A héten elsősorban az amerikai munkaerőpiaci adatok mozgathatják meg a piacokat, de idehaza is valóságos adatdömping lesz az ünnepek után. Mutatjuk, mire figyel a piac.
A korábban vártnál mérsékeltebb növekedés, alacsonyabb, de az év közben kissé emelkedő infláció vár a magyar gazdaságra az idén - derül ki a Magyar Nemzeti Bank ma bemutatott Inflációs jelentéséből. A forint gyengélkedése és a szolgáltató cégek visszatekintő árindexálása is hozzájárul ahhoz, hogy a 3%-os inflációs célt csak 2025-ben éri el a jegybank. A növekedést az exportkilátások romlása, és az állami beruházási fogyókúra fékezi, a lakossági fogyasztás beindulása viszont hajtja.
A magyar kormány költségvetési mozgástere erősen beszűkült, növekedés-serkentő és egyensúlyjavító céljainak ütközése a gyakorlatban oda vezet, hogy visszatérünk a moderált inflációs gazdaságpolitikához – összegzi negyedéves gazdasági előrejelzésében a GKI. Emiatt 5,5%-ra mérsékelték az idei éves átlagos inflációra vonatkozó előrejelzésüket, de közben 5%-ra emelték a GDP arányában az államháztartás hiányára vonatkozó előrejelzésüket, miközben a decemberben is mondott 2-2,5%-os sávban tartották az idei átlagos GDP-növekedési előrejelzésüket.
A Magyar Nemzeti Bank ma délutáni kamatvágására reagáltak a banki közgazdászok gyorskommentárjukban, akik egyetértettek abban, hogy a jegybank mostantól kissé szigorúbb üzemmódba kapcsolt, a kamatvágások mértéke csökkenhet.
A Magyar Nemzeti Bank mai kamatdöntő ülésén 75 bázisponttal, 8,25%-ra csökkentette irányadó kamatát. A döntés megegyezik az elemzői konszenzussal, és egyben azt jelenti, hogy a kamatcsökkentési ciklus februári 100 bázispontra gyorsítása csak egyetlen hónapot élt meg.
Továbbra sem tettünk le arról a célunkról, hogy az uniós fejlettség 90 százalékát elérjük 2030-ig. Idén még valamivel elmarad a növekedés 3 százaléktól, de jövőre helyreállhat a 4 százalék feletti bővülési ráta. Visszatér a magasnyomású gazdaság, de ezt a vállalatok hatékonyságnövelésétől várják – mondta el Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfő reggeli sajtótájékoztatóján, ahol a kormány új versenyképességi programját ismertette.
Kína gyári kibocsátása és kiskereskedelmi forgalma egyaránt felülmúlta a várakozásokat a január-februári időszakban, ami szilárd kezdetet jelent 2024-re, és némi megkönnyebbülést nyújt a politikai döntéshozóknak, még akkor is, ha az ingatlanszektor gyengesége továbbra is a gazdaság és a bizalom hátráltató tényezője - írja a mai adatdömping értékelése kapcsán a Reuters.
Ha az amerikai hozamgörbe inverzzé válik, akkor hamarosan recesszióba süllyed a gazdaság – legalábbis az USA modernkori történelmében eddig jellemzően így történt. A hozamgörbe most is masszívan inverz, recesszióra viszont kevés esélyt látnak a közgazdászok, a Fed is magabiztos a puha landolással kapcsolatban. Pedig a hozamgörbe most sem téved, ha azt akarjuk kiolvasni belőle, amit valóban előrejelezni hivatott. Sőt, még azt sem lehet kizárni, hogy az inverzzé válást nem követi recesszió, és ha mégsem így lesz, az is leginkább a szerencsének lesz köszönhető. Vagyis a hozamgörbe és a recesszió kapcsolatát még akkor is korai lenne nyugdíjazni, ha ezúttal nem következik be az együttállás.
Jelentősen javulnak a világgazdaság rövid távú növekedési kilátásai, mindenekelőtt a vártnál jóval erőteljesebb amerikai gazdasági aktivitás miatt - áll a Fitch Ratings szerda este Londonban ismertetett friss globális előrejelzésében.
A tavalyi utolsó negyedéves GDP-adat és az év eleji első gazdasági részadatok után végképp letettek a gazdasági szakértők arról, hogy az idei kormányzati növekedési cél teljesülhet. A 4%-os GDP-bővüléshez már korábban is szkeptikusan viszonyultak az elemzők, ám a Portfolio friss körkérdésére adott előrejelzések végképp eltávolodtak ettől.
Nem lesznek megszorítások, a fogyasztás biztosan helyre fog állni, ugyanakkor nem realitás az idei 4 százalékos gazdasági növekedés - erről beszélt a VG.hu tudósítása alapján Nagy Márton a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft céljairól szóló keddi sajtóeseményen. A nemzetgazdasági miniszter részéről ez volt az első elismerése annak, hogy a 2024-es költségvetés eredeti makrogazdasági feltételezése már nem tartható.
A koratavaszi adatok ráirányították a figyelmet a gazdasági helyzetünkre, noha a közvéleményt foglalkoztató témákból most egyébként sincs hiány. A makrogazdasági viszonyok általában szűk kör figyelmét kötik le, az elmúlt másfél év rekordméretű inflációja azonban felerősítette a közgazdasági ügyek iránti érdeklődést. Újabban pedig a térség országaihoz mért jövedelmi, fogyasztási mutatóink is hullámokat keltettek, hiszen azokból az olvasható ki, hogy relatív helyzetünk romlott korábban jóval mögöttünk járó népekkel szemben.
Leminősítette a hosszú futamú ukrán devizaadósság-állomány eddigi besorolását az S&P Global Ratings. A nemzetközi hitelminősítő indoklása szerint gyakorlatilag biztos, hogy Ukrajna törlesztési csődhelyzetbe kerül a kereskedelmi hitelezőkkel szemben fennálló külső kötelezettségeivel.
Két évvel azután, hogy Oroszország teljeskörű háborús agressziót indított Ukrajna ellen, Kijev katonailag még mindig tartja magát, sőt az ország gazdaságilag is kezd talpra állni. Bármennyire is szeretné Vlagyimir Putyin, hogy a világ azt higgye, megóvta az orosz gazdaságot a visszaeséstől, a közelmúltbeli pénzügyi és gazdasági fejlemények mást mutatnak.
Magyarország gazdasági teljesítménye vegyes képet mutatott a negyedik negyedévben az Eurostat adatai alapján. Az éves GDP-visszaeséssel az unió középmezőnyébe kerültünk, míg a foglalkoztatás változásánál, valamint a termelékenységnél már a hátsó traktusba kerültünk. 2023 negyedik negyedévében az euróövezetben és az EU-ban stabil maradt a GDP az előző háromhónapos időszakhoz képest, ellentétben a 2023 harmadik negyedévével, amikor az euróövezetben a GDP 0,1%-kal csökkent, míg az EU-ban stagnált.
Az IMF szóvivője, Julie Kozack üdvözölte Kína gazdaságélénkítő intézkedéseit, amelyek a minőségi és fenntartható növekedésre irányulnak, miközben az alap szakértői még elemzik a lépések részleteit. A Valutaalap vezetői közben konzultációra készülnek Pekingben a kínai hatóságokkal.
Bár a GDP közel 100 éves konstrukciója a modern közgazdaságtan egyik nagyszerű vívmánya, a modern gazdaságok igényeinek egyre kevésbé képest megfelelni - mondta el Virág Barnabás a Fenntartható GDP című vitairat bemutatóján. Az MNB-alelnök a kihívások és fejlesztési irányok bemutatása mellett arra is kitért, hogy a magyar gazdaság a fenntartható GDP tekintetében 2020-tól alulteljesítővé vált.
Eddig sikeresen elhárította a kamatvágás lehetőségét az Európai Központi Bank, a mai kamatdöntő ülés után viszont már nem tehet így, ha nyitva akarja hagyni a lehetőséget a júniusi lépés előtt. A jegybanki nyilatkozatokból ugyanis nagyon úgy tűnik, hogy az EKB ekkor fog először kamatot vágni, és a piac is nyár elejére vágja az első csökkentést. Az óvatosságra persze minden oka megvan a központi banknak, hiszen az infláció feletti győzelem még nem vehető biztosra, ám a kamatok magas szinten tartásával a reálgazdasági kockázatok is fokozódnak. Ha a jegybank a konkrét terveibe nem is avat be minket ma, az üzenetekből és a előrejelzésekből fontos következtetéseket lehet levonni majd. Mutatjuk, mire kell figyelni.
A Guardian számolt be az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által közzétett keddi adatokról, amely a klímaváltozás kitettségét vizsgálta. A közlemény szerint jelentős különbség van a fejlődő országokban élő vidéki területen élő nők és férfiak helyzete között.
A kínai kormány tavalyhoz hasonlóan idénre is 5 százalék körüli GDP-növekedési célt tűzött ki egy ma kiosztott kulcsfontosságú dokumentumban, amelyet „nem lesz könnyű elérni” a kínai miniszterelnök szerint. A hadikiadásokat 7,2%-kal növelik, és 12 új városi munkahelyet terveznek létrehozni, és a gazdasági teljesítmény „cikkcakkokban” történő növekedése is szóba került.