Ma várhatóan bemutatják az amerikai szenátus republikánus tagjai az újabb gazdaság-stimulációs csomagot, melynek része lehet egy újabb kör 1200 dolláros, a lakosságnak szánt pénzosztás. A Forbes összeszedte, hogy az eddig kiszivárgott információk alapján mit tartalmazhat az új stimulációs csomag.
A világgazdaság kilátásai romlottak az elmúlt hónapokban, de legalábbis nem javultak a Reuters körképe szerint, a recesszió mélyebb lehet, mint azt a múlt hónapban előrevetítették. A lap által megkérdezett közgazdászok 2020-ra 3,7%-os visszaeséssel számolnak, és a munkanélküliség még 2021 végén sem áll majd vissza a válság előtti szintre.
Surányi György március 25-én e helyütt közzétett válságkezelési-javaslatával bő két hónapja folyó diskurzus vette kezdetét, melyben, ha nem is kizárólagosan, de különös hangsúllyal került szóba az úgynevezett helikopterpénz, mint olyan gazdaságpolitikai eszköz, mely egyszerre lehet képes a koronavírus-járvány miatt erőteljesen lefékeződött gazdaság élénkítésére és a lefékeződés okozta szociális problémák enyhítésére. Hogy valójában mi is az a helikopterpénz és mibe kerül – többen tévesen úgy gondolták, hogy semmibe –, azt Dedák István május 29-i írásában igen meggyőzően tisztázta (a helikopterpénz „egy monetáris expanzióval kísért keynesi típusú fiskális élénkítés”; „a konszolidált költségvetés szintjén jelentkező kamatkiadás növekedése helikopterpénz … illetve jegybanki kötvényvásárlás esetén pontosan ugyanakkora.”) Ennek ellenére úgy gondolom – elsősorban azért, mert az erről szóló diskurzus sajnálatosan átpolitizálódott –, hogy érdemes még beszélni róla.
Sokfelé olvashatunk mostanában a helikopterpénzről, elsősorban mint a koronavírus által okozott súlyos gazdasági válság elleni harc lehetséges eszközeként. De akkor is előjön, amikor jellemezni akarjuk az amerikai kormány háztartásoknak juttatott csekkjeit, vagy az angol jegybank Ways and Means programját. Ebben az írásban néhány alapvető dolgot szeretnék tisztázni a helikopterpénzzel kapcsolatban, valamint elmagyarázni a hasonlóságokat és a különbségeket a helikopterpénz és a mennyiségi lazítás (QE az angol rövidítés szerint). Emellett szintén megvitatok stratégiákat, amik számításba jöhetnek a jegybankok számára a jelenlegi helyzetben.
A jelenlegi súlyos gazdasági, társadalmi és szociális válsághelyzet kezelésével, valamint a gazdasági károk mérséklésével kapcsolatosan számos konstruktív javaslat látott napvilágot a közelmúltban. A javaslatok közül e cikk kizárólag az úgynevezett friedmani helikopterpénz (ingyen pénz) ötletével és hozzá kapcsolódóan az államadósság néhány makrogazdasági kérdésével foglalkozik. Teszi ezt részben azért, mert ezt a Portfolio hasábjain többen is felvetették, másrészt pedig azért, mert a gazdasági mentőcsomagnak a fiskális politikát érintő méretére, annak finanszírozási formájára (különadók kivetése, önkormányzatok bevételeinek részbeni elvonása) alapvetően rányomja bélyegét a deficitről és az államadósságról alkotott gondolkodás.
Napjainkban a világ közgazdászai sokat vitatkoznak az úgynevezett – Milton Friedman magyar származású Nobel-díjas amerikai közgazdász egy gondolatkísérletéből származó – „helikopter-pénzről”. A koronavírus-válsággal csökkennek az állami bevételek, ugyanakkor elkerülhetetlen a kiadások növelése, ezzel növekednek az állami deficitek. Ezeket hitelfölvétellel, tehát az államadósság növelésével szokták fedezni, de a magas – a legtöbb országban az egy évtizeddel ezelőtti pénzügyi és gazdasági válságban alaposan megnövekedett és például az EU-tagországok átlagában a GDP 92 százalékára rúgó – államadósságok alternatív megoldások keresésére sarkallnak. Ilyen alternatívaként merül föl a helikopterpénz, amelyet a központi bank teremtene a semmiből az állami deficit fedezésére. A Portfolio-n megjelent cikkében Bihari Péter éppen ezt – mint szerinte az államadósságot nem növelő megoldást – javasolja. Ugyanitt másnap megjelent írásukban Lehmann Kristóf és Vonnák Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatói vitatják Bihari nézetét, hangsúlyozva, hogy a helikopterpénz megteremtése és kormánynak való átadása igenis államadósságot (államadósság-növekedést) jelentene.
A koronavírus-járvány terjedésével előtérbe került a készpénzmentesítés, ez pedig ismét reflektorfénybe hozta a digitális jegybankpénz kérdését. Olyan országok is nyitottá kezdtek válni az ötlet iránt, melyek korábban mereven elzárkóztak tőle, azok a gazdaságok pedig, amelyek eleve komolyabb fejlesztési projekteket futtattak, most még egy fokozattal feljebb kapcsoltak. A digitális jegybankpénz ötlete nemcsak higiéniai és járványmegelőzési szempontból lehet hasznos, hanem a bajba jutott állampolgároknak egy mostanihoz hasonló válsághelyzetben segítséget nyújthat, még a bankszámlákkal nem rendelkezők számára is mentőöv lehet. Bár az ötlet most ismét előtérbe került, a legtöbb elemző szerint a digitális jegybankpénz tömeges adaptációjára valószínűleg továbbra is várnunk kell.
A koronavírus-járvány nagy valószínűséggel olyan recessziót okoz a világ legtöbb gazdaságában, amely még a nemrég magunk mögött hagyott globális pénzügyi válság közvetlen hatását is meghaladhatja. Sok múlik ezért azon, hogy a kormányok hogyan kezelik a válságot. A világ közgazdászai érthető módon intenzív ötletelésbe kezdtek a kívánatos válságkezelési módozatokról. Több hazai szakember is publikálta gondolatait e témában, többek között Bihari Péter a Portfolio oldalán megjelent cikkében, ahol keresletélénkítő eszközként az adósságot szerinte nem növelő helikopterpénzt ajánlotta. Mi ez a vicces hangzású csodafegyver? Vajon tényleg képes-e csodákra? Ki fizeti végül a számlát? Írásunkban ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Brutálisan nehéz feladata van a kormánynak, hiszen a szolidaritást és a versenyképességet kell mérlegelni, amikor arról születik döntés, hogy mely ágazatok milyen formában kapjanak segítséget. Ráadásul az egyes országok gazdaságpolitikai metódusai is versenyt futnak egymással, más-más módon, de a környező országokban is mindenütt a hazai szereplőket próbálják védeni Ausztriától Romániáig.
Dél-Koreában 10 millió állampolgár kaphat vészhelyzeti pénzügyi segítséget, családonként 1 millió dél-koreai won (820 dollár) egyszeri juttatást – írja a Yonhap hírügynökség.
A koronavírus-járvány okozta válság, ami mélységét tekintve nagy valószínűséggel a gazdaságtörténet legsúlyosabb megrázkódtatásainak egyike, kettős kihívás elé állítja a kormányokat: a megélhetési forrásaikat elveszítő emberek megsegítését és az aggregát kereslet zuhanásának csillapítását egyszerre kell megoldaniuk. A munkanélküliek és eltartott családtagjaik részére nyújtott rendkívüli pénzbeli állami segítség mindkét követelményt kielégíti. A kiesett jövedelmet – részben – pótló állami források támogatják a kárt szenvedett családok talpon maradását, akik a kapott források elköltésével bevételhez juttatják a termelőket és szolgáltatókat, ezzel pedig segítik a kínálati oldal stabilizációját is. Ezért minden okunk megvan támogatni Surányi György javaslatát, aki a munkájukat elvesztők és eltartott családtagjaik részére célzott támogatásként havonként 100 ezer forint, illetve 50 ezer forint költségvetési juttatást kezdeményez. Én azonban ennél tovább mennék. Az alábbiakban alapvetően közgazdasági fogalmakkal operálok, de alapvetően a túléléshez vezető utat keresem.
Még a 208-2009-es válság utáni gazdasági élénkítő csomagnál is nagyobb, példátlan méretű lesz az az újabb csomag, amelyről szombaton tett említést részletek említése nélkül Abe Shinzo japán miniszterelnök.
A monetáris politika kezd kifogyni az eszközökből, de a gazdaság lassul, és valamit tenni kell. A kamatokat lassan nem lehet már hova vágni, a tartalékrátákon és refinanszírozási programokon keresztüli monetáris lazítás sem oldotta meg tartósan az alacsony infláció és a gyengélkedő gazdasági növekedés problémáját. Sokan egy régóta emlegetett elméletet porolnak le: a helikopterpénzt. A helikopterpénz fiskális és monetáris politikai lépések összessége, ami a gazdaságot hivatott élénkíteni és az inflációt növelni a gyenge növekeédsi és inflációs környezetben, magyarul: ingyen pénz.
A tartósan alacsony kamatok és a növekvő infláció korát hozhatják el a következő évek, a fejlett világ esetleges recessziója miatt pedig a helikopterpénzt is bevethetik - mondta Zsiday Viktor a Portfolio Öngondoskodás 2016 konferenciáján. Szerinte a magyar lakosságnak is a reálbefektetések felé kellene fordulnia, a nominális eszközök ugyanis vagyonvesztéssel fenyegetnek.
A jegybankárok csodafegyvere, a mennyiségi lazítás (QE) besült - véli egyre több közgazdász. Érdemi növekedés és infláció továbbra sincs a fejlett gazdaságok többségében, a jegybanki pénznyomda viszont tovább növelhette a vagyoni egyenlőtlenségeket, ami a társadalom szétszakadásához, a politikai extrémizmus elterjedéséhez vezetett. Végső megoldást a jegybankok által finanszírozott lakossági és / vagy kormányzati költekezés, a helikopterpénz jelentheti. Természetesen számos veszélyt rejt, ezért sokan tiltakoznak ellene, viszont bizonyos országokban nehéz megmondani, milyen más út vezet ki a lassú növekedés, az alacsony infláció, a fullasztó adóssághalom és az öregedő népesség csapdájából.
Az utóbbi három évben rohamosan nőtt a japán jegybank kezében lévő államkötvény-állomány aránya az összes piacon lévő papírhoz képest, ami így már a 30%-ot is elérte. Miközben a szigetország kormánya a krónikusan alacsony infláció és a gyenge növekedés miatt, illetve a brutális adósságállomány ellenére is költségvetési lazításra kényszerül, a jegybank egyes becslések szerint az újonnan kibocsátott állampapírok közel 90%-át megvásárolja, vagyis lényegében már megvalósult a monetáris politikában az egyik legnagyobb tabunak számító helikopterpénz, az államadósság kvázi-monetizálása. A hivatalos jegybanki kommunikáció egyelőre elzárkózik ennek lehetőségétől, azonban a jövőben szinte elkerülhetetlennek tűnik a monetáris politika és a jegybankok szerepének átértékelése.
A karácsonyi készülődésben jelentős gyengülést és erősödést is láthattunk.
Itthon a Gránit Bank tőzsdére lépése szolgáltatta a legnagyobb izgalmakat.
Németország és az IMF küldte.
Új kabinettel fordulhatnak az új évre.
Folyamatosan mennek előre az oroszok.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
