Jövőre ismét reklámadó sújthatja a médiavállalatokat Magyarországon - erre a következtetésre jut a Telex az őszi adócsomag tervezete alapján. A lépés szembe menne a kormány ígéretével, miszerint fokozatosan kivezeti a különadókat a gazdaságból, ám a költségvetés helyzetét látva az adópolitika rákényszerülhet a hátraarcra.
A kedden a parlamentnek benyújtott őszi adócsomagba rejtette el a kormány a reklámadót érintő változást: ennek értelmében 2023 év végéig 0% lesz a reklámadó kulcsa.
A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) azzal a kéréssel fordult a kormányhoz, hogy hosszabbítsák meg a reklámadó január 1-jéig tartó felfüggesztését a kialakult gazdasági válság miatt - tájékoztatta a szövetség kedden az MTI-t.
Pénteken a Portfolio elsőként számolt be arról, hogy a kormány eredeti ígérete ellenére több különadó, vagy megemelt különadó 2023 után is velünk marad. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter hétfőn, a KAVOSZ-szal közösen tartott sajtótájékoztatón kifejtette ezzel kapcsolatos álláspontját.
A kormány átadta a 2023-as költségvetésről szóló törvényjavaslatot a Költségvetési Tanácsnak, amely véleményezte azt. Arról már beszámoltunk, hogy még a KT véleménye szerint is több sebből vérzik a jövő évi büdzsétervezet kiadási oldala, most viszont azt mutatjuk be, milyen számokat vár a kormány a különadó-emelésekből. Ha összeadjuk a Tanács által részletesen felsorolt különadó-bevételi tételeket, akkor 1600 milliárd forint feletti összeget kapunk, vagyis a kormány jövőre is gigantikus összeget von el az érintett ágazatoktól. A 2023-as költségvetés érdekessége, hogy 300 milliárd forintos bevétellel számol az állami ingatlanok értékesítéséből, ugyanakkor nem részletezi, hogy ez hogy jön össze.
A Lengyelországban működő, magánkézben lévő független médiaszervek, televíziók, rádiók, napilapok és hírportálok nagy része szerdán szüneteltette híradásait, műsorszolgáltatásait tiltakozásul a reklámbevételekre kivetendő adó miatt, amelynek várható bevezetését a sajtószabadság elleni támadásnak tekintik.
Az állami támogatások jogával nem ellentétes a vállalkozások progresszív szerkezetű forgalmi adóval való megadóztatása - mondta ki a főtanácsnok csütörtökön megjelent indítványában. Ennek értelmében a lengyel kiskereskedelmi adó és a magyar reklámadó nem sérti az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogot.
Nem ellentétes az uniós joggal a reklámadó, az azzal kapcsolatos szankciórendszer azonban igen az Európai Unió Bíróságának friss ítélete szerint. Ezzel a Google európai vállalata alulmaradt a magyar állammal szemben. Az ítélet megjelenése után közleményt adott ki a Pénzügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium is.
Az Európai Bíróság megsemmisíti a magyar reklámadónak az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal való összeegyeztethetetlenségét megállapító bizottsági határozatot. Sem ezen adó progresszivitása, sem pedig a 2013-ban nyereséget nem termelő vállalkozások azon lehetősége, hogy ezen adó 2014. évi alapjából levonják a korábbi évek elhatárolt veszteségeit, nem minősül bizonyos vállalkozások részére nyújtott szelektív előnynek - közölte a bíróság.
Varga Mihály korábbi bejelentéséből már tudjuk, hogy a kormány 2020 és 2022 között felfüggeszti a reklámadó beszedését, azonban a friss költségvetési kitekintőből az is kiderült, hogy 2023-ban sem számol ezzel a különadóval.
A Magyar Reklámszövetség és társszövetségei üdvözlik Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentését, miszerint 2022. december 31-ig felfüggesztik a jelenleg 7,5%-os reklámadónemet.
Vannak olyan helyzetek, amelyeket az európai emberek nem tűrhetnek - így fogalmazott Pierre Moscovici uniós pénzügyi biztos az amerikai gigacégek európai adópolitikájával kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy az új rendszer egy sztenderd adóalapot hoz majd létre, az új törvényt 2018-ban vezetheti be az EU - számol be a hírről a CNBC.
Már 10 európai tagállam támogatja a GAFA (Google, Apple, Facebook, Amazon) csoport árbevétel-alapú megadóztatását, a kérdést már jövő tavasszal napirendi pontra tűzné az Európai Bizottság - írja a Politico.
A magyar reklámadóra erősen emlékeztető megoldással sújtaná a nemzetközi technológiai vállalatokat a német, francia, spanyol és olasz pénzügyminiszter. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Magyar Időknek elárulta: a javaslat szombaton kerülhet napirendre a pénzügyminiszterek észtországi informális tanácskozásán és az Európai Bizottság is támogathatja azt.
A parlament megszavazta a reklámadóról szóló törvény módosítását kedden, amelynek értelmében 7,5 százalék lesz a kulcs a második félévben a reklámadó-fizetésre kötelezetteknek.
Érdemi vita nélkül, rendkívül rövid idő alatt hozta meg döntését a magasabb reklámadó-kulcsról a parlament gazdasági bizottsága - tudósít a HírTV.
Érdekes négy évnek nézünk elébe.
Több mint 50 intézmény érintett.
Jelentős összeget tervez lakóingatlanba fektetni.
Régi partnerekhez térhet vissza az ország.
Még nincs késő, ha hiszel Trump ígéretének.
Ez is egy létező forgatókönyv.
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
