Az elmúlt években Magyarországon a bankkártyahasználat növekedésével párhuzamosan jelentős mértékben emelkedett a bankkártyacsalások száma. A statisztikai adatokból azonban kiderül, hogy ugyanakkor a bankok által károsultaknak fizetett kártérítések összege az elmúlt időszakban drasztikusan csökkent - számolt be róla az infostart.hu.
Július 1-jével lép életbe a kormány cashback szabályozása, mellyel a cél az lenne, hogy a boltokban a Magyarországon jelenleg csak korlátozottan elérhető szolgáltatás - a bolti fizetéssel egybekötött készpénzfelvétel - szélesebb körben terjedjen el. A kiskereskedelmi láncok közül a Lidl, az Aldi és a Tesco vizsgálja a cashback bevezetésének lehetőségét, ám azt egyelőre senki nem árulta el, hogy ha bevezetnék, mikortól lehet éles az új lehetőség a pénztáraknál. A Spartól megtudtuk, hogy megvizsgálták, de - legalábbis egyelőre - elvetették a cashback bevezetését.
A kártyás forgalom tovább bővült, az e-kereskedelmi forgalom még mindig húzza a kártyás fizetéseket, a mobilfizetések ismét nagyot mentek, a fizetési kérelmek alacsony bázisról ugrottak, az azonnali fizetési rendszer forgalma kis mértékben emelkedett - derül ki az MNB friss pénzforgalmi statisztikájából. Az is látszik, hogy a MNB rendeletét követően a hazai ATM-hálózat mérete nem zsugorodott tovább, a negyedévben 63 bankautomtát telepítettek a bankok. Megnéztük, mi történt az első negyedévben a pénzforgalomban.
Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a GFM azt a rendelettervezetet, amely révén havi két alkalommal legfeljebb összesen 40 ezer forint készpénz felvételére nyílhat meg a lehetőség a boltokban.
A Covid előtti ATM-számot kell a bankoknak újra elérniük, ami 400-al több a mostaninál – közölte a Magyar Nemzeti Bank az Infostart cikke szerint. A hitelintézeteknek május 10-ig kellett beszámolniuk arról, hány készpénzes automatával rendelkeznek.
Egy évtizede nem fordult elő, hogy éves összevetésben csökkent volna a forgalomban lévő forintkészpénz mennyisége Magyarországon. Márciusban és áprilisban viszont ez is megtörtént: egyre kevesebb készpénzt használunk, feltételezésünk szerint három magyarázó tényező hatására.
Az Erste Bank áprilistól eszközhasználati díjat vezet be a külföldi kibocsátású kártyás pénzfelvételekre a saját ATM-jeinél. A lépés a Revolut és a Wise hazai felhasználóit is érinti – írja a Bankmonitor.
Április 30-án lezárul az MKB Bank Nyrt. és a Takarékbank Zrt. jogi egyesülésével a Magyar Bankholding keretében közel három éve tartó fúziós folyamat.
Nagy változások zajlanak a hazai pénzforgalomban, a digitális fizetések szélsebesen terjednek: már közel minden ötödik kártyás fizetést mobillal hajtunk végre; több mint másfélszer többet költünk kártyával, mint amennyi készpénzt felveszünk velük; az azonnali fizetések száma gyorsan nő; a fizetési kérelmek száma alacsony bázisról hatalmasat ugrott - derül ki a friss jegybanki statisztikából. Az MNB beavatkozása a bankautomaták piacán nem volt véletlen, ugyanis az ATM-hálózat a tavalyi negyedik negyedévben is tovább zsugordott, ezt a trendet fékeznék meg. Az adatokból az is látszik, hogy az elektronikus pénzforgalom élénkülésével a bankok bevétele is jelentősen emelkedett.
Három nagy áruházláncnál, a Tescónál, a Sparnál és a Lidlnél vizsgálják jelenleg a cashback - azaz a vásárláshoz kötött bolti készpénzfelvétel - bevezetésének lehetőségét, a Penny pedig már startra készen várja, hogy kiterjesszék a jelenleg itthon egyedül náluk elérhető szolgáltatást újabb ügyfelekre is - derült ki a Portfolio körképéből. A tavaly decemberi szabálymódosítások nyomán jó esély van arra, hogy a jövőben szélesebb körben is elterjedjen a bolti készpénzfelvétel Magyarországon, amely az eddigi havi 150 ezer forinton felül további 40 ezer forintos ingyenes készpénzfelvételi lehetőséget jelenthet. Ugyanakkor a kiskereskedőknek és a bankoknak ehhez még szerződniük kell a szolgáltatásra, majd végre kell hajtaniuk a szükséges fejlesztéseket. Ez pedig sok időbe telhet.
Most már biztos: havonta két alkalommal, összesen legfeljebb negyvenezer forint értékben díjmentesen lehet készpénzt átvenni kártyás fizetés esetén kereskedőktől - feltéve persze, ha a boltok is bevezetik a szolgáltatást, amire ma még alig akad példa itthon. Ám emellett egy másik fontos területen is döntés született: a QR-kódos azonnali fizetések és a fizetési kérelmek nem csak tranzakciós illetéktől lettek mentesek a közelmúltban, hanem a minap megszavazott törvénymódosítás értelmében ingyenesek, banki díj- és költségmentsek lesznek.
Hamarosan – akár már ezen a héten – elfogadhatja az Országgyűlés azt a javaslatcsomagot, amely lehetőséget nyit a kiskereskedők előtt arra, hogy a havi kétszeri, legfeljebb 40 ezer forintig szóló ingyenes bolti készpénzfelvétel szélesebb körben terjedjen el segítségükkel Magyarországon. Úgy tudjuk, a bolthálózatok nyitottak a szolgáltatás bevezetésére, az első bolti pénzfelvételekre azonban 3-6 hónapot biztosan várnunk kell még, ugyanis a bankok és a kasszarendszerek fejlesztésére is szükség lesz, és persze arra is szükség van, hogy a kiskereskedők a szolgáltatás bevezetése mellett döntsenek.
Havonta két alkalommal, összesen legfeljebb negyvenezer forint értékben díjmentesen lehet készpénzt átvenni kártyás fizetés esetén kereskedőktől - a többi között ezt is tartalmazza a pénzügyi szektort érintő javaslatcsomag módosítása, amelyet pénteki ülésén fogadott el az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága. A javaslat nem váratlanul érkezett, a GFM államtitkára, Turi Anikó már előre vetítette a lépést Future of Finance konferenciánkon.
December elsejével átveszi a Commerzbank Zrt. ügyfeleit az Erste Bank Hungary. Az átvétellel kapcsolatos tevékenységek biztonságos végrehajtása érdekében az Erste Bank Hungary december 1-én 22.00 és december 4-én 24.00 között bankszünnapot tart. A változások a lakossági ügyfeleket jelentősebben nem érintik, esetükben a kártyás vásárlás, a készpénzfelvétel elérhető lesz.
Az Erste Bank karbantartást végez a rendszerein, amely 2022. 10. 28. 22:00 óra és 2022. 10. 29. 14:00 óra között néhány szolgáltatásuk működését befolyásolja - írja a bank a honlapján.
Szinte egyik pillanatról a másikra bedőlt Kínában négy közepes méretű pénzintézet, befagyasztva körülbelül 100 ezer ügyfél folyószámla-vagyonát és megtakarításait. Hetekig nem is lehetett tudni, hogy mekkora a baj, mert a bankok azzal hitegették az ügyfeleket, hogy csak „szoftverhiba” történt. A hatóságok lassú fellépése és a bankok hazudozása miatt több ezres létszámú tüntetések zajlanak Honan és Anhuj tartományokban, ami nemhogy ritka jelenség Kínában, de már a hatóságokkal is összecsaptak, és bankfiókokat foglaltak el a tüntetők. Néhány napja már utcákon guruló tankokról is kerültek fel felvételek az internete, ezek alapján viszont még igencsak korai Tienanmen tér 2.0-tól tartani. Mindenesetre Hszi Csin-ping elnök számára biztosan kellemetlen időpontban jött a mostani krízis.
A pandémia alatt a bankfiókokba látogatók száma drasztikusan lecsökkent, és egyre többen kezdték el – jóllehet kényszerből – digitális csatornákon keresztül intézni a banki ügyeiket. Az átoltottság növekedésével és a korlátozások megszűnésével viszont nem úgy tűnik, mintha az ügyfelek tömegével térnének vissza a fiókokba. Ezzel a járvány felerősített egy olyan folyamatot, amely már régóta a bankok stratégiájának részét képezi, és ahogy a bankolás egyre több eleme kerül át a digitális térbe, a fiókhálózat funkciója is gyökeresen átalakul.
A 2022-es fizetési rendszer jelentést Bartha Lajos, az MNB ügyvezető igazgatója mutatta be egy összefoglaló prezentáció keretében. Ebből kiderült, hogy pénzforgalom hatalmasat fejlődött, ami főleg az elektronikus fizetésekre igaz. Bartha kiemelte, hogy az elmúlt tíz év fejlődéséből az MNB is kivette a részét tulajdonosként (a Giro Zrt. megvásárlásával), szabályozóként, de különböző projektekben koordinatív szerepet is vállalt. A prezentációt követő kerekasztal-beszélgetésen Kuhárszki András, az OTP ügyvezető igazgatója; Lemák Gábor, a Fintech Group társalapítója; Martinovic Boris, a Mastercard public policy igazgatója; valamint Dr. Selmeczi-Kovács Zsolt, a GIRO vezérigazgatója beszélgettek többek között a PSD2-ről, a fizetésforgalmi piacon bekövetkező változásokról és a fizetések jövőjéről.
Március 31-én éjfélkor megvalósul a Magyar Bankholding két tagbankja, a Budapest Bank és az MKB Bank jogi egyesülése. Az egyesült pénzintézet átmenetileg MKB Bank Nyrt. néven működik tovább. Ezzel újabb mérföldkőhöz érkezett a Magyar Bankholding által irányított hármas bankfúzió, amelynek célja, hogy a Budapest Bank, az MKB Bank, valamint – később, 2023 májusáig – a Takarék Csoport integrációjával Magyarország második legnagyobb nagybankját hozzák létre - derül ki a közleményből.
A hazai kártyás fizetési forgalom továbbra is dinamikusan bővül, az azonnali fizetési rendszer forgalmának növekedése még a kártyás tranzakciók bővülésén is túltesz, a mobiltárcák egyre népszerűbbek, miközben a kártyákkal felvett készpénz összege már csak lassan, visszafogottan emelkedik. Összességében úgy tűnik, a készpénzmentesítési törekvések, az állami és a piaci programok, az innovációk és a vásárlói szokások változása összességében egyre közelebb hozzák a (szinte) készpénzmentes jövőt.
A pályázók töredékével számolt csak el a hatóság.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Vannak, akik már alig várják az önállóságot.
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
