A Nepálban végbement politikai átrendeződés, amely során a miniszterelnök egy Kína-barát vezetővel kötött szövetséget. Ez tovább mélyítheti a Kína és India közötti rivalizálást Dél-Ázsiában, mivel mindkét ország a régióban kívánja növelni befolyását - tudósított a Nikkei Asia.
Január 8-án új párt jött létre Németországban, amelyet máris 4 százalékra mérnek, de potenciálisan akár 14 százaléknyi szavazót is megszerezhet. A pártot a radikális baloldali Baloldalból kilépett Sahra Wagenknecht alapította, és elsősorban a radikális jobboldali AfD szavazóit hódítaná el. Eközben a német belső hírszerzés volt vezetője, Hans-Georg Maaßen, aki jelenleg még az ellenzéki konzervatív CDU tagja, szintén új párt alapítását tervezi, amely ugyancsak az egyre erőteljesebb rendszerellenes hangulatot lovagolná meg.
Míg a Hamász palesztin terrorszervezet október 7-i véres támadását követően az európai politikai elit egyértelműen kiállt Izrael mellett, a Gázai övezet elleni izraeli műveletek és a több tízezer palesztin civil halála egyre inkább megosztja a földrész politikusait és közvéleményét. Különösen a baloldalon látszik ez: míg a mérsékelt szociáldemokraták igyekeznek egyensúlyozni Izrael támogatása és a palesztin civilek melletti kiállás vékony mezsgyéjén, a radikális baloldali pártok általában egyértelműen palesztinbarát álláspontra helyezkednek. Nagy-Britanniában a Munkáspárton belül buktak ki a palesztin kérdés miatti feszültségek, Spanyolországban a szocialisták és a radikális baloldali Sumar alakulóban lévő koalícióját osztja meg a probléma, míg Franciaországban a tavaly nagy nehezen összehozott baloldali népfront a szétesés szélére került a konfliktusban elfoglalt eltérő álláspontok miatt.
A héten jött a hír, hogy a baloldali Hlas és a Smer koalícióra lépnek egymással, harmadikkét pedig a szélsőjobboldali Szlovák Nemzeti Pártot veszik be a kormányba. Ez utóbbi felbőszítette Robert Fico és Peter Pellegrini európai pártcsaládját, ezért felfüggeszti tagságukat - írja az Újszó.
Váratlanul izgalmas lehet a szlovák parlamenti választás hajrája egy friss közvéleménykutatás szerint. A TV JOJ 24 friss közvélemény-kutatása szeptember második felében kérdezte meg a szlovák választókorú népességet, és meglepő eredmény született: úgy néz ki, hogy a Progresszív Szlovákia (PS) képes megfordítani az állást, és legyőzni a Robert Fico vezette Smert - írja a The Guardian.
Az elmúlt hetekben két súlyos vereséget volt kénytelen elkönyvelni az európai radikális baloldal. A görög Sziriza elvesztette a görög parlamenti választásokat, és megfelezte szavazóinak számát a 2015-ös nagy győzelméhez képest, amikor négy évre a kormányzást is magához ragadta Görögországban. A spanyol, jelenleg a kormánykoalíció kisebb pártjaként működő Podemos pedig súlyos vereséget szenvedett az önkormányzati választásokon, a július 23-án esedékes parlamenti megmérettetésen pedig már nem is önálló pártként indul, hanem egy nagyobb baloldali szövetség tagjaként. Miközben 2015-ben még mindenki a radikális baloldal előretöréséről beszélt, nyolc évvel később már a hívek jó része sem lát reményt a rendszerkritikus baloldali pártok újjáéledésére.
A július 23-i spanyolországi választások előtt a jobboldali pártok némileg veszítettek népszerűségükből a szocialisták vezette baloldali kormánykoalícióval szemben, de a legújabb felmérések szerint még mindig vezetnek. A konzervatív Néppárt és a szélsőjobboldali Vox párt, a lehetséges koalíciós szövetségesek az előrejelzések szerint elegendő mandátumot szerezhetnek ahhoz, hogy abszolút többségbe kerüljenek a 350 fős alsóházban.
Alexisz Ciprasz, a görög baloldali Sziriza párt vezetője csütörtökön bejelentette lemondását a jelentős választási vereséget követően.
Nicolás Maduro venezuelai elnök és Luis Inacio Lula de Silva brazil államfő hétfőn együtt kritizálta a Venezuela elleni amerikai szankciókat egy Brazíliában tartandó dél-amerikai regionális csúcstalálkozó előtt - írja a Reuters.
Jelentős győzelmet aratott a görögországi parlamenti választáson az Új Demokrácia (ND) nevű konzervatív párt a csaknem végleges adatok szerint, de Kiriákosz Micotakisz kormányfő pártja, többség híján, egyedül nem tud kormányt alakítani. A kormánypárt győzelme mellett azonban az ellenzék oldalán is számos váratlan eredményt hozott a hétvége; ismét nem igazán sikerült megjósolni az eredményeket a közvéleménykutatásoknak.
Görögországban vasárnap parlamenti választást tartanak. A választás egyik sajátossága, hogy bár a baloldali pártok a felmérések szerint többséget szereznek, mégis mindenki jobboldali kormánnyal számol. A legesélyesebb, kormányon lévő Új Demokrácia párt a választási rendszer sajátosságai miatt bármilyen koalíció nélkül egy második forduló után többségi kormányt alakíthat. A török választások esetén azonban láttuk, hogy mekkora eltérések lehetnek a felmérések és a valóság között. Ebben bízhat az ellenzék legerősebb pártja, a Sziriza is: ha ő vagy szövetségesei a közvélemény-kutatásokon mutatottaknál jobban teljesítenek, ismét kormányra kerülhet.
A brit Munkáspárt, így a parlamenti ellenzék vezetője, Keir Starmer kegyetlen, ám sokak szerint szükségszerű javaslatot vert át pártja bizottságán: a döntés értelmében a szervezet korábbi vezetője, Jeremy Corbyn nem indulhat a Munkáspárt jelöltjeként a következő választáson. Míg Starmer árnyékkabinetében látszólag támogatást élvez a határozat, Corbyn választókörzetében, az észak-londoni Islington North-ban már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Amennyiben a szervezet balszárnyának korábbi ikonja elindul a következő választáson a Munkáspárt jelöltjével szemben, az számos konfliktust és problémát okozhat, vagy éppen zárhat le a Nagy-Britanniát kormányozni készülő pártban.
A „baloldal vallásának” nevezte Ukrajnát Donald Trump fia, Donald Trump Jr. és azt javasolta, hogy szerinte az Egyesült Államoknak nem kellene fegyvereket küldenie a „világ egyik legkorruptabb országának.”
Mintegy tízezren gyűltek össze a rendőrség adatai szerint Berlinben a Brandenburgi kapunál szombaton, hogy tűzszünetet, béketárgyalásokat és az ukrajnai fegyverszállítások leállítását követeljék egy nappal a háború kitörésének első évfordulója után.
Legkésőbb február elején feláll a miniszterelnöki székből Jacinda Ardern új-zélandi kormányfő, és nem pályázik az újraválasztásra - közölte csütörtökön televíziós nyilatkozatában az Új-Zélandi Munkáspárt vezetője. A 2017-es kormányra kerülése, majd 2020-as választási győzelme utáni kihívások kezelése miatt Ardern többször is a média figyelmének középpontjába került, nemzetközileg is népszerű politikussá válva.
Az Egyesült Királyság legnagyobb ellenzéki pártja, a baloldali Munkáspárt programjában vázolta, hogy kormányra kerülésük esetében megszüntetnék a Lordok Házát, amely a brit parlament felsőházaként működik. A munkáspártiak egy demokratikus, örökölhető címekre nem építő házzal helyettesítenék a jelenlegi kamarát, amelynek eltörlése már száz éve téma a brit politikában.
Továbbra is az óvatosságot hangsúlyozza az MNB.
Európában kisebb esést láthatunk.
Az energiaszektorban is vannak jó lehetőségek.
Tévhit, hogy az átlagnál jobban melegszenek és sötétek?
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.