A legutóbbi negyedéves magyar GDP-adatok kapcsán kevésbé volt ok az örömre, hiszen a tavalyi utolsó negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye megegyezett az előző negyedévivel, vagyis elakadt a harmadik negyedévben megindult növekedés. Az idei első negyedévvel kapcsolatban viszont már most jó hír, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) – 13. tagállamként az unióban – 30 napos határidővel publikálja majd első GDP-becslését, azaz az eddigi, a negyedévet követő 45. napon közölt GDP volumenindexet 15 nappal korábban, a negyedévet követő 30. napon teszi közzé. A lépés jelentőségéről és annak hátteréről a statisztikai hivatalt kérdezte a Portfolio.
A 2008-as pénzügyi válság kirobbanása utáni állapotokat idézte a magyar lakáshitelpiac tavalyi inaktivitása: ebben az évezredben egyedül 2013-ban történt kevesebb lakáshitel-folyósítás, mint tavaly. A KSH friss adatai alapján összesen 652 ezer lakáscélú hitelszerződés él Magyarországon, ami 22%-kal elmarad a 2008-as csúcstól. A hitelből finanszírozott lakásvásárlások aránya nagyjából egyharmadra süllyedt, vagyis aki tehette, nem hitelből vásárolt. Az idei év már a fellendülésről szól, de hogy miként zajlik ez, arról a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáján lehet érdekes szakértői véleményeket hallani, érdemes mielőbb regisztrálni!
A hét számos gazdasági eseménnyel és adatközléssel szolgál, amelyek jelentős hatással lehetnek a magyar és a globális piacokra egyaránt. Itthon először a keddi MNB kamatdöntés miatt izgulhatunk, majd pénteken az S&P Global Ratings ismerteti új adósbesorolását Magyarországról. A tengerentúlon pedig érkezik az első negyedéves amerikai GDP-adat, majd a Federal Reserve által leginkább figyelt PCE-inflációs mutató márciusi számait is közzéteszik. Mindez nagy nyomást helyezhet a forintra.
Tavaly 33 700-an vándoroltak ki Magyarországról, aminél többen 2010 óta egyszer sem hagyták el az országot - írja a 444.hu a KSH adatai nyomán. A statisztikai hivatal a belügyminisztériumi lakcím- és a NEAK taj-nyilvántartási alapján összesítette a kivándorlók számát, valamint közzétették a fontosabb kivándorlási célországokat is.
Megakadt a kiskereskedelmi forgalom emelkedése januárban, azután hogy 2023 decemberében már láttuk a fellendülés jeleit. Úgy tűnik, a fogyasztói bizalom lassan épül vissza itthon, annak ellenére, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum már decemberben emelkedett, vagyis ezt az emelt összeget az érintettek január elején megkapták.
A tavalyi évet a mezőgazdaság kiváló teljesítménye mentette meg a még nagyobb gazdasági visszaeséstől, és azzal, hogy a negyedik negyedévben stagnált a GDP, az áthúzódó hatás is gyenge, a külső környezet gyengélkedése miatt pedig összességében elérhetetlennek tűnik a 4%-os idei GDP-növekedés, amelyet a kormány hangsúlyoz, inkább 2-3%-os átlagos bővülés várható – rajzolódik ki a ma közzétett KSH-adatokra érkezett elemzői reakciókból.
Januárban az előzetes adatok szerint 6650 gyermek született, 12 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Szezonális hatásoktól szűrve folytatódott a születésszám csökkenése, a friss adat gyakorlatilag történelmi mélypontot jelent.
Szorosabb együttműködést alakít ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (Navü) az adatvagyon-gazdálkodás javítása érdekében - jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján Budapesten a KSH elnöke.
A tavalyi negyedik negyedévben éves alapon 2,9%-kal, a kiigazított adat szerint 1%-kal nőtt a román GDP, és így az egész tavalyi év átlagában 2%-os volt a bővülés üteme – közölte az előzetes adatot szerdán a román statisztikai hivatal. Amint ma reggel a KSH is közzétette: a kiigazított adat szerint a magyar GDP tavaly 0,8%-kal esett vissza az év átlagában.
Kellemetlen, csalódást keltő volt a tavalyi negyedik negyedéves magyar GDP-adat, amelyet ma reggel tett közzé a KSH – értettek egyet az elemzők, szakértők a Portfolio-hoz elküldött kommentárokban. Mindezek alapján számos következtetést levontak a negatív meglepetés lehetséges hátteréről, és az idei GDP-növekedési, államháztartási kilátásokra vonatkozóan is. Többen jelezték, hogy a friss adat láttán messzinek tűnik elérni a 4% körüli idei GDP-növekedést, amelyet a kormány céloz, illetve inkább 2-3% körüli növekedést tartanak reálisnak, illetve lefelé módosíthatják az előrejelzéseiket. A beérkezett kommentárok lényegét abc-sorrendben közöljük.
Az infláció alacsonyabban alakult januárban a decemberi Inflációs jelentés előrejelzésének középértékénél – olvasható az MNB gyorsértékelésében a péntek reggel megjelent friss adat kapcsán. Az áremelkedési ütem majdnem három év után került ismét a jegybank célsávjába.
Majdnem hároméves mélypontra, 3,8 százalékra esett januárban a fogyasztói árak emelkedésének üteme – derül ki a KSH pénteki beszámolójából. Az adat ismét kellemes meglepetést okozott, hiszen az elemzők 4 százalék feletti értéket vártak. Ezzel 2021 februárja óta először került a jegybank célsávján belülre az infláció.
A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint akár 4,2 százalékra is lassulhatott a magyar infláció, ennél alacsonyabb éves rátára 2021 tavasza óta nem volt példa. Ha tényleg így volt, akkor ismét fokozódhat a nyomás a jegybankon, hogy az eddiginél nagyobbat vágjon a kamaton, ami a forint árfolyamát érzékenyen érintheti. Az izgalmas januári adat előtt nagy a bizonytalanság, amit az előrejelzések széles sávban szóródása is mutat.
A héten elsősorban Magyarországon jelennek meg lényeges makroadatok, kulcsfontosságú lehet a költségvetés januári helyzete és az év eleji inflációs ráta. Ezek a statisztikák akár a piacra is hatással lehetnek.
A Központi Statisztikai Hivatal inflációs osztályának vezetője már nem dolgozik a szervezetnél - írja a 24.hu.
Bár másfél éve változatlanok a lakossági rezsicsökkentési rendszerben a gáz- és áramárak, mégis érdemi árcsökkenést mutatott ki a KSH az átlagárak terén, és a Portfolio kalkulációi szerint ez is érdemben, 0,7%-ponttal, hozzájárult ahhoz, hogy decemberre már 5,5%-ra esett az éves infláció Magyarországon.
Van olyan forgatókönyv, hogy egyikőjük sem nyer egyértelműen.
Gyakorlati, jól bevált módszerek.
Úgy beszél, mintha nyert volna az államban.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.