A holland parlament felsőháza, a szenátus elhalasztotta a szavazást arról a törvényről, amely véglegesen bezárná az észak-hollandiai Groningen gázmezőket, mivel a testület többsége több garanciát követelt az ország energiabiztonságára. Groningen lakosai és politikusai megdöbbenéssel és csalódással fogadták a felsőház döntését a szavazás elhalasztásáról.
Óriási az érdeklődés a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment 2024 című konferenciája iránt, amelyen várhatóan Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára is részt vesz. Az egésznapos szakmai rendezvény teltház közelében jár, már csak néhány szabad hely van, így érdemes sietni a regisztrációval, amelyet itt tud megtenni.
Az elmúlt 12 hónapban 8,3 milliárd köbmétert tett ki a magyarországi földgázfelhasználás, ami 20%-os zuhanást jelent a 2018 tavasza és 2023 tavasza közötti referenciaidőszakhoz képest, és ezzel sorozatban másodszor is túlteljesítette Magyarország a 15%-os kötelező uniós gázfogyasztás visszafogási célt – derült ki az Energiaügyi Minisztérium kedd reggeli bejelentéséből. A gázfelhasználási tendenciákról és a tudatos energiamenedzsment megoldásokról lesz szó a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, további részletek itt érhetők el.
Nagyot esett ma a földgáz európai referenciaára, a holland gáztőzsdén már közel 5 százalékos esést láthatunk. A gázár kilátásokról is szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján. További részletek itt érhetők el.
Az Európai Tanács ma hivatalosan elfogadta azt az javaslatot, amely arra ösztönzi a tagállamokat, hogy legalább 2025. március 31-ig folytassák a gázfogyasztásuk 15 százalékos visszafogását.
A német szabályozó hatóság tegnap úgy döntött, hogy még két évig, egészen 2027 tavaszáig, engedi a német gázexport díj alkalmazását, ami tartósan drágítja a Nyugat-Európából a mi régiónkba érkező gáz beszerzését, és így nehezíti a régiónk leválási törekvéseit az orosz vezetékes gázról. A gázárról és gázbeszerzési kérdésekről is szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján. További részletek itt érhetők el.
Reménykedtem benne hogy a magyar sajtó nem fogja átvenni a Bruegel intézet egy hónapja kiadott jelentését az európai energiapiacok működéséről. Alábecsültem a Portfolio éberségét – a múlt héten jelent meg egy remek összefoglaló a Bruegel tanulmányáról. Mint közgazdasági elméleti dokumentum, az eredeti jelentés kiváló, gyakorlati szempontból azonban sajnos néhány felvetése félreérthető. Ez azért veszélyes, mert az európai energiaszabályozás jelen pillanatában minden félreértés a piac ellen dolgozik. A szabályozó testületek Csiperózsika álmukat alusszák, a politikusok hárítanak ("... van független EU és nemzeti regulátor is, Őket tessék keresni ..."). Ha mégis valami zavar kerül a rendszerbe (és sajnos a fenti Bruegel elemzés egy ilyen potenciális zavar lehet), akkor annak a vége rendszerint az, hogy a liberalizált piac nem működik, tessék mindent visszaállamosítani.
Hiába vannak rekordszinten az európai gáztárolók és hiába van vélhetően mögöttünk az elmúlt évtizedek egyik legenyhébb tele, az egyre fokozódó ellátási bizonytalanságok miatt jelentős emelkedést láthatunk a földgáz árában. De pontosan minek köszönhetjük a markáns trendfordulót?
Az energiaválság rávilágított a viszonylag jól integrált európai uniós villamosenergia- és gázpiacok ellenálló képességére és ellátás-biztonsági előnyeire. Paradox módon azonban a válság lökést adott a nemzeti rendszerek elkülönülése felé mutató tendenciának is. Az energia- és klímapolitikai célok elérése érdekében a tendenciát meg kell fordítani, és fokozni szükséges a széttöredezettséggel szemben a megfizethetőség, ellátásbiztonság és fenntarthatóság területén egyaránt jelentős előnyöket kínáló nemzetközi együttműködést - hívja fel a figyelmet a Bruegel elemzésében.
Nagyon úgy néz ki, hogy összeálltak a csillagok az európai gázpiacon: a rendkívül enyhe téli időjárásnak, a sok ideje tartó lakossági spórolásnak, az ipari kereslet visszaesésének és a nyomott gázáraknak köszönhetően rekordszinten van a kontinens összesített gáztárolói töltöttsége, ami azért is kifejezetten jó hír, mert az előrejelzések szerint korán eljöhet a fűtési időszak vége. De mégis milyen folyamatokra és körülményekre volt szükség ahhoz, hogy megszülessen ez a kedvező rekord? És milyen veszélyek fenyegetik az európai gázpiacot?
A határokon átnyúló gázkereskedelemre kivetett német illeték veszélyezteti az Európai Unió energetikai szolidaritását - jelentette ki Kadri Simson energiaügyekért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben. Azt is hozzátette: a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy az orosztól eltérő útvonalakról szerezzenek be földgázt.
Magyarország azonnali fellépést vár Brüsszeltől a német földgázadó ügyében - mondta el Gyürk András, a Fidesz európai parlamenti képviselője.
A következő időszak egyik legfőbb feladata az időjárásfüggő megújuló energiatermelők hálózatba integrálása, és a gondolkodásunk fókuszában az áll, hogy „egy szinten túl nem lehet teleépíteni vezetékekkel és alállomásokkal az országot, meg kell találni a hálózatfejlesztést kiegészítő alternatívákat” – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Juhász Edit. A Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal elnöke ezzel arra utalt, hogy a hálózatba és a vasba való óriási további beruházások helyett okos, digitalizációs eszközökben, illetve automatizált beavatkozási megoldásokban kell inkább gondolkodni, továbbá jobban ki kell használni a meglévő csatlakozási pontok, és az önfogyasztás, illetve a dinamikus árazás lehetőségeit, valamint a rugalmassági szolgáltatásokban rejlő megoldásokat. A kiegyenlítő energiapiacon tavaly december elején dinamikus hatósági árkorlátot kellett bevezetnie a Hivatalnak, és az elnök fontos üzenetként azt is jelezte: „a piaci egyensúly alakulását folyamatosan monitorozzuk, ha szükséges, akkor további lépéseket is megfontolunk.” Jelezte: fontos feladat a szabályozó hatóság számára a 2025-től kezdődő gáz- és áramár szabályozási ciklus kereteinek kialakítása, az idősoros átálláshoz kapcsolódó tarifa fejlesztés, a zöld gázok szabályozási kérdése és a származási garancia rendszer felállítása, ami a HMKE áramtermelésnél is jön majd. Ezek mellett folyamatosan nyomon követik az új nem-lakossági vízdíj, illetve a hulladékgazdálkodási, valamint az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer gyakorlati tapasztalatait is.
A globális és az európai földgázfelhasználás is emelkedhet 2024-ben a tavalyihoz képest, az árak pedig tovább ereszkedhetnek a Nemzetközi Energiaügynökség várakozásai szerint. A világ gáztermelése is tovább növekedhet, benne az újabb rekordot döntő Amerikai kitermeléssel, és két év csökkenés után Oroszországban is ismét felfelé indulhat a szegmens teljesítménye, bár még mindig nem fogja megközelíteni a háború előtti szintet.
A csehországi gázfogyasztás 2023-ban 10,4%-kal, 6,76 milliárd köbméterre esett, ami 1992 óta a legalacsonyabb, és mindez a 2022-es 20%-os zuhanást követte - közölte hétfőn a Cseh Energetikai Szabályozó Hivatal (ERU).
Lesz mivel fűteni a fagyos téli hónapokban? Csődbe mennek a gazdaságok a megugró rezsiárak miatt? Belerokkanunk abba, hogy Putyin elzárja a gázcsapokat nyugat felé? - Másfél éve ezek a kérdések foglalkoztatták az európai gazdasági szakembereket és a döntéshozókat, miközben a földgáz ára olyan magasra lőtt ki az orosz szállítások körüli fennakadások miatt, amilyenre a legsötétebb rémálmukban sem gondoltak volna a piaci szereplők. A lidércnyomás azonban nem tartott sokáig, a pánik gyorsan alábbhagyott, és bő másfél év elteltével, több mint 90 százalékos zuhanást követően olyan szintre ért el a földgáz ára, amit utoljára az orosz-ukrán háború kitörése előtt láthattunk. De mégis mi kellett ahhoz, hogy ilyen gyorsan normalizálódjon a helyzet, mi volt ennek az egésznek az ára? Most már hátra lehet dőlni, „elég alacsonyan" van a gázár? Egyáltalán, mire tanított minket az energiaválság?
A globális gáztermelés idén 2,8 százalékkal, 4162 milliárd köbméterre nőhet – áll a Gázexportáló Országok Fórumának (GECF) hétfői közleményében.
Ma hajnalban közzétette tavalyi negyedik negyedéves gyorsjelentését a Mol. Ahogy arra számítani lehetett, a legfrissebb számok messze vannak azoktól az eredményektől, amiket az energiaválság okozta magas olajár-környezetben tudott hozni a társaság, ám az elmúlt hónapokban több tekintetben is kedvezően alakultak a fundamentumok a Mol körül, aminek köszönhetően a tavalyi harmadik negyedévesnél is erősebb számokat hozott a társaság. Pozitívan hatott az emelkedő gázár-környezet, a bányajáradék csökkentése, a stabilan alakuló Brent-Ural árkülönbözet és a rendkívül magasan alakuló finomítói felár. A menedzsment 2023-as előrejelzéseit is felülteljesítette a társaság, 2024-re viszont tovább csökkenő eredménnyel számol a cégvezetés.
Világszerte felzúdulást keltett Joe Biden elnök január végi döntése, miszerint az Egyesült Államok klímapolitikai okokra hivatkozva átmeneti időre felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) exportjáról szóló, függőben lévő projekteket, illetve döntéseket. A lépés nem azt jelenti, hogy az USA exporttilalmat vezetett volna be az LNG-re, és nem állítják le az amerikai Energiaügyi Minisztérium (Department of Energy, DOE) által már jóváhagyott projekteket sem. Rövid és közép távon az európai gázellátás sincs veszélyben, de az intézkedés így is fontos tanulságokkal szolgál Európa számára.
A kedvező időjárási kilátásoknak, a magasan alakuló tárolói kapacitásoknak és a norvég szállítások újraindulásának köszönhetően valósággal bezuhant a mögöttünk álló napokban a földgáz ára, már tavaly július óta nem látott szinten áll a jegyzés.
Most kicsit beleláthatunk a Fed fejébe.
A digitalizáció fokozhatja a társadalmi egyenlőtlenségeket.
A pályázók töredékével számolt csak el a hatóság.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
