sürgette az IMF-et, hogy a májusban jóváhagyott készenléti hitelből minél hamarabb folyósítsanak pénzt, mert nagy a baj.
Erkan Kilimci, a török jegybank alelnöke távozni készül az intézménytől - értesült a Reuters.
A Nemzetközi Valutaalap mérlegeli annak lehetőségét, hogy az Argentínával májusban kötött készenléti megállapodásban szereplő ütemezéshez képest gyorsabban kapja meg az ország az 50 milliárd dolláros mentőcsomagot - írja a Reuters. Az argentin kormány a peso tegnapi összeomlása miatt kezdte el sürgetni az IMF-et, hogy minél gyorsabban bocsássa rendelkezésükre a pénzt.
A török gazdaság elleni külföldi támadás olyan, mintha a török zászló, vagy az ima ellen irányulna, azonban Törökország elég erős ahhoz, hogy felül kerekedjen mindezen - fogalmazott Recep Tayyip Erdogan államfő mai beszédében.
Németország nem mérlegeli, hogy pénzügyi segítséget nyújtson Törökországnak - jelentette ki újságírói kérdésre válaszolva ma Steffen Seibert kormányszóvivő.
Bár a török bankfelügyelet múlt heti, a líra elleni spekulációt megnehezítő döntései átmenetileg enyhítették a török fizetőeszközre nehezedő nyomást, ezért még később súlyos árat fizethet Törökország. A legnagyobb baj az, hogy nem csak a spekulánsok nem tudnak devizapiaci ügyletek kötni, hanem azok a külföldi befektetők sem, akik csak fedezni szeretnék lírabefektetéseik árfolyamkockázatát, ez pedig ráerősíthet az országból való tőkekivonásra.
Bár első látásra nem tűnik nyilvánvalónak, a törökországi események az olajpiacon is éreztethetik hatásukat. A válság esetleges súlyosbodása vagy továbbterjedése többféle módon és irányban is befolyásolhatják az olajárakat.
Burkolt kamatemelés, rejtett tőkekorlátozás - ezekre a rendkívüli intézkedésekre volt szükség ahhoz, hogy (átmenetileg) enyhüljön a nyomás a török lírán. Bár a lépések rövid távon kisebb megnyugvást hozhatnak a török piacon, fundamentális irányváltás híján továbbra is óriási kockázatok övezik Törökország helyzetét.
Gyakorlati, jól bevált módszerek.
Úgy beszél, mintha nyert volna az államban.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.